Bars

vármegye.

[ÁBRA] Bars vármegye térképe

Földrajz

Magyarország dunáninneni részének egyik megyéje, mely a Garam két partján terül el; Ny-on és É-on Nyitra-, K-en Zólyom- és Hont-, D-en Komárom és Esztergom vmegye határolja. Kiterjedése 2673,45 km2. Legnagyobb részt hegyes megye; orografiájának vázát a rajta végig folyó Garam és Nyitra folyók adják; a két folyó közt emelkedő, B. túlnyomó részét elfoglaló hegységeket a Kárpátok Nagy-Fátra láncolatához számítjuk; ezek: a Körmöcbányai hegycsoport, a Ptácsnik hegység az Újbányai hegység és a Tribecs csoportja. A körmöcbányai, nemes ércekben és egyéb ásványokban gazdag trachithegységnek csak nyugati lejtői érnek B. legészakibb részébe, főbb csúcsai a határon emelkedő Sucha hora (1227 m.), Goldbrunn (1266 m.) és Laurin (1026 m.). E csoportot az újlehota-handlovai nyereg választja el az 1346 m.-ig emelkedő Ptácsnik-hegységtől, melynek meredek lejtői a Nyitra és Garam völgyeibe ereszkednek alá, míg délen a hegység a nagymezői hágó által a Zsitva és Garam közt elterülő jóval alacsonyabb (Nagy-Inovec 901 m.), szintén trachitból álló Újbányai hegycsoporttal függ össze. Ehhez Aranyos-Marót és Szt.-Benedek vidékétől kezdve D. felé csak alacsony (250-349 m.) dombvidék csatlakozik, mely túlnyomóan földművelés alá van vetve, míg a többi hegységeket nagyobbára sűrű erdők borítják, a magasabbakon hegyi legelők és rétek is előfordulnak. A Garam mély, de keskeny völgét (magassága Garam Szt.-Keresztnél 266, Szt-Benedeknél 192, Csattánál csak 123 méter) K-en a Magyar Érchegység Ny-i ereszkedője (Nagy - Zsjár 856 m., Brezil 736 méter) szegélyzi, melynek végső nyúlványai Léva táján vesznek el a Garam völgyén odáig széles (10 km.) sávban felnyúló rónán. Az Újbányai hegység déli dombsoraitol Ny-ra s a Garam-völggyel párhuzamosan húzódó, jelentékeny mellékvölgyeivel a környező dombvidékbe messzire benyomuló Zsitva-lapályt É-on szintén a Nagy-Fátrához tartozó, ennek újbányai csoportjától éppen a Zsitva és Hluboka által elválasztott Tribecs csoportja (829 m.). rekeszti be, melynek gerince Nyitramegye határát jelöli, a nagymezői hágó pedig a Ptácsnikkal fűzi össze. B. folyóhálózata a hegyek konfigurációjával szorosan összefügg.

[ÁBRA] Bars vmegye címere.

A megyén végigfolyó, tutajozásra is alkalmas Garam s a vele egyközü Zsitva oly közel (10-20 km.) folynak egymáshoz, hogy jelentősebb mellékvizük e vidéken nincsen; a Garam csakis balfelől, az Érchegység hatalmas tömegéből nyeri a Szekincét s a vele egyesülő Perec patakot, míg jobboldali mellékvizei (Körmöcbányai patak, Lutilla) bővízüek ugyan, de rövidek; viszont a Zsitva csak a Tribecs (azaz jobb) felől veszi fel a jelentékenyebb Dervencét, Sztrányát és Hlubokát. - B. éghajlata déli részében meleg, É felé fokozatosan hidegebbé válik; évi közepes hőmérséklete Léván még 9,5, Körmöcbányán már csak 7,5° C.; a julius hőfoka amott 20,6, itt 18,0, a januáré -2,3 és -4,0° C.; jellemző, hogy az abszolut szélsőségek Körmöcbányán 33,9 és -19,0, a jóval délebbre s alacsonyabban fekvő Léván ellenben 36,2 és -25,6° C.; az abszolut ingadozás amott 52,9. itt 61,8° C., a megye hegyes É-i részében tehát az égalj e szerint jóval kevésbbé szélsőséges, mint a rónán. A csapadék mennyisége is É. felé nő; Léva vidékén az évi csapadék mennyisége csak 569 mm., Zsarnócán már 599, a megye határához közel (de már kívüle) fekvő Selmecbányán 879, sőt Körmöcbányán 942 mm.

Ásványok.

B. hegyei ásványos kincsekben bővelkednek; jelentékeny a bányászat aranyra és ezüstre Körmöcbányán (1891. évi termelés 47,825 kg.) és Vihnyén (18,538 kg. arany, 1506,2 kg. ezüst), zúzó-ércre Körmöcbányán és Jánoshegyen (160,271 mmázsa) és Irtványoson (21,823 mmázsa), végül kőszénre Fenyő-Kosztolányban (4000 mmázsa) festékércre Újbányán és Körmöcbánya határában (2205 kg.); az összes bányatermelés értéke (1891) 334,523 frt, a bányamunkások száma 1344. Tagadhatatlan azonban, hogy az érc- s nevezetesen az aranybőség rendkívül csökkent. Ásványos forrásai közül a vihnyei, szklenói és bukovinai említendő, előbbi kettő jelentékeny fürdő.

A növényország

kincsei különösen a megye déli részében sokfélék. B.-ben összesen 254,898 ha. a termőföld, ebből 113,038 ha. szántóföld, 2991 ha. kert, 24,447 ha. kaszáló, 17,345 ha. legelő, 9 ha. nádas, 1872 ha. szőllő és 95,196 ha. erdő. A földművelés főbb ágai a búza (1890) (27,349 ha.), árpa (25,486 ha.), rozs (11,163 ha.), zab (7418 ha.), kukorica (4104 ha.), burgonya (3837 ha.), cukorrépa (1570 ha.), takarmányrépa (1288 ha.); legtöbb és legszebb búza a Zsitva mellékén, Léva, NagySalló és Zeliz körül terem, rozs és árpa az oszlányi járásban, a megye É-i hegyes része főleg zabot és burgonyát termel. Termelnek továbbá kendert, főleg a Garam alsó völgyében (818. ha.-on termett 2842 hl. mag és 3554 mmázsa fonal), kevés lent Szt.-Kereszt vidékén, kölest, repcét és sok takarmányt a rónán s a völgyekben. A dohánytermelés csekély. Jelentékeny a gyümölcstermelés, É-on főleg szilvára, almára, körtére és dióra, D-en inkább barackra, cseresznyére terjeszkedik ki. A szőllőművelés legnagyobb a megye déli részének alacsony dombjain, de a filloxera és peronospora pusztításai következtében csökken; 1890-ben termeltetett 25,890 hl. must, 12,478 fehér és 382 hl. vörös bor, 138 hl. csemegebor és 699 hl. siller; legjobb a szt.-benedeki, lévai, garam-szőllősi bor. Az erdők kiterjedése a Ptácsnik és Tribecs hegységben igen nagy; közülök 14,143 ha. fenyves, 42,735 ha. bükkös, a többi tölgyes. Marhatenyésztése is figyelmet érdemel; az 1884. évi összeírás szerint volt B.-ben 14,644 ló, 22,197 magyar és 18,528 nem magyar fajtájú szarvasmarha, 2 bivaly, 285 szamár és öszvér, 26,670 sertés, 98,063 juh és birka és 1389 kecske. A szarvasmarha tenyésztése főleg a lapályon, a juhtartás az északi részen, valamint egyes nagyobb uradalmakban dívik. A folyóvizekben többféle hal fordúl elő, az erdőkben vad is bőven.

A lakosság száma

(1891) 152,910, azaz 10,362 lélekkel (7,3%) több mint, 1881-ben; a lakosok közt van 47,611 (31,1%) magyar, 17,561 (11,5%) német és 87,016 (56,9%) tót; a magyarság szaporodása az utolsó évtizedben 4270 lélek (9,8%). A magyarság B. déli részében (Verebélytől és Lévától D-re) tömegesen lakik, a megye hegyes vidékeit tótok lakják, köztük csak két német sziget van (Körmöcbánya és Nagymező vidéke). A németek állítólag utódai azon szászoknak és thüringiaiaknak, kik a XII. században bányaművelés céljából hivattak az országba. Vallás szerint van B.-ben 127,761 r. kat., 3030 ág. evang., 16,920 helv. és 5157 izraelita. Főfoglalkozás B.-ben is a földművelés, mi mellett az erdőművelésnek és bányászatnak (l. fenn) is nagy szerep jut. Ipari tekintetben, eltekintve a fejlett bányaipartól, B. nem tünik ki. A fémárúipar 2 rézpőrölyre, ezüst- és aranyművek kisiparilag való gyártására (mely nagyon hanyatlik), a Kachelmann-féle vihnyei gépgyárra és kerékgyártásra (72 iparos) szorítkozik; ezenkívül van nagyhírü m. kir. pénzverőhivatal Körmöcbányán. Van továbbá műmalom (Léván, Zs.-Gyarmaton és Aranyos-Maróton), pipa-és papirgyár (Körmöcbányán), üveggyárak (Szkicó és Rudnó, 1891. évi termelés 17,614 schock fonott üveg és 3856 schock ablaküveg, összesen 60,628 frt értékben; 89 munkás), sörgyár (Zsarnóca), 8 szeszgyár ecetgyár (Zsarnóca és Léva) festekgyár (Újbánya és Körmöcbánya), szappangyár (Körmöcbánya), agyagedények és kőedények gyártása; a gr. Migazzy kályhagyár Ar.-Maróton; a kádáripar, mely előbb Garam-Szt.-Benedeken virágzott, újabban nagyon csökkent; az asztalosipar Aranyos-Maróton és Léván jelentékeny. A megye területén üzemben levő gyárvállalatok között első helyen áll a Thonet testvérek nagy-ugróci hajlított fabutor-gyára, mely a közjólét előmozdításának egyik kimagasló tényezője; továbbá a Haas Fülöp és fiai részvénytársaság szőnyeggyára Ar.-Maróthon. A kisipar főágai a cipész-, csizmadia-, szabó-, szűcs- és malomipar. A közgazdaság előmozdítására szolgál 11 takarékpénztár és bank (Aranyos-Marót, Kis-Tapolcsány, Garam-Szt.-Kereszt, Körmöcbánya 2, Léva 2, Oszlány, Újbánya, Zsarnóca 2) s több szövetkezet. A kereskedelem főbb cikkei a gabona (nagyobb piacok Léva, Nagy-Salló, Zeliz), disznózsir és szalonna (Körmöcbánya, Léva, Nagy-Salló, Oszlány, Verebély, Újbánya), nyersbőrök, méz és viasz, fa és faárúk (Aranyos-Marót Körmöcbánya, Léva, Oszlány, Újbánya, Verebély, Nagy-Salló). Közlekedési viszonyai nem kielégítők; vasútja mindössze 72 km. Van, D-en a csata-lévai vonal, É-on a m. kir. államvasutak budapest-ruttkai vonala szeli a megyét. Útja sok és jó; van 30,6 km. állami, 432,6 km. kiépített és 32 km. kiépítetlen törvényhatósági útja, mely a hegyes vidéken is lehetővé teszi a könnyű közlekedést.

Közművelődés

tekintetében B. újabban nagyot haladott; (1890) 27,001 tanköteles gyermeke közűl 3989 (16,8%) nem látogatja az iskolát, olvasni-irni nem tud a 7 éven felüli lakosság (1881) 29,8 %-a (33, 288 lélek). A megye 209 községe közűl 170-nek van helyben iskolája, 40 más községben járatja gyermekeit; 5 pusztai iskolával együtt a népiskolák száma (1890) 213, köztük 8 állami; van 1 polg. leányiskola (Aranyos-Marót), 6 kisdedóvó, 3 iparostanuló-iskola (Aranyos-Marót, Körmöcbánya, Léva), 1 kegyesrendi főgimnázium (Léva), 1 állami főreálskola (Körmöcbánya), 2 polgári iskola, 1 állami tanítóképző-intézet (Léva), 1 állami földműves-iskola (Zsitva-Újfalu).

Közigazgatás

B. 5 járásra oszlik s 3 rendezett tanácsu városa van, u. m.:

[ÁBRA]

A megyében van a 3 rendezett tanácsu városon kivül 4 nagyközség, 202 kisközség és 136 puszta és telep. A községek tulnyomó részben kicsinyek, 2000 lakoson felüli csak 5 van (legnagyobb Pálos-Nagymező 2541 lakossal). Székhelye Aranyos-Marót. A megye az országgyülésbe 3, Körmöcbánya 1 képviselőt küld. - Egyházi kormányzatát illetőleg B. területe az esztergomi érseki, besztercebányai és nyitrai püspöki r. kat. egyházmegye közt oszlik meg, az elsőhöz 46, a másodikhoz 39 anya-, az utolsóhoz 2 fiókegyház tartozik, valamennyi az esztergomi egyháztartományba való. Az 5 ág. ev. egyház a bányai, a 17 helv. a dunántúli egyháztartományhoz van beosztva: az izraelitáknak 7 anyakönyvi hivataluk van. Törvénykezési tekintetben B. a pozsonyi kir. tábla kerületéhez tartozik, törvényszéke Aranyos-Maróton van, járásbirósága ugyanott, Körmöcbányán, Léván, Ujbanyán és Verebélyen, a 4 utóbbi telekkönyvi ügyekben birói hatáskörrel felruházva; kir. főügyészsége és sajtóbirósága Pozsonyban, bányabirósága Besztercebányán van. B. a pozsonyi közjegyzői kamara területéhez van csatolva; van 3 közjegyzője (Aranyos-Marót, Körmöcbánya, Léva); ügyvédi kamarája Pozsonyban van. Hadügyi beosztása a következő: az egész megye az Esztergomban székelő 26-ik hadkiegészítő parancsnokság s a pozsonyi hadtestparancsnokság, a Nyitrán székelő 14. sz. honvédgyalogezred (kerületi parancsnoksága Pozsonyban) nyitrai és lévai zászlóaljai, a Vácon állomásozó honvédhuszárosztály alá van rendelve; alakítja a 44 és 45. sz. I. oszt., és a 140., 141. sz. II. oszt. népfelkelőzászlóaljat s a 6. sz. népfelkelőhuszárosztályt, melynek felállítási helye Vác. Kiterjed reá a komáromi és besztercebányai állandó vegyes felülvizsgáló bizottság hatásköre. Csendőrsége az ipolysági szakaszparancsnokság alá van rendelve. Pénzügyi tekintetben a lévai pénzügyigazgatósághoz tartozik; adóhivatala 3 (Aranyos-Marót, Körmöcbánya, Léva), pénzügyőrsége 2 (Léva, Zsarnóca) van. Ipari és keresk. ügyekben a besztercebányai kamarához tartozik; államépítészeti hivatala Ar.-Maróton van, közutak tekintetében a trencséni kerületi felügyelőhöz, posta- és távirdaügyekben a pozsonyi igazgatósági kerülethez van beosztva. Állami erdei a pozsonyi erdőfelügyelőség kerületéhez tartoznak, a kincstári erdők kezelésével a zsarnócai erdőhivatal van megbizva, ugyanott erdőrendezőség is van; az állami kezelésbe vett községi erdőket az aranyos-maróti erdőgondnokság kezeli, mely alá a zsarnócai erdőgondnokság van beosztva. Állami méntelepe B.-nek nincs; az illetekes teleposztály Nyitra-Bajnán van; állami állatorvosa Léván székel, egyébként állategészségügyi szempontból a pozsonyi felügyelői kerület részét képezi. Léván méhészeti vándortanító székel. Borászati és szőllőszeti tekintetben a nagymarosi kerület hatásköre alá tartozik. B. a Budapesten székelő II. ker. kulturmérnöki hivatal s a komáromi m. kir. folyammérnöki hivatal felügyelete alatt áll. A megyében 12 gyógyszertár van.

Története.

A honfoglalás idejében Árpad fejedelem Huba fővezért, Zuardot és Kadusát kiküldé Nógrád és Nyitra vidékeinek elfoglalására, kik az Ipolyt átlépvén, a Garam és Zsitva partjáig jutottak. Itt azonban a morvai szlávok erősen ellenállván, Árpád Bors vezérlete alatt számos hadtestet küldött segítségükre. Téves azonban az a felfogás, hogy a Garamvölgy biztosítására, melynek felső részét akkor még sűrü erdő, az u. n. zólyomi erdő bontotta, Bors vezér a folyó partján emelkedett helyen várat épített, mely utána Borsnak vagy Barsnak neveztetett s a később itt rendezett vármegye főhelyévé lett. Bors vezér vára ugyanis az újabb kutatások szerint Zólyom vmegyében feküdt, Bars ellenben a későbbi Bors nemzetségből származhatott, mely a megye területén sokszor szerepelt. B jelentőségét továbbra is megtartotta; Szent István idejében innenn indult ki a keresztény sereg Koppány somogyi vezér ellen s a zólyomi vár felépítése és Zólyommegye népesítése Bars vidékéből történt. B. tehát a hazai megyék egyik legrégibbje s a keresztény vallás egyik fészke volt, miről az is tanuskodik, hogy I. Géza király 1075-ben Szt.-Benedeken apátságot alapított. Hegyes fekvésénél fogva azonban B. az országos eseményekben egészen a török időkig csak kevés részt vett. B. megyében a megyei szervezet már a XI. században teljesen ki volt fejtve, a városi élet pedig úgy a magyar, mint a német lakosok közt már régen virágzott. A magyar lakosságu Bars már a XIII. században említtetik mint privilegiumokkal biró város; a németek által lakott Körmöcbánya ugyanakkor, és Ujbánya a XIV. században jelentékeny bányaváros volt. Az Anjou királyok idejében Léva is nevezetes lett, mint főhelye a lévai Cseh család birtokának, mely ezen megyének akkor leghatalmasabb családja volt. B. belső nyugalma először Albert király halála után zavartatott (1440), midőn Erzsébet királyné Giskra János vezérlete alatt huszita csapatokat hivott az országba, kihez a bányavárosok szítottak, mig lévai Cseh Péter s általában a megyei nemesség I. Ulászlót ismerte el törvényes királynak s később Hunyady János részén vala. Az innen eredt egyenetlenségek csak Mátyás király alatt szüntek meg. A török uralom alatt B. sokat szenvedett; ehhez járult, hogy Lévai Cseh Gábor ha!ála után (1542), özvegyét Thurzó Annát Balassa Menyhért vette el, aki egyszersmind Lévát is birtokába véve, hatalmaskodásai folytán okozta, hogy ámbár 1544-ben Lévát a törökök ellen fenntartotta, 1548-ban Salm tábornok ellene fegyveres erővel kiküldetett és Lévát ostrommal bevette. Bár Balassa utóbb I. Ferdinánd pártjára tért át, mégis Cseh János halála után (1553) Léva a koronára szállott vissza s Miksa király utóbb Dobó Istvánnak, az egri hősnek, adományozta. B. ez időben túlnyomó részben a protestantizmus híve volt s ezért Bocskay István 1605-ben itt semmi ellenállást nem talált, Dobó is megnyitá előtte Léva kapuit. Bethlen Gábor később (1619-24) hasonló szerencsét tapasztalt itt. Később B. a törökök részéről szenvedett sokat; 1664-ben Zsarnóca és Léva mellett. Gróf de Souches megverte a törököket, akik azonban visszavonultukban Ujbányát feldúlván, ennek német lakói kivesztek s helyükbe tótok telepedtek le, emellett a német és magyar lakosság, nagy mértékben eltótosodott. A törökök visszavonulása után Tököly Imre 1678. elfoglalta ugyan B.-t, de azóta a megye a történelemben nagyobb szerepet nem vitt. Századunk huszas éveiben B. országszerte elismert vezérszerepet viselt a nemzeti haladás szempontjából. Az 1877. évi III. t. c. Körmöcbánya sz. k. várost B.-be kebelezte. V. ö. (Hg. Odescalhi Arthur): Emlékek B. múltjából, Budapest, 1893.

Bars

1. Ó-B., kisközség Bars vm. lévai j.-ban, (1891) 1234 tót lakossal, postahivatallal és postatakarékpénztárral. - 2. Új-B., kisközség ugyanott, (1891) 1268 magyar és tót lakossal. Mindkét község a Garam bal partján fekszik, jó bort és gyümölcsöt terem. - 3. B. vára, régi vár Bars vmegyében, e vidék meghódítója, Bors vezér építteté a Garam folyó mellett, hol ma csak omladékai látszanak, 1075-ben mint erősített helységről tesznek róla említést, később várispánság székhelye volt, melyhez sok község tartozott.

Barsa

1. Beke. A Barsa nemzetségből származott I. Tamás fia, Loránd erdélyi vajda és Kopasz nádor testvére. Beke neve a Benedek név rövidítése. Testvéreivel együtt I. Károlynak legbuzgóbb híve és a trónra segítője. 1304. részt vett a cseh hadjáratban. 1307. krónikáink szerint ő kisérte Ottó királyt Erdélybe, de nem volt valódi híve, mert csakhamar otthagyta és I. Károlynak Buda elfoglalásában segített. 1308. részt vett a pesti királyválasztó gyülésen s ugyanakkor már a királyné tárnokmestere (1302. bihari és békési főispán), 1315. pedig királyi tárnokmester. Ezt a hivatalt nem sokáig bírta, mert a következő évben föllázadt s jószágainak egy részével hivatalát is elveszté. Lázadása előtt I. Károly adományából bírta Nyaláb várát és Nagy - Szőllőst. ( Ugocsa vm.). [Hist. Hung. Fontes Dom. Anjoukori okmánytár. Századok 1888.]

2. B. János. Ez is Tamás fiá és Bekének, Kopasznak jobb sorsra érdemes testvére. Az 1304. cseh hadjáratban a bihari csapatok vezére volt (s ezért dux ante silvam-nak irják). A kúnok visszavonulásakor ő is velök jött, de Albert német király 4000 könnyü lovast utánuk küldött s ezek Német-Óvárnál (Bécs és Hainburg közt) okt. 20-án megtámadták és megverték a visszavonulókat. Az ütközetben B. is elesett. (Pór: Csák Máté 59. l.)

Barsabás

azaz a Sába fia, két különböző egyénnek a mellékneve. Az egyiknek tulajdonképeni neve volt József, akit az apostolok a maguk létszámának kiegészítesekor Mátyással szemben mellőztek. A másiknak neve volt Judás, aki az első apostoli gyülésen is részt vett (Act. 15, 22). Mindketten buzgóságukról voltak ismeretesek.

Barsac

(ejtsd:barszak), helység Gironde francia départementben, a Garonne partján, (1891) 3300 lak. Fehér borait Franciaország ilynemü borai közt a legjobbaknak tartják. Ismeretesebbek: a Haut-Barsac, Chateau-Coutet, Climes, stb.

Barsacia

Kézai szerint (l. I. cap. 1. § 6.) Scitia egyik országa; a scitiai ország ugyanis - mint mondja - területére nézve egy ugyan, de három országra oszlik, u. m. B., Denciára és Mogoriára. A többi krónika B.-t Baskardiának nevezi (l. o.); de mind a két adatnak van némi alapja. B. ország neve azon néptől való, melyet az arab irók berzulnak neveztek s mint a volgai bolgárok egyik törzsét emlegetik. A berzulok földje tehát csakugyan a Volga mentén volt, honnan a magyarok kiköltöztek, s Berzilia név alatt a bizanciak is emlegetik, mint a kazárok régebbi hazáját, honnan a VII. sz. közepe táján az Alsó-Volga és Azovi tenger közt elterülő vidékre nyomultak.

Barsescu

Agatha, román eredetü német szinésznő, szül. Bukarestben 1863 szept. 9. Művészi kiképeztetését a bécsi szinészeti képezdén nyerte. 1873 nov. 22-én lépett először szinpadra s nagy tetszést aratott. Tagja volt a berlini, majd a bécsi udvari szinháznak. A bécsi szinészkiállítás szinházában mint Madách Ember tragédiájának Éva alakítóját ünnepelték.

Barsi

József; bölcselettudor, a magyar tud. Akadémia levelező tagja, szül. János-Gyarmaton 1810-ben, meghalt 1893. február 18. Atyja Neumann sziléziai származásu iskolamester volt. Tanulmányait a körmöcbányai gimnáziumban, a nyitrai és pesti papnöveldében végezte. 1832-ben tudor lett. 1833-ban pedig pappá szentelték. Csak 1845-ben tanult meg magyarul beszélni. 1836-ban a besztercebányai püspök helyettes titkára, 1837-ben Milánóban tábori pap, 1842. plébános Koóson (Nyitra), 1846. Bicskén (Fehérvm). 1849. a Kossuth Hirlap-ban megjelent költeményeiért Haynau halálra itélte, de a hadbiró vonakodására büntetését 20 évi várfogságra változtatták; amely fogságban egész szokatlanul B.-nak saját költségén kellett magát fentartania. (Érdemes Haynau azt a indokolását, hogy B., «ha agyonlőtték volna, nem terhelné az államot, ez pedig nem tartozik őt 20 esztendeig ingyen tartani», az utókor számára megörökíteni.) 1856. az olmüci várból hazajött és nevelőnek állt be. Az 1859/60 években szorgalmas munkatársa volt a Szegedi Hiradónak, az alvidék akkoriban megindult egyetlen magyar lapjának. 1861-ben Budapesten reáliskolai tanárnak választották meg, de a helytartó-tanács a választást megsemmisítette. 1862-ben áttért a református vallásra, 1867-88-ig az országos statisztikai hivatal tagja volt. 1891-ben szemevilágát elvesztvén, kénytelen volt irodalmi munkásságával felhagyni. Munkái részben szépirodalmiak, részben gazdasági és később statisztikai tartalmuak. Tíz éven át ő szerkesztette Magyarország közoktatási statisztikáját. Van tőle számos fordítás is.

Bársony

1. György (lovasberényi), nagyváradi, később egri püspök, szül. Péterfalván, Nyitravármegyében 1626 márc. 3., megh. a szepesi káptalanban 1678 jan. 11. Szülei előkelő nemesek voltak, atyja B. János, anyja Csorba Anna ág. ev. hitü nő volt. Tanult Nyitrán és Nagyszombatban, az iskolai tanfolyam végeztével fölvették az esztergommegyei növendék-papok közé; a teologiát Rómában kezdte hallgatni, de betegsége miatt Bécsben a Pázmány-intézetben végezte; pappá fölszenteltetése után plébános lett Vág-Szerdahelyen, 1653. esztergomi kanonoknak nevezték ki; azután barsi, majd tornai s gömöri főesperes, 1663. szentgyörgymezei prépost lett, 1665 dec. 13. az egri püspöki székbe; helyezték. Élte utolsó napjait a szepesi káptalanban töltötte, hova betegen, felgyógyulás és üdülés végett ment. Munkáit l. 1. Szinnyey Magyar irók.

2. B. István; szépirodalmi és hírlapíró, szül. Keresztesen Fehérmegyében 1855 nov. 15-én. Jogi tanulmányokat végzett a pozsonyi akadémián ésa budapesti egyetemen s ügyvédi pályára készült, de hajlamai az irodalom felé vonták. 1881-ben az Egyetértés belső munkatársa lett, s e lapnál szolgálja jelenleg is a napi sajtót, a mellett a tárca-és az elbeszélő-irodalom terén működik; egyszersmind honvédtiszti szolgálati viszonyban van. Hangulatos tárcái, poétikus kisebb elbeszélései, humoreszkjei, természetleirásai révén az ujabb írói nemzedék egyik legkedveltebb tagja; különösen dícsérik meleg szinekben gazdag stilusát. Dolgozatai 1886 óta a szépirodalmi lapokban és a következő önálló kötetekben jelentek meg: Százszorszépek, Budapest, 1886, második kiadás 1887; A szabad eg alatt, ugyanott 1888. Tréfás történetek, 1890.

Bársony

(pamut-velour, velvet). Bolyhos szövet, amely külön álló alapszövetből és az alapszövettel kapcsolatban levő bolyképző fonalrendszerből áll (poilfonalak).

[ÁBRA] 1. ábra.

A bolyképző fonalrendszer lánc- v. vetülékként kezelhető s ehez képest lánc-B.-t vagy vetülék-B.-t különböztetnek meg. A lánc-B.-t a feldolgozott anyag mivolta szerint selyem- v. gyapju B.-nak, a vetülék-B.-t pamut-(manchester-) B.-nak mondják. A láncbársony készítésmódja a szövet hosszmetszetét előtüntető 1. számu ábrában látható. A G betüvel jelzett láncfonal az 1, 2, 3, számokkal jelzett vetésekkel az alapszövetet képezi. A P betüvel jelzett bolyképző láncfonalat az 1, 2, 3, számu vetésekkel az alapszövetbe erősítik s ezután az N betüvel jelzett külön vetülékkel lekötik. Az N külön vetülék fémdrótból áll, amelynek v. kör- vagy szivalaku keresztmetszete van. A körkeresztmetszetü drótot a kész szövetből kihuzzák, minek következtében a bolyképző lánc hurkokat képez, melyek az alapszövetet borítják, azért az ily B.-t hurkos B.-nak (gezogener Sammet) mondják. A szívalaku drót alkalmazása esetén a bolyképző láncfonalakat a szív felső része mentében felmetszik s így az alapszöveten bolyhokat képeznek; miért is az ily B.-t bolyhos v. nyirott B.-nak nevezik. Felemlítendő még, hogy egyes B.-fajok külön elnevezést is nyernek, így plüss-nek mondják a B.-t, ha hosszú, de ritkán elöelyezett bolyhai vannak, velours d' Utrechtnek a butorszövetül használt kurta bolyhu gyapju B.-t; ábrás B.-nak, ha a bolyhok csak helyenként fedik az alapszövetet, és sajtolt B.-nak; ha az ábrák nem szövés utján, hanem a bolyhoknak az alapszövetbe való részleges lenyomása által készülnek. A bolyhos B. jelzett készítési módja igen költséges s ezért az olcsóbb fajok szövőgépeken a 2. ábrában előtüntetett módon készülnek. A szövőgépen egyszerre két teljesen külön álló alapszövet készül, amelyeket a bolyképző láncfonalrendszerrel kötnek össze. Az ilykép összekötött két szövetet mozgó kés elé vezetik, amely az összekötő láncfonalat szétmetszi s így egyszerre két elkülönített B. szövetet nyernek.

[ÁBRA] 2. ábra.

A pamut-B.(manchester B.) a 3. ábrában előtüntetett kötésrajz szerint készül. Az 1, 4, 7 vetések a lánccal az alapszövetet alkotják, míg a 2, 3, 5, 6 vetések az alapszövet szinén lazán fekszenek, miként azt a 4. ábra mutatja, amely a szövet keresztmetszetét tünteti elő.

[ÁBRA] 3. Ábra.

[ÁBRA] 4. ábra

E lazán fekvő vetüléket hegyes késalaku szerszámmal felmetszik s ekkor bolyhokat képez. Felmetszés után kefélés segítségével a bolyhokat felállítják, ezután perzselik és nyírják, hogy egyenlő méretüekké váljanak.


Kezdőlap

˙