(franc.) a. m. viztartó, medence.
l. Baskir.
(olasz), mint melléknév a. m. mély; igen gyakran használják zenei műkifejezésekben más szavakkal összekötve. Mint főnév azt jelenti, hogy basszus v. basszushang. Azonkivül a nagybőgőt is sokszor csak B: nak mondják. B. osstinato, l. Osstinato: B, ripieno, l. Ripieno.
József, olasz orvos, aki Magyarországon főkép mint Kossuth házi orvosa lett ismeretessé. Szül. Cagliaribán (Szárdindiában) 1840 ápr. 27., ahol apja;,B. János, építész volt. 1860. nyerte el az orvosi diplomát, de már az 1859-iki háboruban is működött orvosi minőségben, valamint később 1866 is. 1872. mint szardiniai bányaorvos fejtett ki figyelemre méltó tevékenységet. 1877. szervezte a szardiniai Ospizio Márinót, 1879. a San-Pietro szigeten levő bányák orvosi szolgálatát rendezte, 1885. mint a kormány megbizottja az aostai völgyben tett intézkedéseket a kolera behurcolása ellen, időközben pedig számos kisebb-nagyobb dolgozatot bocsátott közre főleg a szembajok gyógyításáról. Kossuth 1887. Courmayeurben ismerkedett meg vele és ez idő óta folyton az ő kezelése alatt áll. B. a legnagyóbb gondossággal őrködik nagy hazánkfia egészsége fölött és Kossuthnak legteljesebb bizalmát, sőt barátságát is birja.
(olasz) v. continuato, azaz szakadatlan basszusnak nevezték az Olaszországban 1600 körül hasznáhntba jött hangszeralhangot, mely, ellentétben az akkori énekkari basszusokhoz, nem volt szünetek által félbe szakítva. Legelőször Cavalieri, Caccini, Viadana stb. használták a B..-t; ez rendesen számjelezve is volt és ennek alapján. kisérték a cembal-, orgona-, lant- és teorbajátszók a zenedarabot akkordokkal. B. c. és generálbasszus eredetileg azonos fogalmak voltak; később azonban B.-nak egy oly basszust neveztek, mely az énekhangok utánzataiban nem vett részt s egyenlő értékü hangokban (negyedekben vagy nyolcadokban) mozgott szakadatlanul: Az ilyen basszusokat hangszerekre alkalmazott zeneszerzeményeknél is B.-nak nevezték.
Ferenc, francia hadvezér ősrégi burgundi család sarja, született Harouel-ben (Lotaiában) 1579. ápril 12.; megh. 1646 okt. 12. Már ifju korában IV. Henrik francia király udvarába került, ki őt megkedvelte és 1610. ezredessé és államtanácsossá nevezte ki. IV. Henrik megöletése után B. a királynénak lett kedvence, ki őt a svájci gárda vezérévé tette. Ennek dacára később XIII. Lajoshoz szegődött, ki őt marsallá nevezte ki és mint követét a spanyol és angol udvarba küldötte. Részt vett azután La Rocheile ostromában, jelen volt a susai szoros bevételénél (1629) és a languedoci hugenották ellen kir. hadat vezérelt. Richelieu azonban a királynéval és a Fronde-dal folytatott összeköttetései miatt B.-t 1631. a Bastilleba záratta, ahonnan csak Richelleu halála után (1612) szabadult ki. Rangját és birtokait ekkor visszakapta. B. udvariasság, bátorság és szerelmi kalandok dolgában az akkori idők mintaképe volt. A Bastille-ban irt Mémoires (megjelentek Kölnben 1665) sok érdekes adalékot tartalmaznak a kor történetéhez.
l. Bugó síp.
olasz csőtészta rizzsel és sajttal elkészítve.
tengerszoros Ausztrália DK-i vége és Tasman vagyis Van Diemen szigete között. Hossza 317, szélessége 224 km. Keleti bejáratánál vannak a Fournaux-szigetek: Clarke, Barren-Island és Flinders-Island; amelyet a 22 km. széles Blanks-csatorna választ el Tasman-szigettől. A B. nyugati végében is van egy nagyobb sziget: King.
a bassián-eretnekség kitalálója s vallásbölcselő a II. században. Allítólag Valentinus és Cerinthus tanítványa, alighanem azonos Colarbasus-sal. Krisztus emberiségét és a feltámadást tagadta s e helyett a bolygó csillagok befolyását és a görög abécé magikus erejét vitatta (mert Krisztus magát A és Q-nak nevezte).