(Bátta), nagyközség Tolnamegye központi járásában, a Sárviznek a Dunába szakadásánál,. alacsony, mocsaras helyen; (1891) 3982 magyar lakossal, postahivatallal és postatakarékpénztárral.. L. még Báttai apátság.
(Batavano), kikötőhely Kuba Ny-n részén, 46 km.-re Habanától, 1600 lak.
a régi Szkítia déli határán élt népség; neve.
l. Beteigeuze.
(ol.) a. m. harctömeg, falam; a a XVI. században és a XVII. század elején a spanyol és a német császári gyalogság harcrendje, melyben az egész ezred (3000-4000 harcos) tömött négyszöget képezett, melynek minden oldala egyenlő a babonának hódolva páratlan számu emberből állott; a 4-6 méter hosszu pikákkal ellátott pikások (németül: Pikeniere) képezték a négyszög közepét s ezt minden oldalon 1-3 sor puskás vette körül. A svédek mozgékony tábori tüzérsége arra kényszerítette a császári vezéreket, hogy a B. helyett több, kevésbbé mély céltárgyat képező alakzatokat alkalmazzanak.
György id., ev. ref. lelkész (megh. 1672.). 1644 okt. 18-án iratkozott be a franekeri egyetemre. Hazajövén, Kolozsvártt lett iskola-igazgató, később pedig pap. E hivatalában 13 évig működött, azután a II. Rákóczy György végső éveiben beállott zavaros idők alatt elhagyván állomását, 1664 táján Zilahra ment lelkésznek: Apácai Cseri Jánosnak elvi és személyes ellensége volt, Apafi Mihály előtt azonban kedvességben állott. Munkái: De divinitate Jesu Christi, Franequerae. Az isten kegyelmében levő ember megismeréséről, Szeben 1665; Az istenfélő ember könyörgésére való választétel, u. o. 1665; Lelkipróbakő, u. o. 1666; Pálasztottak tárgya, u. o. 1666.
(franc., ejtsd: bátálj) a. m. csata. B: rangée olyan ütközet, mely nem váratlan összetalálkozás következtében keletkezett, hanem amelynek vívására a hadakozó felek megtették az előkészületeket.
(fr., ejtsd: Bátájlon) a. m. zászlóalj.
politikai község Szerémmegye zimonyi járásában, (1891) 2042 horvát lak. Vasuti állomás, posta- és táviróhivatal. Dénes nádor 1165-ben elhatározó győzelmet aratott itt Branász Mihályon, a szerémségi görög vezéren. Az elesett görögök fölé egy máig is látható, 20 méter magas dombot hányatott. Mikor a Manuel görög császár által beküldött Andronikosz Koprosztefanosz hadai utóbb e dombhoz értek, lovaikról leugrálva esküdtek meg, hogy bosszut állanak az elesettekért. Dénes nádor ugyanezen domb aljábán 1167 julius 8-án alkalmat is adott erre. Már megszalasztotta Andronikosz seregét, mikor estefelé a tartalékkal még egy kisérletet tett Andronikosz és kicsikarta kezéből a győzelmet. 800 vitéz, köztük 5 comes esett a görögök hatalmába. A magyarok azonban még az éjjel segítséget nyertek, mire a görögök sietve keltek át a 12 km.-nyi távolságban levő Száván. A nép ma is Batajniko polje, azaz csatamező néven ismeri a sírdomb környékét. V. ö. Soppron: Monographie von Semlin und Umgebung; 113. és Pester Lloyd, 1888, 286. sz.
falu Bolgárországban, Tatár-Bazardsik kerületben, a Pesterszka lieka mellett (Ises) 1966 lak. fürészmalmokkal; 1876. a török kegyetlenkedések idejében, a B.-i templomban és iskolában közel 5000, a törökök szerint 1700 embert gyilkoltak le a basibozukok.