A magyar krónikák által említett név, amelyek szerint Scythia három országra oszlott: Bascardiára (vagy Barsaciára). Dentiára és Mogoriára. Baskardia a mai baskir föld, vagyis a Volgai Bolgárországtól keletre eső terület, melyet a középkorban Nagy-Magyarországnak is neveztek; l. Baskir.
János, hires angol nyomdász és betüöntő, szül. 1706. a Worcestershire-ban fekvő Wolverleyben. Meghalt 1775 jun. 8. Birminghambán, 1726. szépirási iskolaigazgató, 1745. fényezőüzlet vezetője volt, 1750. a nyomdászatra adta magát. Uj betüket vésett és öntött, melyek akár Elzevir, akár Pantin betüivel versenyezhettek. A nyomdájából kikerült munkák közül legbecsesebb a Virgil, Horác (1762) és a rézmetszetekkel diszített Orlando farioso. Nyomdáját halála után 1779. Beaumarchais 8700 font sterlingért vette meg és azzal Kehlben (1785-89) Voltaire összes munkáit (70 díszkötés) nyomtatta.
ürmérték száraz térgyskra Birmában = 38,84 lit.
az Ural hegység. déli részén (Számára és Ufa kormányzóság területén) lakó; a tatér nyelv egyik tájszólamát beszélő nép, amely testi és erkölcsi jellemvonásaira nézve egyaránt igen nagy hasonlatosságot mutat fel a magyarokkal. Némely tudós a baskirokat (Strabo) aorszai, mások ismét a hunok utódainak tekintik. A báskir név az arab és a persa iróktól ered, amely irók őket mindig a magyarokkal együtt említik és egymással összevetve mint: mádj-yárdokat vagy bádg-járdokat említik. Ibn Foszlán szerint a baskirok magukat báskurdoknak nevezték. Annyi tény, hogy ők ma is azon a vidéken laknak, a melyet a XIII. század utazói (Plan Carpin és Rubruquis) Pascatir vagy Magna Hungaria néven említenek s ahol a magyarok testvéreit Julian barát fel is kereste s velök magyar nyelven értekezett. A baskirok a régi időkben pogányok voltak s amint a tudósok mondják, az iszlámra való áttérésükkor a hittérítő töröktatárok nyelvét vették fel. Érdekes, hogy a nyelvészek egy része őket: finn-ugor, másik része: török-tatár eredetüeknek mondja, de abban mindnyájan megegyeznek, hogy a magyarokkal rokonságban vannak. A baskirok átlag 1,6 méter magasak, egyik részök a mongolok, másik részök pedig a kaukázusiak (cserkeszek) tipusával bir, tehát keverék tipusuak. Jellemök: hallgatag; büszke és méltóságteljes vitéz nép, miért is kitüntetéskép az orosz hadseregben egy külön csapatot képeznek. Igen érdekes, hogy a baskirok éppen úgy mint a magyarok a gazdálkodásban a tanya-rendszert követik. Lóratermett népség, kitünő vadászok s általában ügyes kézfogásuak. Bővebben olvashatni róluk Dr. Török Aurél: Az uralvidéki baskirokról, Antropologiai Füzetek, I. Budapest, 1882. 67-106. 1.
Konstantinovna Mária, orosz festőnő, szül. Gavroncyban 1860 nov. 11. (ó-naptár):, megh. 1884 okt. 31. Párisban tanult. Csak 20 éves volt, mikor A házassági válás kérdése c. hires képét festette; művei közül felemlítendők még: Két párisi utcai suhanc (melyet legujabban 1891. a berlini kiállításon lehetett látni), Háromféle nevetés, egy női modelle arcképe (a Luxembnrgmuzeum tulajdona). Nagy feltünést keltettek a rendkivül ambiciózus művésznő életét tárgyazó Journal de Marie Bashkirtzeff (2 köt., Páris 1887) és Lettres de Marie B. (u. o. 1891). (V. ö. Catalogue des oeuvres de B., u. o. 1885.)
törökös kiejtéssel báslik, jelentése: fejrevaló, fejkötő. A bás (fej) szóból származik, melyhez a lik török névszóképző hozzájáralásával báslik lett. Mint európai fejviselet leginkább a krimi hadjárat óta ismeretes.
(ejtsd: bánázs) Jakab, szül. Rouenban 1653., megh. 1723. Szülővárosában lelkész lett. A nantes-i ediktum megszüntetésével 1685-ben elűzetett, s ekkor mint lelkész eleinte Rotterdamban, 1709-től kezdve pedig Haagban működött. U. i. a hollandi államok történetirója lett s oly nagy tekintélyben állt, hogy a francia kormány is hozzáfordult tanácsért. Mint egyháztörténetirót alapos forrástanulmány és önálló itélet jellemzi. Bossuet püspök egyháztörténetí felfogása ellen irt főbb művei a következők: Histoire de l'église depuis Jésus-Christ jusqu' á présent (Rotterd. 1699, 2 köt. és többsz.),. melybe a korábban irt Histoire de la rehgion des églises réformées u o. 1690. 2 köt.) is fel van véve, és Histoire de la religion des juifs depuis Jésus-Christ jusqu, á présent (u. o. 1707, 5 köt. és többsz:; holland, Delft 1727). V. ö. LMailhet Jacques B. (Genf 1881).
Régi magyar személynév, mely még a XIV. század vége felé is használatban volt, nevezetesen 1380. oklevél említi Basou ispánt.
Mátyás (csiolti), hires rablólovag a XVI. században. A kiskoru Tornallyay Jakab gyámjává rendeltetvén, ezt nemsokára eltette láb alól és örökségét, Murány várát. elfoglalta. Ettől kezdve Murány valóságos rablófészekké lőn. Basó lengyelekből és. oroszokból összeszedett bandájával a vér felé vetődő utazókat, kereskedőket kifosztotta s gyakori kirohanásaival az egész vidéket rettegésben tartotta. 1531. kirabolta a savniki kolostort. Fogságba került, de kiszabadulván, ujra kezdte rablásait és Sziléziába, Moldvaországba, sőt Lengyelországba is betört. 1548. királyi intést kapott, de ez nem használt, mire az országgyülés az 1548. XIX. t.-c: ben mint nyilvános gonosztevőt és hamis pénzverőt földönfutónak nyilvánította és nagy haddal Salm Miklóst küldte ellene. Salm a következő évben megszállta Murányt és B. látva, hogy a várat tovább nem tarthatja, fivérét, Mártont Ferdinándhoz küldé, de ez Murány átadását kivánván, egyezség létre nem jöhetett. Az ostrom ekkor a legnagyobb hevességgel megkezdődött, mig végre az oroszok árulása miatt B. kénytelen volt feladni a várat. Midőn látta, hogy nem szabadulhat máskép, menekülni akart, de Salm emberei által elfogatván, fivéreivel, Domonkossal egyűtt megöletett. Fiát; a kiskoru Farkast, Salm maga neveltette s felnővén, javait visszaadta. Basó tetteit és Murány bevételét megénekelte Tinódy Sebestyén, igy kezdvén énekét:
Halljátok erős Murán romlását,
A kegyötlen Basónak bolondságát,
Kinek példájul vehetik ő dolgát,
Ki róla még tanul megjobbítja ő magát.
(franc., ejtsd: bazós), a párisi parlament irnokainak egyesülete, mely 1303. jött létre és a XVI. század közepéig annyira emelkedett, hogy 6000 tagja küzdött a guiennei lázadók ellen. A forradalom idejében e társulat feloszlott.