Amerikai szőllőfajta, mely a Vitis aestivalis és V. labrusca keresztezéséből származott; fürtje meglehetős nagy, laza; bogyói kicsinyek, sötétkékek. Későn érik. Direkt termő.
(ejtsd: bé), grófság Michigan Észak-amerikai államban; nagyobbára erdők takarják; 38,801 lak. Főhelye: Bay-City (l. o.)
(ludányi), régi magyar család. Tagjai közül az első, történelmi szerepet játszó Barnabás 1453 körül élt. B. Ferenc résztvett 1552. Eger védelmében, s vitézsége által kitüntette magát. Mikor ugyanis Arszlán bég javában ágyuztatta a várat, B. többed-magával kirohant a várból, a törököket az ágyuk mellöl elűzte s beszegezte az ágyukat. A Szapolyaitól ostromolt Erdőd segitségére Schwendi Lázár B.-t és Zeleméri Miklóst küldte. B. a Szapolyai segítségére jövő törökök közt nagy pusztítást vitt végbe, a várbeliek azonban szabad elmenetel kikötése mellett feladták a várat. Midőn azonban a várból kimentek volna, a felbőszült törökök felkoncolták őket, úgyhogy B. csak nehezen tudta megmenteni életét. B. András szintén résztvett Eger védelmében, később zsákai várkapitány lett s mint ilyen gyakori kirohanásaival nyugtalanította a Szapolyai F. Zsigmond párthíveit. Mikor Szapolyai Tokajnak vette utját s utközben Zsáka alatt megállapodott, hogy Bayt felelősségre vonja, a várbeli német őrség fellázadt ellene és Bayt bilincsekbe verve vitték Szapolyaihoz, ki ezért szabad elmenetelt engedelt nekik. B. Mihály 1682. munkácsi várkapitány, Thököly hive, kit elkísért Nikodémiába s ki követül küldte az 1705-iki szécsényi országgyűlésre. Ez időből naplót irt (kiadta az Akadémia a Monumenta Hung. Hist. Scriptores cimü sorozatának XXIII. kötetében 1868). B. István naplóiró, Mihály fia, született 1676., megh. 1742. Egy 240 lapnyi eredeti emlékkönyvet hagyott hátra Memoriale diarium cimmel, melyben a családi eseményeken kivül a bökényi (ahol lakott s hol birtoka volt) ref. egyház akkori viszontagságait és egyéb történelmi és művelődés-történeti fontos adatokat is találunk feljegyezve. Különösen élénken irja le az 1717-iki tatárjárást.
1. Ferenc (ludányi), szül. Szabolcs vmegyében Nyir-Madán 1815 ápr. 19. Miután 1837. ügyvédi vizsgát tett, Szabolcs vm. tiszti alügyésze, majd első aljegyzője lett. 1844. Szabolcs vm. második követe volt az országgyűlésen, ugyanazon évben főjegyzővé választatott meg. 1856-61-ben mint jegyző az urbéri perekben mint előadó működött. Jogtudományi cikkeket és munkákat irt.
2. B. György (ludányi és csomai), alnádor, szül. Surányban Bereg vármegyében 1792 márc. 19., megh. Pesten 1849 jun. 5. Jogi tanulmányait Sárospatakon végezte s 1815. a m. k. testtőrség tagja lett. 1820. Bécsből visszatért és megyei szolgálatba lépett. 1825. Bereg vmegyében főszolgabiró, 1832. pedig első alispán lett. 1841-49. alországbiró, alnádor és hétszemélynök volt. A magyar irodalom buzgó pártolója lévén, Kazinczyval levelezésben állott s fiatalabb korában költeményeket is irt.
3. B. Ilona, a magyar történelmi társaság bőkezű pártolója. 2020 frtnyi alapítványt tett e társaság javára, azonfelül több izben pályadíjat tüzött ki. Családja történetével foglalkozik. Irodalmi kedvtelései mellett, magyar urasszony módjára, kitünően vezeti gazdaságát.
Mihály (Michael Bajus, tulajdonképen de Bay), kat. hittudós, a löweni egyetemnek hírneves tanára, szül. Melinben Hennegauban 1513., megh. 1589 dec. 1. 1550 óta a löweni egyetemen a szentírás tanára, amely minőségben működött haláláig. Jeles tehetségei és feddhetetlen jelleme nagy tekintélyt szereztek számára; 1578. a löweni egyetem korlátnokává nevezték ki, majd később a spanyol király Németalföld főinquizitorának tette meg. Kora a heves hittani vitatkozások kora volt. Tantételeit a szent-atyák és különösen szt. Ágoston tanaira akarta alapítani, azonban tételei közül már 1560. a párisi hittani kar 18-at kárhoztatott. Időközben a trienti zsinatra küldetett Heszelsszel együtt, azonban a vitatkozások ez idő alatt sem szűntek meg Belgiumban, ugyhogy végre V. Pius pápa kénytelen volt «Ex omnibus afflictionibus» c. bullájában 1567 okt. 1. Bajus tételeiből 79-et tamquam haereticus, erroneas, suspectas, temerarias, scandalosas et in pias aures offisivas, kárhoztatni; bár kiméletböl Bajus neve nem volt a bullában megemlítve. Bajus 1570. aláirta e bullát, de követöi közül többen kétségbe vonták a bulla hitelességét, ugyhogy XIII. Gergely pápa kényszerítve volt elődjének bulláját Provisionis nostrae c. bullájában hitelesnek nyilvánítani és megerősíteni 1579 jan. 29. Tanait, amelyek a janzenizmus felé hajlanak, bajanizmus néven ismerjük. Bajos XIII. Gergely bulláját is aláirta és elfogadta, ugyhogy Toledo Ferenc, pápai követ később bibornok felkiáltott: Fateor et Fatebor, nihil me vidisse Bajo doctius, nihil Bajo humilius. Munkáit Gerberon Gábor, a hires maurinus adta ki 1696. Az ugynevezett Collegium Bajanumot, mely szegény tanulók nevelésére szolgál, nem Mihály, hanem unokaöccse Bay Jakab hittanár (megh. 1614) állította fel.
vagy San Salvador, város Kuba sziget K-i részén a B. partján, (1887) 17,676 l.
1. János Ferenc Alfréd, jóhirü francia vigjátékiró, szül. 1796 márc. 17., megh. 1853 febr. 20. Első műve: La reine de seize ans (1828) nagy sikert aratott. Később elvette Seribe unokahugát, ki pártját fogta. Összesen vagy 200 darabot irt. Főbb művei: Le gamin de Paris, Le pére de la débutante, Les premiéres armes de Richelieu, Le vicomte de Letorriéres (Konti Eleven Ördög cimü operettjéhez ezt használta szövegkönyvül). A Donizetti-féle La fille du régiment (Az ezred leánya) cimű magyarra is lefordított operának ő írta a szövegkönyvét (1840). Szinművei (Théatre) 1855-1859-ig 12 kötetben jelentek meg. Magyar fordításban megjelentek még: Agg szinész és leánya. Ford. Nagy Ignác (Pest 1843. Színmütár IV. köt.), A párisi naplopó. Vígj. 2 felv. Ford. Nagy Ignác (u. o.), Nőm és hivatalom. Vígj. 3 felv., Jer ide. Vígj. 1 felv. Fordította Fáncsy Lajos (Kolozsvár 1842. Kir. lyceum betüivel), A cárné foglya. Vígjáték 2 felv. Ford. Ujházy Ede (Budapest 1875. nemzeti szinház könyvtára 78.).
2. B. Pierre du Terrail, chevalier de, a «chevalier sans peur et sans reproche» (a félelem és gáncs nélküli lovag), született Bayard várában, Grenoble vidékén 1473-1475 között, meghalt 1524 április 20. Nagybátyja, George du Terrail püspök vezetése mellett nevelkedvén, előbb szavojai Fülöp herceg, utóbb VIII. Károly király szolgálatába lépett. Vaudrai Claude lovaggal vivott szerencsés párbaja után Aireban egy csendőrszázad parancsnoka lett. 1495. követte a királyt a nápolyi hadjáratba és csodálatraméltó bátorsággal küzdött Fornuovo mellett, amiért Károly lovaggá ütötte. Ezután a novarai ütközetben és Nápolyban harcolt a spanyolok ellen. A Gariglianon át vezető hidat 200 lovas ellen egymaga védelmezte meg és ezáltal megakadályozta a spanyolok előnyomulását: Venosa város védelmezése közben szintén dicsőséget szerzett nevének. 1507. a genuaiak ellen, 1509. Agnadellónál küzdött. Midőn XII. Lajos II. Gyula pápával meghasonlott, B.-t segítségül küldte Mirandola grófnőnek és a ferrarai hercegnek. B. utközben el akarta fogni Gyula pápát, de ez a terve nem sikerült, 1513. a Guinegate melletti csatában az angolok elfogták, de Miksa császár és VIII. Henrik angol király parancsára váltságdij nélkül szabadon bocsátották. 1514. a Dauphiné kormányzójává nevezték ki. Ezután I. Ferenc királyt Olaszországba kisérte, hol Marignano mellett oly dicsőségesen hadakozott, hogy a király tőle, mint a hadsereg legméltóbb tagjától kérte s fogadta a lovaggá ütést. 1521. B. Méziérest védelmezte meg V. Károly serege ellen; ekkor egy lovasszázadot kapott elismerés jeléül. Később ügyes közvetítésével megakadályozta Génova elszakadását Franciaországtól. 1524. midön a milanóiakkal szemben a Sesián való átkelést védelmezte, egy puskagolyó összezúzta hátgerincét; B. egy fának támaszkodott s arcát az ellenség felé fordítva, meghalt. Holttestét bebalzsamozták és Grenobleba vitték, hol a rokonai által alapított minorita-templomba temették el. Élete történetét sokan megirták. V. ö. Encyclopédie V. 395.
3. B. Tamás Ferenc, amerikai államférfiu, született Wilmingtonban (Delaware) 1828 okt. 29. Kereskedősegéd volt New-Yorkban, de 1848. a jogi tanulmányokra adta magát, mire 1851. ügyvéd lett. 1868. atyja helyébe a szenátusba jutott, 1881. pedig a szenátus elnöke lett. Köztársasági elnökjelölt volt 1880. és 1884.; Cleveland elnöksége alatt pedig 1885-89. államtitkár volt. V. ö. Spencer E. Public life and services of Thomas F. B. (New-York 1880).
(ejtsd: bé-szitti), az ugyanily nevü grófság főhelye Michigan é.-amerikai államban a Saginaw jobb partján, (1890) 27,839 lak., jelentékeny fűrészmalmokkal és fakereskedéssel.
Gyula, szobrász, született Düsseldorfban 1826., meghalt u. o. 1873 aug. 8. Szülővárosában, majd Geertz tanárnál Löwenben végezte művészeti tanulmányait, 1849. Schadow V. vezetése alatt a düsseldorfi akadémián az első szobrászati műtermet nyitotta meg. Legjelesebb művei Düsseldorfban, Wieselben, Klevében, Kalkarban, Sigmaenben, Elberfeldben, Mühlhausenben stb. vannak.
1. József Ágost, Görgey táborkarának főnöke, szül. Pesten 1821 márc. 19., megh. Gleichenbergben 1864. jun. 11. Iskoláit a bécsi katonai mérnöki akadémián végezte. Miután egy ideig mint a kadétiskola tanára müködött, 1843. elhagyta a szolgálatot. Külföldre utazott, összeköttetésbe lépett a német és svájci radikálisokkal. Hazakerülve felajánlotta szolgálatát a betörő horvátok ellen. Fontosabb hatáskört akkor nyert, midőn a felső-dunai seregnél a váci proklamáció után táborkari főnök lett. A hires téli hadjárat terve, mely a bányavárosokon át kivitte a tábort az ellenség köréből és előkészítette a későbbi diadalokat, tőle eredt. Buda ostromának terveit is ő dolgozta ki. Vezére általában igen nagy bizalommal viseltetett iránta, de a többi honvédtábornokok többnyire idegenkedtek tőle és némileg egy katonai kamarilla lelkének tekintették őt. Világosnál ő is fogságba jutott, a hadi törvényszék halálra ítélte, de e büntetést 18 évi várfogságra változtatták. Nem sokkal Haynau bukása előtt, 1850 juniusban kiszabadult. Azóta többnyire irodalommal foglalkozott. Megírta (németül) Buda két ostromának (1686 és 1849) történetét, Némedy József álnév alatt. A krimi háboru idején a Pesti Naplóba irt katonai cikkeket.
2. B. József, tanár, szül. Baján 1851 nov. 23. Középiskoláit szülővárosában, az egyetemet pedig Budapesten végezte; 1873-74. a mintagimnáziumban gyakorló tanárjelölt lett, két év mulva pedig a budai gimnáziumban Ribáryt helyettesítette, majd Sopronba ment a Csöndes-féle intézetbe. 1877. tolnokká nevezték ki a budapesti főigazgatósághoz, 1890. az V. k. kat. főgimnáziumhoz nevezték ki. Még egyetemi hallgató korában, 1871. Arany J. balladáinak széptani jellemzése stb. című pályamunkájával dicséretet nyert. Tanügyi, szépirodalmi, szinészettörténeti és más cikkeket irt a lapokba és folyóiratokba. A Kisfaludy-társaság 1888 január 25. tagjává választotta. Önálló munkái: Magyarázó jegyzetek az 1883. évi XXX. törvényhez. Budapest, 1883. A nemzeti játékszin története 2 kötet. (A Kisfaludy-társaság 200 darab arannyal jutalmazta.) Budapest, 1887.
3. B. Mihály, krónikairó, 1630 körül Medgyesen élt. Hol s mikor halt meg, nem tudjuk. Annales cimen kéziratos krónikát hagyott hátra, melyet Tartler Tamás Collectáneáiban Brassó részletes története megirásánál felhasznált.