Barbacena

de Rainha, város Minas Geraes braziliai tartományban, a das Mortes-folyónál, a Gampos nevü pampák határán, valami 3600 lak. só- és marhakereskedéssel. Jezsuita hittérítő-állomásból keletkezett.

Barbacena

Filisberto Caldeira Brant, marquis, braziliai tábornok, szül. Saborában (Brazilia), 1772., megh. Rio-de-Janeiróban 1840. jun. 10. Eleinte a tengerészetnél, azután a szárazföldi hadseregnél szolgált. 1820. Bahia parancsnoka volt. A forradalom kitörésekor Európába menekült s Londonban és Párisban Braziliának az anyaországtól való elszakadása mellett izgatott. Midőn dom Pedro Brazilia császárává lett, B. visszatért hazájába és a La Plata partján küzdött a lázadók ellen. Több ízben küldték Londonba és Lisszabonba; donna Máriát ő kísérte Európába, de midőn Gibraltárban dom Miguel lázadásának hírét vette, Londonba vitte és ott alkudozott Brazilia függetlenségének elismeréseért. Ő kérte meg Leuchtenberg Amália hercegnőt dom Pedro részére s ő kísérte Braziliába. De elvesztvén a király kegyét (1830), az ellenzékhez csatlakozott, mely dom Pedrót lemondásra szorította.

Barbacoas

(ejtsd: barbakoasz), város, gazdag aranytermő vidéken, Cauca kolumbiai államban, a Telembi és Gagui folyók összefolyásánál, (1880) 5610 lakossal.

Barbados

(Barbadoes, ejtsd: -bédosz), a kis Antillák legkeletibb szigete; alakja szabálytalan háromszög; területe 430 km2, földja elhalt korallok építményeiből áll, a melyek, úgy látszik, vulkáni talajon nyugosznak; legmagasabb pontja a Hillaby (349 m.) és a Crimborazo (344 m.) dombok. Éghajlata egészséges és nem nagyon forró; az évi esőmennyiség 1.46 m., a viharok gyakoriak. Csaknem egész területe termékeny és megművelés alatt is áll; főtermékei a cukornád, gyapot, aloe, az arrow-rost, kukorica és kávé. Belsejében csekély mennyiségben szenet is bányásznak. Lakossága (172,215, köztük 10% fehér) gyorsan szaporodott és élénk kereskedést űz különösen Angliával, másodsorban az Egyesült-Államokkal és Kanadával. Az átlagos évi forgalom meghaladja a 20 millió frtot. B. élén egy kinevezett kormányzó áll, aki mellett 8 kinevezett tagból álló tanácsadó testület és 24 választott tagból álló general-assembly áll. Fővárosa Bridgetown, 21,000 lak. B. fölfedezője ismeretlen, a szigetről a XVI. században történik először említés. 1625-ben telepedtek meg rajta az elsö angol gyarmatosok; azóta a sziget az angolok birtoka. L. Schomburgk: The history of B. (London 1848).

Bar-Bahlul

József, szir-arab lexikograf, élt a X. században. Főmunkája: Lexicon syriacum, most jelenik meg Párisban (eddig 3 kötet).

Barbar

l. Barbarok.

Barbara

A következtetés egyik módjának skolasztikus elnevezése, nevezetesen az ugynevezett első figurának első modusa. P. Minden járványosan felÍépő betegség apró szerves csirák eiterjedéséből származik. A kolera járványosan fellépő betegség, ennélfogva apró szerves csirák elterjedéséből származik. A legtökéletesebb s legértékesebb módja a következtetésnek, melyben egyetemes igazságokból indulva, egyetemes igazsághoz jutunk.

Barbara Sancta

Szent Borbála, a katolikus államokban a tüzérek védőszentje. Hadihajókon a lőportárt is - a szt. Borbála-képtől, mely többnyire az ajtója fölé volt alkalmazva - Barbara-nak (fr. Sainte Barbe) nevezték el.

Barbara

R. Br. (növ.), l. Szt: Borbála füve.

Barbarelli

György, ísmertebb néven Giorgione de Castelfranco, olasz festő, szül. 1477. Velencében élt. Festői modorát ifjabb korában Giovanni Bellini iskolájától kölcsönözte, utóbb azonban ezt a festői modort magas költői önállóságra vitte. Ennélfogva két korszakot különböztetnek meg tevékenységében, melyből különben csak nagyon kevés mű maradt reánk. Érettebb művei telve vannak az érzelmek mély, titokszerü hevével; ábrándozók és eszményi erejüek s egészen megfelelnek a mester egyéni jellemének. Művei Velencében a Manfrin képcsarnokban, Milanóban, Münchenben. Bécsben, Drezdában, Berlinben, Pétervárott és Angliában láthatók.


Kezdőlap

˙