l. Boldoggá-avatás.
név alatt ismerik Franciaországban azokat a nyalánkságokat, melyek vajas tészta burokban részint édes, részint sós csemegéket tartalmaznak s nálunk pástétom vagy apró torta néven ismeretesek.
(lat.) a. m. boldogok a birtoklók, vagyis jó, ha birtokában vagyunk valaminek, a többi magától jő!
(lat.), megszólításban B. Vestra (lat. boldogság), a püspökök és világi személyeknek tiszteletbeli cime is, de most csak a pápát illeti meg.
Dávid, a skótok primása, bibornok, a protestantizmus erélyes gátlója. Szül. 1494. Skóciában, 1519-28 skót követ Párisban, 1528. Jakab király titkos pecsétőre. Ő vezette a tárgyalásokat V. Jakab és a frank Magdolna s ennek halála után Guise Máriával való eljegyzése ügyében, amiért I. Ferenc francia király jutalmul mirepoix-i püspökké nevezte ki Languedocban. 1538. bibornok lett. 1539. st.-andrewsi érsek és primás. 1546 máj. 28. a protestantizmus elleni erélyes fellépésének áldozata lett, több összeesküvő skót nemes által meggyilkoltatott. V. ö. Herkless H., Cardinal B., priest and polltician. (Edinburgh) 1891.
l. Dante.
szent szűz, vértanu, Kr. u. a II. században született előkelő és vagyonos római szülőktől s a század végén fivéreivel Simpliciussal és Faustinnal felvette a keresztséget. Fivéreit Kr. u. 203. elfogták és lefejezték, holttesteiket pedig a Tiberisbe dobták. B. egy Lucina nevü szent életü keresztény uri asszonynál rejtőzött el s fivéreinek holttestét a Tiberisből kifogatta és tisztességesen eltemettette. Két hónapig sikerült még ezután Lucina segítségével kikerülni a halált, de egyik pogány rokona, ki vagyonára áhitozott, elárulta és B. vértanui halált szenvedett; a börtönben fojtották meg. Lucina megszerezte B. testét és fivérei mellé temettette. I. Leó pápa szt. B. ereklyéit a Rómában emlékére épült templomba szállíttatta. Most a régibb Mária-templomban vannak az ereklyék. Az egyház jul. 29. üli emlékét.
magyar királynék. 1. B. II. Endre király harmadik felesége, Aldobrandino estei őrgróf leánya 1234. máj. 14. ment nőül Endréhez, kinek halála után IV. Béla elől, ki atyjának e házasságát nem jó szemmel nézte, külföldre menekült és Németországban szülte meg 1236. méhben hagyott fiát, Istvánt ki V. István néven magyar király lett (1270-1272). 2. B. Róbert Károly második felesége, VII. Henrik római császár leánya. 12 éves korában 1318. jegyeztetett el Károlynak s még ugyanabban az évben (nov. 19.) megesküdött vele és királynévá is koronáztatott. Egy évi házasélet után 1319 nov. 11-én gyermekszülésben halt meg. 3. B. Aragoniai Ferdinánd nápolyi király leánya, második felesége Mátyás királynak, 1476 szept. 15. hallatlan pompával ülte vele meg menyegzőjét Nápolyban. a királyt Pongrácz János képviselte. Ugyanabban az évben, dec. 12. koronáztatott meg királynévá Székesfehérváron. Szépségével és szellemével nagy hatalmat gyakorolt Mátyás felett és a kormányzásra fivérével, az esztergomi érsekké kinevezett aragoniai bibornokkal káros befolyást gyakorolt. Mátyás halála után gyermektelen maradván, abban a reményben, hogy Ulászló nőül veszi, ennek a megválasztatását segítetette elő és mindent elkövetett Korvin János megbuktatására. De Ulászló nem váltotta be igéretét amikor trónra jutott s B. 1501. kénytelen volt visszatérni hazájába hol 1508 szept. 13. Ischia szigetén temették el. (Óváry II. Ulászló házassága Beatrix királynéval. Századok 1890.)
Viktória angol királynő és Albrecht hercegnek legifjabbik leánya, szül. Whippingham Church-ben, Wight szigetén, 1857 ápr. 14. 1885 julius 23. óta Battenberg Henrik herceg neje. V. ö. Battenberg 2.
(ejtsd: beatrizé) Miklós, francia rézmetsző szül. Lothaiában 1515 táján, megh. Rómában 1570.; úgy látszik, Veneziano Ágoston tanítványa volt; erre vall első munkáinak modora; később Ghizi módszerével élt. 1540 óta Rómában dolgozott, utoljára Michel Angelo befolyása alatt.
Főműve a testvéreinek álmát magyarázó József, Raffael eredetije után, nevezetesebb metszetei: Mária fogantatása, Krisztus és a samariai nő, Pál megtérése, az Utolsó itélet mind Michel Angelo művei; Az ész és a vágy harca (1545) Bandinellitől és Juan de Valverda Historia de la composicion del cuerpo humane (Róma 1556) c. munkájának tizenkét metszete.