Péter János, 1853-1884: a jezsuitarend generálisa. Született Sichemben, Belgiumbán, 1795 február 8., megh. 1884-ben. A papi pályára lépvén, fölszenteltetése után, 1819 október 29. a jezsuita-rendbe lépett Hildesheimban. Ferdinánd, Anhalt-Köthen hercegének a katolikus hitre térése után melléje rendeltetett gyóntatónak s egyuttal a kötheni új templom lelkésze lett. A herceg halála után B. az özvegy Julia hercegnő kérésére az udvarnál maradt 1847-ig, mikor az osztrák rendtartomány prokurátora lett s mint ily en a prokurátorok Rómában tartott gyülésein is részt vett. a mozgalmas 1848-ik évben a jezsuiták is kényszerültek elhagyni osztrák és magyar rendházaikat, de visszahivatásuk után tág tere volt üdvös működésüknek. B. egyideig a magyarországi rendtartomány főnöke is volt s ez idő alatt Szcitovszky primás az ő befolyására kieszközölte a kormánynál a rend ujolagos meghonosítását; központjuk a Szcitovszky által megnyitott nagyszombati jezsuita papnevelő-intézet lett. B. 1853. a 22-ik nagygyülésen Roothaan után a rend generálisává választatott Rómában. Művei közül legismeretesebb a cseh, lengyel és olasz nyelvre is lefordított Monat Marid.
(növ.), a Nyelvtörténeti szótár 194. I. szerint bëcsű (siliqua), két termőlevélből alakult és kétrekeszü magrejtő; belseje közepén hártyás rekeszfal nyulik végig s a magvak ezen vannak. A B. hossza szélességénél 4 v. többször nagyobb; alólról kezd kétfelé fölfesleni, úgy hogy végre a két termőlevél leesik, a hártyás rekeszfal pedig helyben marad, mire a magvak leszóródnak róla. Ilyen termésök van a keresztesviráguak nagyobb részének, mint p. a káposztának. Ha az ilyen szerkezetü és ilyen módon fölrepedő gyümölcs csak körülbelül akkora hosszu mint széles, avagy nem feltünően hosszabb v. rövidebb, becőke vagy táska-gyümölcs (silicula) a neve.
[ÁBRA] Becő.
v. becőcske (növ.), l. Táskagyümölcs. és Becő.
(növ.), l. Becő és Keresztesek.
(ejtsd: Bekrel), 1. Alfréd, fráncia orvos, szül. Párisban 1814., megh. 1866. Doktorrá avatták 1840. Mint kórházi orvos különösen vizelet-, vér-, tejvizsgálatokkal és villamos orvoslással foglalkozott; 1847. Professeur agrégévé neveztetett ki. Nagyszámu dolgozatai közül nevezetesebbek: Sémélotique des urines, ou Traité del'altérati ons des urines dans les maladies, etc.; De l'empirisme en médecine; Des hydropsies sous le rapport pathogénique; Conférences cliniques sor l'hydrothérapie, stb.
2. B. Antal Cézár, francia fizikus, szül. 1788 március 8. Chátillon-sor-Loingban, Loiret départementben, megh. Párisban 1878 január 18. A párisi műegyetemet látogatta, 1808-ben a mérnöki karba lépett és 1810-12-ig a spanyol hadjáratban vett részt; ezután a műegyetem danfelügyelője lett, de már 1814. a hadsereg vezérkarához lett beosztva; 1815. mint a mérnöki kar egyik századparancsnoka kérte elbocsáttatását s ettőlfogva kizárólag fizikai és kémiai vizsgálódásokkal foglalkozott s a Musée d'histoire naturelle-n tanított; különösen sok és fontos fölfedezést köszöhhet neki az elektromosság és a mágnesség tana. Főműve: Traité expérimental de l'électricité el du magnétisme, el de leurs phénomenes naturels (Páris, 1834-40, 7 köt.), melyben az eddigi megfigyeléseket és elméleteket kritikai rendszerbe foglalva s a saját fölfedezéseivel gazdagítva állította össze. Ezenkivül, részben Ödön fiával együtt, még a következő munkákat irta: Éléments d'électro-chimie appliquée aux sciences naturelles el aux arts (1843); Traité de physique considérée dans sas rapports avec la chimie (1844, 2 kötet); Traité complet du magnétisme (1845); Éléments de physique tercestre el de météorologie (1847); Résumé de l'histoire de l'électricité el du magnétisme (1858). B. tudományos működéséből még különösen kiemelendők a turmalin elektromos tülajdonságairól, a fémek vezetőképességéről, a magnetoelektromosságról tett kisérletet s elektrokémiai kisérletet; B. készített először oly galván elemet; mely némileg hasonló volt a Danielltől föltalált állandó elemhez. V. ö. Borral, Éloge biographique de A. C. B. (Páris 1879).
3. B. Edmond Sándor, francia fizikus, szül. Párisban 1820 március 24., megh. 1891 május 13. Először asszisztens volt a természetrajzi muzeumban és 1853-tól kezdve mint tanár tanította a fizikát a Conservatoire des arts el métiers-en; azonkivül, hogy atyja munkáinak megirásában részt vett, vizsgálatokat tett különösen a foszforeszkálás és a fény kémiai hatásáról is s ezek: La lumiere, sas causes el sas effets (Páris 186768 2 köt.) c. munkájának kiváló részeit képezik. B. foszforoszkópja segítségével küputatta hogy a foszforeszkálás nagyon általános tünemény s hogy a foszforeszkálási fény csupán már előbb elnyelt fénynek a kisugárzása; megvizsgálta a különböző testek galvánáramvezető képességét, az áram melegítő hatását a folyadékokban és sok anyagnak mágneses, illetőleg diamagnetikus tulajdonságait. Említésre méltó művei még ezenkivül: Mémoires sor les lois, qui président á la décomposition électro-chimique dos corps (1844); Recherches sor les effets électriques (1852-55) és Des forces physico-chimique el de leur intervention des phénomenes naturels (1875).
(Tsza-), kisközség Szatmár vm. fehérgyarmati j.-ben, (1891) 1219 magyar lak.
a XVI. században a. m. fillér; innen ez a közmondás: ŤNémetnek Bécs, magyarnak Pécsť, amely régebben így hangzott: ŤNémetnek bécs, magyarnak csécsť, vagyis németnek pénz, a magyarnak csak csecsebecse, értéktelen holmi. - 2 Némely helységekben a faluvéget vagy a falu melletti dülőt stb. jelenti s azt mondják: N. N. a Bécsen lakik; eredj vizért a Bécsbe; kimék a CigányBécsbe (Makó egyik külvárosának vége); alkalmasint innen vette magyar nevét Bécs városa is mint határváros; régente Ausztriát is Bécs-országnak mondták magyarul. V. ö. Ethnographia. III. 91.
(németül Wien, latinul Vindobona, franc. Vienne; l. a térképet és a képmellékletet), az osztrák császárság fő- és székvárosa, London, Páris és Berlin után Európának s a nevezettek és Thew-York után a világ legnagyobb városa, fekszik az északi szélesség 48°13' és a kel. hosszuság 16° 23' alatt Greenwichtől, a szabályozott Duna jobb partján, legmélyebben fekvő részeiben 170, legmagasabbjaiban 205 méternyire az Adriai-tenger szine fölött. A városnak kiépített része meglehetősen távol van a Dunától, melynek partján ez idő szerint még csak raktárak, vámépületek, teherpályaudvarok, fürdők stb. láthatók. Ami ellenben sűrün lakott részeit átszeli, az csupán átlag 60 lépés széles, tehátaránylagjelentéktelenDuna-csatorna és a még annál is sokkal keskenyebb, szegényes Wien patak. Ny-re és ÉNy-re. az Alpok végső kiágazásai belenyulnak a megnagyobbított B. új területébe, tűlnan pedig, a Dunától Északra, végződik a Bisam-heggyel a cseh-morva dombvidék, amely mellett az óriási, egészen sík, de rendkivül termékeny Morvamező (a Morva folyó rónasága) kerül el. Ennek a B. melletti részét B.-i medencének hivják.
[ÁBRA] Bécs.
B. éghajlata nagyon változó. A levegő meglehetősen zord; inkább száraz mint nedves; e mellett a szelek, sőt viharok is gyakoriak. Az évi közép hőmérséklet 9,2 ° C., a közép légnyomás 744 mm az évi esőmennyiség 595 mm.
Kiterjedés, városrészek és beosztás.
Az osztrák császárság fővárosa azelőtt a belvárosból és 36 külvárosból állt, melyeket szép fákkal beültetett sáncok (a Glacis) válaszfőttak el a belvárostól. 1857. azonban Ferenc József császár parancsára a bástyákat lehordták, a glacist és árkokat eltüntették s az így nyert roppant terizletet a belváros körül az utolsó harminc év alatt fölhasználták B. nagymérvü szépítésére, nagy parkok létesítésére s főleg ama nagyszerü középületek elhelyezésére, melyeknek B. gyönyörü környéke mellett első sorban köszönheti, hogy ma a világ legszebb városai közé tartozik. Követte ezt 1890. B. második, az előbbinél is terjedelmesebb nagyobbítása, az ugynevezett Nagy-Bécs (Gross-Wien) alkotása (1890-iki XLV. t.-c. dec. 19-éról), mely abból állott, hogy B. körül a legközelebb fekvő, nem kevesebb mint 46 falut egészen ötöt pedig bekebleztek a főváros területébe. Ez által B. terüete, mely eddig, 5339 hektár volt, több mint háromszor akkora lett, azaz kerek számmal 18,000 hektár, Hogy ez óriási egyesítési munka teljesen bevégeztessék, azaz, hogy a régi B. új kerületeivel építészetileg is összeforrjon, legközelebb az 1703. épített s az egész régi várost körülbelől 30 km.-nyi hosszban körülvevő erődítési árkot ki fogták tölteni.
Üj határvonalain belül az azelőtt csak fiz kerületre oszlott B. jelenleg tizenkilenc kerületből áll, melyék a következők: a) a régi tiz kerület: I. Belváros, II. Lipótváros, III. Landstrasse, IV. Wieden, V. Margarethen, VI. Mariahilf, VII. Theubau, VIII. Józsefváros, IX. Alsergrund, X. Favoriten; b) az ujak: XI. Simmering, XII. Meidling, XIII. Hietzing, XIV. Rudolfsheim, XV. Fünfhaus, XVI. Ottakring XVII. Hernals, XVIII. Währing és XIX. Döbling. Mindezek a Dunán innen vannak, kivéve a II. kerületet melynek egy része ujabban átterjedt a Dunán tulra is. Területre nézve legnagyobbak a II., XIII. és XIX., a legkisebb az összes 19 közt a VIII. (Józsefváros). Azon falvak, amelyeket egészen bekebeleztek, a következők voltak: 1. délkeleten: Kaiser-Ebersdorf és Simmering 2. délen és délnyugaton: Gaudenzdorf, Hetzendorf, Ober- és Untermeidling; 3. nyugaton: Baumgarten, Breitensee, Hacking, Hietzing,.Hütteldorf, Lainz, Penzing Schönbrunn, Speising, Ober- és Unter-St. Veit, Rudolfsheim, Sechshaus, Fünfhaus; 4. északnyugaton és Északon: Theulerchenfeld Ottakring, Dornbach, Hernals, Theuwaldegg, Gersthof, Theustift a. W., Pötzleinsdorf, Salmannsdorf, Währing, Weinhaus, Unter- és Oberdöbllng, Grinz:ng, Heiligenstadt, Josefsdorf, Kahlenbergerdorf; Nussdorf, Unter- és Obersievering. V. ö. Freytag, Wandkarte von Wien (1: 10,000. Bécs 1893).
Terek, utak és utcák.
A régi B. nem éppen gazdag terekben. A régi B. legkivalóbb terei: az eddig a város központjának tartott vllághirü István-tér, a mellette elnyuló, azonban inkább rövid, széles utcához hasonlító Graben, a Hohe Markt a legrégibb B. közepe, a Hof ujabban Radetzky szobrával ékesítve; a császári Burg terei: a József tar, Ferenc-tér, stb., továbbá a Theuer Markt és az új városnegyedekben a Schwarzenberg-, Schiller-, városház-, tőzsdes Beethoven-tér s a pompás ültetvényekkel diszített Miksa-tér (a Votiv-templom előtt). A legszebb utak között legelső helyet foglal el a hirneves bécsi Ringstrasse. E páratlan nagyszerüségü körut mely a régi Glacis helyén, tehát csak az utolsó három évtizeden belül épült, 57 méter széles, 5 km. hosszu. E nagy arányokon kivül a Ringstrasse szépségét emelik: a gondosan ápolt kisebb-nagyobb parkok, melyek menteben mesteri s nagyszámu szobrot találni a pompás paloták már-mar fárasztó sora, kiváltképen e paloták maguk, e valóban impozáns középületék egész tömege, melyek aránylag oly szük helyre szorítva, oly művésziesen csoportosítva, mint p. a Franzens-Ringen sehol a világon nem találhatók, sem Berlinben. A Ringstrassen kivül a legfontosabb utak, és utcák az elénk Theaterstrasse, a Herrengasse, a Rothenthurmstrasse, a külvárosokban pedig a széles Praterstrasse, a Mariahilfer-, Alser- és Favoritenstrasse, továbba a wiedeni főut és a központi temetőhöz vezető roppant hosszu Rennweg. A régi B. összes urainak, utcáinak és tereinek száma közvetlenül az új kibővítés előtt (1890 végén) 1120 volt. Ehhez járulnak ma az ujonnan bekebelezett kilenc kerületéi, összesen 1094, úgy hogy a mai B. összes nyilvános terei, utcái és utjainak száma 2214.
Sétaterek, szobrok, hidak.
B. azon nagy városok közé tartozik, melyek terekben, gondosan ápolt parkokban stb. másokhoz képest eléggé bőelkednek, ezek azonban nagyobbara a belváros körül futó Ringstrasse legközelebbi környékére szorítkoznak. Az összes nyilvános városi kertek, sétahelyek s parkok száma (a régi 10 kerületben) 1890. 37 volt, mindössze 39 1/4 hektár területtel s ezek fenntartásáért a város ugyanazon évben 96,593 frtot adott ki. Megjegyzendő azonban, hogy e számban csak a város által fenntartott sétahelyek, parkok stb. foglaltatnak: a császári ház, az állam stb. tulajdonót tevő, szintén nyilvános és sokkal nagyobbakról külön lesz szó.
A város tulajdonát tevő sétahelyek közt első hely illeti meg a hires Stadtparkot, melyet 1861-1867 közt létesítettek s bár egészben véve nem éppen nagy (141; 2 hektár), mindazáltal, művészi szobraival pompás virágágyaival, gyönyörü pázsitjával, hattyutavával a városnak ugyszólván közepén, ritkítja párját. Különös ékességére szolgál Schubertnek, a bécsi születésü nagy zeneköltőnek ülő márványszobra, az előkelő városi ŤCursalonť hatalmas termeivel, s Hans Gasser egyik remekműve, a fehér márványból faragott Donauweibchen (dunai tündér). A többi városi sétahelyek közt a nagyobbak: a Wien mentében elhozódó ültetvények, melyek az Erzsébet-hidig vezetnek; a Rathhauspark az új városháza előtt, két szökőkuttal, a két új muzeum közt elterjedő, rendkivüli izléssel diszített s négy márványszobor-csoporttal ékesített kertszerü, óriási Mária-Terézia-tér; a Schiller-tér a képzőművészeti akadémia előtt, a Beethoven- s a fogadalmi templom előtti tér; a török sáncon levő új park a währingi cottage-ok mellett, a Mariahilfen levő, mindössze is csak 1,7 hektárnyi kis Esterházy - park. Hasonlíthatatlannl fontosabbak (a Stadtparktól eltekintve) a nem városi parkok; ezek közt első a Frater. Ezen erdővel rétekkel takart és utaktól átszelt térségnek 1700 hektár a területe mindjárt az utolsó lipótvárosi házak mellett kezdődvén, B.-re nézve egészségi tekintetből megmérhetetlen becsü. A Prater több mint másfél óra hosszu s helyenkjnt fél óra széles; II. József császár engedte át a nép számára 1766. A főfasor (Hauptallee) a Praterstern nevü körtértől egy óra hossZuságban nyulik el zsinóregyenesen a császári Luthaus nevü kis kerti pavillonig. Benne a mulatóhelyek, a nagyobbára fényes berendezésü vendéglők, kávéházak, a népszerü mulatóhelyek száma igen nagy. Itt van a Pratersterntől jó fel órányira a Rotunda is, az 1873-iki bécsi világíállítás főépülete, melynek átmérője 100 méternyi. A Prater délkeli oldalán, a Lusthaus tőszomszédságában van B.-nek uFreudenauť nevü lóverseny-tere, a Duna-csátorna mellett. A Lipótvárosnak szintén II. József császár ajándékaképen azonban még egy másik nagybecsü park isjutott osztályrészül a Prateren kivüí, ez a kerek számban 50 hektárnyi ŤAugartenť, terebélyes fákkal, csinos fasorokkal. A többi császári nyilvános parkok jóval kisebbek az Augartennál. Ezek: a lépcsőkkel diszített s terraszokban szeliden emelkedő, szintén francia izléssel berendezett. Belvedere-park; továbbá a Ringstrasse mentében a Volksgarten. Fődisze (néhány művészi szökőkoton s a most üresen álló Theseustemplomon kivül) néhány év óta a Grillparzeremlek. A népkerttel szemben a Burg másik szárnya előtt terül el, körülbelül hasonló nagyságban, az uralkodó-ház magánkertje (Hofgarten), mely nem nyilvános, azonban az udvar távollétében egyeseknek szinténnyitva áll. Ezen parkban láthatni Mária Terézia férjének, I. Ferenc császárnak, kitünő lovasszobrát. (Schönbrunnról, mely ma már szintén B.-hez tartozik, l. alább.) Mindig nyitott parkok továbba még a sűrü árnyéku hg. Schwarzenberg-féle (10 hektár), a cs. és kir. botanikus kert (szintén körülbelül 10 hektár), mindkettő a Wiedenen, továbbá Gartenbaugesellschaft csinos kis parkja a Park-Ringen, az Alsergrundon levő hg. Liechtensten-féle.
Ami a szobrokat és nyilvános emlékeket illeti, B. szintén a világ leggazdagabb városai közé tartozik. Régibb, de műtörténeti beccsel birók: a Mária-oszlop az Am Hof nevü téren (1667-ből), a Grabenen levő Szt. Háromság szobra (21 méter magas), melyet I. Lipót emeltetett a pestis megszünése emlékére 1679-ben, s a Mária egybekelését jelképező fogadalmi emlék 1732-ből a Hoher Markton (emelte VI. Károly). Ujabbak: II. József lovasszobra Zaunertól az 1806-ik évből (a fejedelem mint római imperátor van ábrázolva), I. Ferenc császár kolosszális, azonban az előbbinél sokkal kevésbbé sikerült, álló szobra a császári Burg Ferenc-terén, 1846-ból Marchesitől; továbba Fernkorn két világhirü remekműve a Burg-kapu előtt: Károly főherceg, az asperni győző és Savoyai Jenő herceg monumentális lovasszobrai 1860-65-ből. Századunk második feléből valók: Ressel, a gőzcsavar föltalálójának egyszerü, de nemes állószobra a műegyetem előtt, ugyancsak Fernkorntól (1867), Schwarzenberg herceg egyik lovasszobra a hasonnevü téren (Hähnel drezdai szobrásztól, 1867), a carrarai márványból készült ülő Schubert-szobor a Stadtparkban (Kundmanntol, 1872-ből), a Schiller-szobor a hasonló nevü téren (a drezdai Schillingtől, 1876), Beethovennek rendkivül izléses ülőszobra az akadémiai gimnázium előtti teren (Zumbuschtól, ércből, 1880), és a már föntebb említett Grillparzer-emlék, melyben Kundmann és Weyr művészete legnagyobb diadalát aratta (elkészült 1890-be); a költő ülőmárványszobra körül félkörben szinten carrarai márványfalon Weyr szobrász ha:aatatlan reliefjei láthatók. Az új B. legföltűnőbb s legnagyobb szabasu szobrászati dísze azonban az óriási méretü Mária Terézia-szobor, Zumbusch főműve. Az ércszobor, mely közel egy millió forintba került, a nagy fejedelemnőt ülve, királynői diszben ábrázolja, kezében a királyi pálcával. A talapzat körül négy tábornokának lovasszobra s a talapzat fülkéiben ama kor nevezetes férfiainak szobra, azonfelül számos dombormű stb. látható. Érdekes továbbá gúlaszerü alakjánál és egész kivitelénél fogva Liebenberg régibb, nagyérdemü bécsi polgármester új emléke az egyetemmel szembbn és, bar csak mellszobrok, nagyékességére szolgálnak a Schiller-térnek Grün Anasztáz (gróf Auersperg) s a magyarhoni születésü Lenau hires német költők carrarai márványszobrai. A szobrok mind a Ringstrassekon v. mellettükállanak; kivülök még csak három emlékszobra van B.-nek; ezek közt legkiválóbb, főleg nagy arányánál fogva a Tegetthoff emlék a Pratersternen (a hires osztrák téngernagy 11 m. magas s hajók orrával diszített gránitoszlopon áll), Kundmann műve; Haydn, a magyarországi születésü nagy zeneköltő fehér márványszobra, mely szerencsétlen elhelyezésénél fogva, a szűk, lármás Mariahilferstrassén, szép kivitele dacára hatástalan marad. Ellenben nagy diszére válik a városnak a legifjabb bécsi szobor, Radetzky tábornagy hatalmas lovasszobra a Hofon, melyet csak nemrég (1891) állítottak föl. sszesen nem kevesebb mint 15 szoborral dicsekedhetik a mai B. (az allegorikus szobrok, továbbá a hidakon alkalmazottak beszámítása nélkül; ezekkel együtt negyven), s ezek közül kilenc jut a Ringstrasse-re és szegélyeire.
A hidak összes száma (a Duna, a csatorna és a Wien fölött) 31. Ezek között fontosabbak: a csatornát áthidaló szép Augarten-hid, magas, szobrokkal ékített oszlopaival (1873); az oroszlánokkal s szintén szoborcsoportokkal diszített Aspern-hid vasszerkezetü lánchid (1864-ből) és a rendkivül diszes és széles Stefánia-hid, mely 1885. épült. A Wien patak hidjai között legjelentékenyebb az Erzsébet-hid (a belváros és Wieden közt), mely 1854-ben épült s nyolc márvány-szobor diszíti. E szobrok B. régibb korából való történelmi alakokat ábrázolnak életnagyságban (mint Starhemberget, Fischer v. Erlach építészt, Sonnenfelset, a nagy emberbarátot, Kollonics érseket stb.). A Schwarzenberg- és Radetzky-hidak csak szélességük miatt érdemelnek említést. A szabalyozott nagy Duna fölött végre öt óriási hid vezet el. Ezek között csak kettő nem vasuti hid: az 1878. elkészült Ferenc József hid és a hatalmas Rudolf koronaherceg-hid.
Egyházi épületek
1890 végén B. összes 19 kerületeben a kar. plébánia-templomok száma 63, az egyéb kar. templomoké, beleszámítva ide a kápolnákat, 104 volt, összesen tehát 167. Ezenfelül volt négy evangélikus, illetőleg református, három görögkeleti és vagy 8 nyilvános meg magán zsinagóga: Legtöbb temploma van (40) az első kerületnek (belváros). Az összes bécsi templomok közt legelső helyen áll mind régiség, mind építeszeti műbecs, mind nagyság tekintetében a világhirü Szt. István-templom, a föld egyik legnagyobbszerü egyházi építménye, B.-nek egyik főbüszkesége. Ez ősrégi székesegyház alapjait még 1144-ben rakta le II. (Jasomirgott) Henrik herceg. Mai alakját IV. Rudolf és III. Albert alatt kapta. Tiszta gót stilben épült, latin keresztalaku, háromkapuju templom, mely 108 m. hosszu, keresztben 70 méterszéles, belül 27 m. magas és összesen 3240 méternyi területet föd be. A négy torony közül három nincs egészen kiépítve s ezek csak 64-65 m. magasak. Annál óriásibb módon emelkedik égnek a negyedik, déli, az ismeretes Szt. István-torony, mely 139 méternyi magasságával a világ egyik legmagasabb tornya. A tornyot ugyan Pilgram Antal mester már 1433. fejezte be, azonban csúcsát 1859. lehordták és mostani alakjában a nemrég elhalt Schmidt Frigyes építette ki. E toronyban 198 mázsányi harang függ, melyet 1711-ben elfoglalt török ágyuk ércéből öntöttek. A főbejárat a nyugati oldalon van, az ugynevezett óriás kapun. A legrégibb épületrész ez érdekes maradványát azonban csak ünnepélyes alkalommal s a tóm. katolikus vallásuak legszentebb ünnepein nyitják ki. Ez óriás kapu mindkét oldalán szép rozetta-ablakokkal ellátott kápolnák vannak: a kereszt- és Eligiuskápolna. A plasztika valóságos remeke, az 1430. elkészített gótizlésü szószék, Pilgram egyik műve A nagybecsü főoltár fekete márványból való, mig a kórus-székek a legkitünőbb famunkák közé tartoznak. A siremlékek közül a jelentékenyebbek: III. Frigyesé, Savoyal Jenőé, III. Alberté stb. A kórus alatt van a császári sirbolt, ide helyezik el II. Ferdinánd óta az uralkodó ház meghalt tagjainak beleit, e célra készített művészi urnákban. Az István-templom és tér alatt vonnlnak el egyszersmind, harmincnégy nagy boltozatot alkotva, a bécsi katakombak, melyek a mult században még temetkezési helyül szolgáltak. (V. ö. Berger: Der Dom zu St. Stephen, Triest 1854.)
Egyéb templomok a következők: Az augusztinusoké (udv. plébania-templom), melynek Loretokápolnájába helyezik el ezüst hamvvedrekben az uralkodó-ház elhunyt tagjainak sziveit; ezen egyházban eskettetnek meg a császári főhercegnők. A templom fődisze: Canova egyik legnagyobb remekműve, Krisztina főhercegnő megható márványsiremléke. Az 1220-ben megkezdett, Szt. Mihályról nevezett másik udv. plébania-templom nagybecsü falfestményeiről (Schnorr, Bock s másoktól) hires; a gót portál- és minorita-templom az olaszok a Szt. Anna-templom a magyarok nemzeti egyháza. Maria-Stiegen-templom építését állítólag már a IX. században Kr. u. kezdték meg; mai alakját a XV. században kapta; e templon a legszebb régi gót épületek egyike. A Szt. Péter-templom a római Szt. Péter-egyháznak mintájára készült kupolás épület. A kapucinusok temploma alatt van az uralkodó család tulajdonképem temetkező-helye s hatalmas boltivei alatt nyugosszák a Habsburgház elhunyt tagjai (Mátyás császár óta) örök álmukat. A pompás siremlékek közül legszebb a Mária Teréziáé és I. Ferenc császáré. I. Napoleon fia, a boldogtalan reichstadti herceg is itt nyugszik.
Az eddig fölsorolt templomok mind a belvárosbán vannak. A külvárosi egyházak közt a legeslegelső hely illeti meg a fogadalmi templomot (Votivkirche), a Ringstrasse mentén levő, de már Aisergrundhoz tartozó területen. Ezen gót építészeti műremek Ferstel halhatatlan műve, 1856 és 1879 közt épült több mint öt millió forintnyi, közadakozásból begyült költségen, boldogult Miksa mexikói császár kezdeményezésére, ugyanazon helyen, hol 1853 febr. 18. I. Ferenc József királyunk ellen merényletet követtek el. A fogadalmi templom a modern gót izlésü egyházak közt az egész világon kétségkivül a legszebbek egyike. Három hajóju kereszthajóval, szép szobrokkal diszített homlokzata fölött két, 99 méter magas torQny emelkedik; gyönyörü üveg- és falfestmények diszítik B. ezen egyik elsőrendü látnivalóságát. Igen kiváló helyet foglal el még a Wieden határán emelkedő, borromai Szt. Károlyról elnevezett templom is (épült 1716-1737), több mint 28 méternyi magas, ovális kupolával s a szent életének egyes szakaszait feltüntető domborművekkel 47 m. magas, a homlokzat előtt szabadon álló két sudar oszloppal. A lerchenfeldi plébánia-templom (1848-hól) művészi falféstményeiről hires. Említendő még Schmidtnek három kitünő műve: a gótizlésü lazarista-templom (Theubau kerületben), az ugyanezen stilnsban épített plébania-templom a Weissgärber nevü városnegyedben és az ujonnan bekeblezett kerületeknek eddig legszebb egyházi építménye; a flinfhausi templom, magasra nyuló kupolájával (1867-75). A nem katolikus vallásu bécsiek egyházi épületei között kevés figyelemre méltó van, legfölebb a belül gyönyörü Rahl-féle freskókban pompázó, de kicsiny gör.-keleti templom emelhető ki (a Fleischmarkton), mint gazdag aranyozásu, bizanti stilusban készült építmény, és Förster szép műve: a lipótvárosi zsinagóga (1853-58), tiszta mór stilben.
Középületek.
[ÁBRA] Iparművészeti múzeum. (Ferstel H.)
[ÁBRA] Uj tőzsde. (Hansen Th)
B. összes házainak száma 1890 végén 29,322-re rugott, ezekből 946 volt lakatlan. Legtöbb háza van a 19 kerület közt a Iliknak (Lipótváros), 2574; legkevesebb a XV-iknek (Fünfhaus), 631. B. középületei között annyi a művészetileg kiemelkedő, hogy e várossal e tekintetben kevés vetekedhetik. A császári palota (Burg) nem tesz ugyan harmonikus hatást, mert több, nem együvé való épületből áll, azonban ezek közt is láthatui sok igen becses és a műtörténelemben előkelő helyet elfoglaló részeket. A Burg legrégibb része az ugynevezett Schweizerhof (még a XIII. századból), a legüjabb a most épülő, a Ringstrassera szolgáló, nagyszerü uj Burg, mely két oldalt fog a körutca kiszögelleni, úgy hogy az ottani két lovasszobor (Savoyai Jenőé és Károly főhercegé) a középen lesz. E rengeteg fejedelmi palota csaknem nyolc hektárnyi területet foglal elr még pedig a hozzátartozó kertek (Volksgarten, Hofgarten) nélkül. Legkiválóbb része a hatalmas könyvtár-épület (a József-téren) páratlan fényü, 78 m. hosszu s 17 m. széleskönyvtári termével s az osztrák uralkodók márvány szobraival; a szemkápráztató s udvari estélyek helyiségeül szolgáloi redoute-termek, a Reichskanzlei palotája melynek egyik része L Ferenc József császár és király lakosztályait is magában foglalja. Az udvari épületek a Burgon kivül: a nagyszerü Belvedere-palota (1693--1724, rokoko stilben) a Landstrassen gyönyörü parkjával és az ugynevezett alsó-palotával, a Burggal szemben a Mária Terézia szobra mögött hosszan elnyuló udvari istálló-épület, óriási lovagló-termével s megtekintésre méltó kocsi- vadászati s egyéb gyüjteményeivel, tővábbá a lipótvárosi Augarten-palota, a gyönyörü Schönbrunn (l. alább) stb.
[ÁBRA] 31-ik számú ház a Graben-on. (Hasenauer K.)
[ÁBRA] Városháza. (Schmidt Fr.)
Más nevezetesebb magánpaloták közül említendők a Lobkowitz, Liechtenstein, Kinsky, Pallavicini, Harrach, Dietrichstein, Monténuovo, Koburg, Lajos Viktor, Albrecht, Vilmos, Larisch, Todesco, Sina, Schönborn stb. paloták. Mindezek csak a belvárosban levő főuri paloták. De a külvárosiak száma is nagy; azok közt is vannak olyanok, amelyek izlés és szépség tekintetében a belvárosiakkal vetekednek; igy a Schwarzenberg hegé, a két Rothschild baróé (valamennyi a Landstrasse-n), az Auersperg hegé, a magyar testőrsereg fényes palotája a Hofstallstrasse-ben (Fischer v. Erlach egyik remek műve, 1730-ból), a Liechtenstein hcg alsergrundi palotája a világhirü képtárral, a Metternich-féle, a különféle követségi s nagykövetségi paloták s ide sorolandók a régi miniszteri épületek is, a külügyminiszteriumé a Ballplatzon, a belügyminiszteriumé (Wipplingerstrassen) 1716-ból stb., az alsó-ausztriai helytartó tanács épülete stb.
[ÁBRA] Az ŤAm Hofť 3-ik számú háza (Fellner és Hellmer.)
[ÁBRA] Igazságügyi Palota. (Wielemaus S.)
[ÁBRA] Uj burgszinház. (Semper-Hasenauer.)
Mindezen régibb vagy egészen régi épületeket azonban felülmulják azok, melyek a Ringstrasse mentén kezdve az uj operaháztól a börze-palotáig a legutóbbi huszonöt év alatt az állam és a hatóságok, gyüjtemények stb. különböző céljaira emeltettek. Ezen épületsorhoz hasonlót sem Páris, sem London, sem Berlin nem mutathatnak föl. a légkimagaslóbb az épületek között az uj városháza. Bchmidt legnagyobb remekműve, mely 1872 és 1883 közt készült, több mint tizennégy millió forintba került s 19,592 méternyi területet foglal el; gót izlésben épült, négyemeletes, egy nagy s hat kisebb udvarral. Az impozáns torony 98 méter magas csucsán egy zászlótartó áll középkori öltözetben. A belső termek diszítese rendkivül fényes. Magának a nagy díszteremnek fölékítese százezrekbe került. Igen szép továbbá az épület előrészében az oszlopos nyilt folyosó, a földszinten az ugynevezett népcsarnok, a képviselőknek falfestményekkel diszített terme, stb. A városháztól délre van a parlamenti palota (Reichsrathsgebäude), Hansen alkotása, klasszikus ó-görög stilusban (1883-ban készült el körülbelül 6 millió forint árán). A nagyszerü épületek bensejének legszebb részei: a márványoszlopokon nyugvó vestibule, a falfestményekkel gazdagon ékített üléstermek, a miniszterek tanácskozó-terme; kivül a homlokzatot a történelem hires államférfiait, bölcseit, szónokait stb. brázoló márványszobrok, a négy toronyszerüen kiemelkedő sarkot pedig impozáns quadri gáh ékesítik. A városházától Északra fokszik az egyetem uj épülete, amelyet 1874 és 1884 között Ferstel épített renaissance ízlésben, pompás Ťaulať-val, mintaszerüen berendezett egyetemi könyvtárral, gyönyörü olvasótermekkel. A Ringstrasse tulsó részén, a városházával éppen szemben, áll a császári Burgszinház (l. kép). A világ ezen egyik legszebb szinházi épülete körülbelül hat millió forint költséggel csak 4 évvel ezelőtt (1888) készült el; Semper és Hasenauer alkotása. Renaissance-stllban épült nézőtere, melynek akusztikája ellen alaposak a panaszok, vakító fényü; hasonló pompával készült a lépcsőház az elsőemeleti félköralaku foyer, a császári páholy s ennek külön lépcsőháza stb. A Ringstrassen délnek s délkeletnek haladva egy másík büszkeségéhez, a két uj muzeumi épülethez, mely között középen emelkedik a már föntebb leirt Mária Terézia-szobor. Északra a természettudományi, délre a művészeti muzeum fekszik. Mindkettő renaissance stilben épült Hasenauer tervei szerint 1872-1891 között, több mint fiz milló forintnyi költségen; mindegyik muzeumot hatalmas, 85 méter magas kupola díszíti, a márványból csillogó széles főlépcsőkön a művészek és tudósok márványszobrai láthatók, a lépcsőházat, valamint a termeket falfestmények ékesítik, többi közt Munkácsytól, Canontól, Russtól stb. Ugyanezen irányban tovább folytatva utunkat, a Schiller-téren megpillantjuk az uj képzőművészeti akadémiát (Hansentől, 1877) nagybecsü műgyüjteményeivel, még tovább pedig az uj operaházat, mely a monumentálisj-bécsi épületek közt a legrégibb s már 1869-ben nyilt meg nézőtere igen nagy s 2322 személyt fogad be. Építői: Van der Nüll és Siccardsburg voltak, foyerja, loggiája, udvari lépcsője vetekedik pompa tekintetében a Burg-szinházéval, melynél tarfogat dolgában jóval nagyobb (több mint 8000 my). Belsejét Charlemont, Klimt, Karger és más festők ékesítették. A városháza közelében a Józsefváros felé eső oldalon néhány év óta ott büszkélkedik az uj bécsi népszinház is, Fellner és Helmer műve, több mint 3000 m2-nyi téren. A Schottenringen találni az uj börze-épületet (1869-76 Hansen és Tietztől), kolosszális termeivel, gyönyörü lépcsőivel (l. kép): a körut másik oldalán, vele szemben ama császári kápolna (kaiserl. Sühnhaus) áll, melyet a nemes fejedelem saját költségén (több mint fél millió frt) tiszta gót stilben Schmidt által azon a helyen építtetett, hol 1881 dec. 2. a komikus opera s vele együtt több mint 400 ember vált a lángok martalAkává. Egyéb nagyobb középületek: az Arsenal (fegyvertár), a déli s államvasul pályaudvara köelében (épült 1849-5 t-ben), mely 3 3 hektárnyi területet foglal el. Belsejében a gazdag fegyver-muzeum áll, nagyszerüfreskofestményekkeléselőcsarnokában ahiresebb osztráktábornokokmárvány-szobraival. A pályaudvarok közt legszebb az északi vaspályáé (1858-65), és a nyugatié. A régi bécsi szinházak a Karl és a wiedeni, jelentéktelen épületek. 1893. febr. 27. tették le a Mariahilf külvárosban a Rnimund szinház alapkövét. Igen érdekes a császári akadémia borok épülete az egyetemtéren; a művész-házat (a Wien mellett) megnagyobbították és most a legszebb uj középületek közé tartozik. Itt tartják a rendes műkiállításokat is (épült 1868.). Közelébenvan a bécsi zenekedvelők egyesületének pompás palotája, gyönyörü nagy hengversenytermével és a hires bécsi konzervatorium tanhelyiségeivel.
Lakosság.
B.-nek 1784. még csak 175,400, 1800. pedig 231,05 lakosa volt. 1820-tól kezdve a haladás gyorsabb. (1830. 317,768; 1846. már 407,480; 1857. 476,222; 1869. 607,514), 1880. a lakosok száma 726,105 lélekre rugott. 1890 végén alakíttatott az uj ŤNagy-Bécsť. Az így megnagyobbodott B. összes lakosságának száma 1890 végén 1.364,548 volt. E számból a tulajdonképeni B-re (azaz a régi 10 kerületre), a katona lakosokat itt mellőzve, esik 817,299, az ujonan hozzá csatolt területre 524,598 lélek. Az egyes kerületek között legnépesebb a 2-ik (Lipótváros) 158,374 és mindjárt utána a 3-ik (Landstrasse) 110,279 lakossal.
A lakosság közt volt 1890.: 1.176,532 róm. kat., 876 gör. kat., 1263 ó-kat., 89 örmény kat., 1964 gör. kel., 101 örmény kel., 5728 helvét hitv., 34,563 ágostai evang., 531 anglikán, 59 unitár., 117,819 izraelita, 33 mohamed., 209 más keresztény vallásu (herrnhuti, mennonita stb.), végre 2131 felekezet nélküli. Megjegyzendő, hogy e számok a 22,651 főnyi tényleges katonaságra nem terjeszkednek ki; a katonák közt volt 19,778 kat., összesen 1652 protestáns (mindkét felekezetből), 676 zsidó vallásu stb. A társalgás nyelve (ŤUmgangsspracheť) szerint, az 1.214,363 lakos közt (polgári és katonai), kik a birodalmi gyülésen képviselt tartományok valamelyikéből való illetőségüek: német ajku 1.146,633 (94,42%), csehmorva-tót ajku 63.834 (5,58 %), lengyel 2006, rutén 282, szlovén 599, szerb-horvát 96, olasz 882 és oláh 31. A nem német ajkuak száma tehát mindössze 67,730, ezek közt 94.2%-a cseh. A nem osztrák illetőségü lakosságból a magyar korona országaiból való volt 115.133 lélek, boszniai s hercegovinai 98 és mindössze 34,954 teljesen külföldi illetőségü.
A műveltségi állapotot illetőleg 1890. az összes lakosságból irni és olvasni tudott 83.3%, csak olvasni 10%, sem irni, sem olvasni 15.7%.
Ipar, kereskedelem és közlekedés.
B. az osztrák-magyar monarkia legfontosabbi ipari központja, habar ujabban iparának más nagy városokban is akadtak félelmes vetélytársai. Ezenfelül sok iparág a város belső területéről kiszorult a közelebbi s távolabbi környékekre. Leginkább jeleskedik a bécsi ipar még mindig a fényüzési cikkek és a műipar terén. A leginkább kifejlődött iparágak a következők: a gépgyártás (körülbelül 80 cég összesen több mint 9000 munkással), közlekedési eszközök, műszerek, sebészeti, fizikai és zeneeszközök készítese; igen virágzó továbba a zongoragyártás (108 vállalat), a bronz-árúk készítése (nem kevesebb mint 245 vállalat 1888-ben), a lámpagyártás, a cink, khinaezüst-készítményeké, főleg a világítási eszközöké, aztán az óragyártás, nem kevésbbé az ötvösség 660 vállalkozó több mint 2500 munkással.) Kiválóak a bécsi ércöntő vállalatok a terrakotta- és téglakészítés, a porcellán- és üvegárúk előállítása, a szappangyártás, a kémiai ipar. Ehhez járul, hogy az elektromossággal összefüggő iparágak is roppant lendületet vettek legujabb időben. A legkiválóbb iparágak egyike a sörgyártás s a schwechati, st.-marxi sörök megtették utjokat az egész föld körül. Az évi termés kitesz fél millió hektolitert. Hires és virágzó a butor ipar (40 nagy és 2000 kisebb vállalkozó, több mint 12,000 munkással). A kisebb fatárgyak előállítása és a körülbelül 4000 munkást foglalkoztató legyezőkészítes, szintén hiresek a bécsi esztergályos-ipar (1700 vállalkozó 12,000 munkással). A nyomdászat rendkivül ki van fejlődve s a bécsi birodalmi nyomda (Reichsdruckerei) vetekedik a világ első ilynemü intézeteivel. A nyomdák száma meghaladja a 130-at, ezenfelül van 130 kőnyomda. Méltán keresettek a bécsi fényképek is kiváló tökéletességük miatt (125 vállalat). A cipő-, szíj-, keztyü-, szőnyeg-, papir-, ernyő-, ruhakészítés stb. stb. mind megannyi virágzó iparágak egyedül a keztyükészítés több mint 6000 embert foglalkoztat. Éppen ily virágzók a szalag-, a fehérnemü-, a tajtékpipa-, a gomb-, sétapálca- és nyereggyártás.
Azonban még az iparnál is fontosabb a bécsi kereskedelem, melynek legfőbb cikkei a gabona, liszt, bor, kávé, tea, fa, vegyiszerek, cukor, szesz, selyem, gyapju, pamut, bőr, butor, papir, ruha, játékszer, zsiradékok, szarvasmarha, sertés, olaj, kőszén, vas- és fémtárgyak stb. stb. 1888-ben például 252,527 marha, 188,018 borju, 53,354 bárány, 304,249 juh, 558,249 sertés vitetett a bécsi vásárra. Fogyasztatott pedig u. a. évben 189,172 mmázsa friss hus, 2.300,000 db. baromfi, 201,284 db. nyul, 12,800 mmázsa hal, 252,000 mmázsa fris gyümölcs, 83.721,800 db. tojás, 29,000 mmázsa. vaj, 14,000 métermázsa sajt, nem kevesebb mint 810,000 hektoliter sör, de csak 360,000 hektóliter bor (musttal együtt); fogyasztatott továbbá ugyancsak 1888. 355,000 köbméter tüzelőfa és 6.957,000 mmázsa kőszén és koksz. A kereskedés előmozdítására hathatósan közreműködik a két börze, a minden évben megtartott nemzetközi gabonavásár, az óriási városi s magán rakodótárak, az 1883-ben megnyilt marhavásár, a már évtizedek óta kész. bécsi fő- és mellékárucsarnokok, habár s a számos bank- és hitelintézetek. Volt pedig 1888. 14 bank összesen 273 millió forintnyi befizetett részvénytőkével. A leghiresebbek: az osztrák-magyar bank (90 millió frt tőke), az osztrák Landerbank (468 millió frt), az osztrák kereskedelmi és ipari hitel-bank (40 millió frt), a bécsi ŤBankveremť (25 millió) stb. Nagyszerü pénzintézet továbbá az első oszták takarékpénztár (alap. 1819.), E mellett szinte eltörpül az auj bécsi lak. pénztárť (1888. 15 millió frt betettel). 1883. behozatott a postatakarékpénztár (88-ben 16 millió frtnyi hetet és 644 millió frt check-üzlet). Biztosító-társulat van B.-ben 33 bel- és 8 külföldi, s a 14 bankon kivűl több mint 150 egyéb részvénytársaság ipari, gazdasági, kereskedelmi s hasonló célokra.
Ami a közlekedést és forgalmat illeti, B. az összes osztrák vasuthálózatnák középpontja. Mindössze tiz vasutvonal gócpontja az osztrák főváros,. e számhoz járul azonban még öt kisebb, helyi jelentőségü, de élénk forgalmu vicinális vasut. A város utcáin belül közlekedő elektromos vasut B.-ben nincs. Az első gőzmozdonyvasul volt az 1836. megnyilt B.-lundenburg-brünni. Említendő még a tájképi s szerkezeti szempontból egyaránt nevezetes s most már a város határán belül levö nussdorf kahlenbergi fogaskerekü vasut, A viziközlekedés főutja a Duna. A Dunaszabályozás B. mellett korunk egyik legnagyobb vizépíteszeti műve, mely 32 millió frtba került. Az így szabályozott folyam hossza a város határában 13,276 méter; az egész vonalon végig fut a dunaparti vasut az áruforgalom könnyítésére. A kőpartok hossza csak 19 kilométer. A bécsiek ama reménye azonban, hogy az 1875-ben befejezett Dunaszabályozás után városuk csakhamar a Duna felé fog terjeszkedni, s hogy az úgynevezett ŤDonaustadtť nemsokára ki fog épülni, mindeddig nem teljesedett.
A helyi személyforgalom előmozdítására B.-nek igen kiterjedt lóvasuti hálózata van. 1872-ig csak egy társulat birta az összes vonalakat (a bécsi ŤTramwayť-társulat). Azóta keletkezett az uj B.-i lóvasuttársaság. mely főleg a közeli helyekkel való összeköttetésre fordította figyelmét. A ŤTramwayť-társulat vonalai 1890-ben kitettek 73 1/2 km. hosszuságot; rajtuk mintegy 44 millió személyt szállítottak. Az uj B.-i lóvasuttársaság ugyanakkor (gőzerőre berendezett vicinális vonalait itt be nem számítva) 30 kilométernyi vonalain 9.962,106 személyt szállított. Igen tekintélyes a vicinális vasutak hossza, 45 1/2 km. 103 személyszállító kocsival s közel 2 millió utassal. A fogas-kerekü vasuton az utasok száma 210,049 volt. Áttérve a bérkocsiközlekedésre, a kérdéses évben B. 1221 egyfogatu s 954 kétfogatu bérkocsi fölött rendelkezett. Meglepő nagy, (619), az omnibuszok száma (az úgynevezett társaskocsikat ŤStellwagenť bezámitva).
Az idegenforgalom B:-ben igen nagy s évrőlévre nő. 1886-ben t. i. az összes bécsi fogadókban 242,658, 1890. pedig már 312,884 idegen szállt meg, ezek közt csak Magyarországból 62,144, a német birodalomból 25,605 stb. Nagy a franciák, augolok és amerikaiak száma is, főleg azonban a keletről jövőké (egyedül Romániából 8000), azonfölül Oroszországból több mint 10.000. A telefonhálózat előfizetőinek száma 1892 közepén meghaladta a 7000-el.
Tudomány és művészet közintézetek s gyüjtemények.
Tudományos intézetek tekintetében B. rendkivül gazdag. Első helyen áll az egyetem, mely ma a berlini s párisi után a világ leglátogatottabbja (az 1891-1892. tanév teli felében 6220 hallgatóval). Az idegen földről B.-be sereglő egyetemi deákok száma igen nagy. Az egyetemi könyvtár több mint 350,000 kötetből áll. A tanári személyzet (magántanárok beszámításával) már 1888-ben fölülmulta a 350-el. A tudományos egyetemi gyüjtemények világhirüek gazdagságuknál fogva. Másodszor említendő a bécsi műegyetem több mint 800 hallgatóval s vagy 100 tanárral, szintén kitünő gyüjteményekkel. Harmadik főiskola a gazdasági egyetem (Hochschule f. Bodenkultur) melynek erdészeti fakultása is van, 300 tanulóval, 46 tanárral; a bécsi képzőművészeti akad. (300 tanuló) roppant gazdag műgyüjteményeivel, és a katopai j ellegü állatorvosi tanintézet. A zenészeti intézetek közt első hely illeti meg a konzervatoriumot 1000-nél több tanítvánnyal. A középiskolák száma 12 fő-, 1 al-gimnázium, 2 reál-gimnázium, 9 főreál iskola, 4 alreáliskola és több nyilvánossági joggal felruházott magánintézet. Említendő a középiskolák közt a Mária Terézia által alapított ŤTheresianumť. A régi idők maradványa még a B.-i ŤPázmáneumť (magyar egyházmegyékból való klerikusok számára alapította Pázmán bibornok). A B.-i kereskedelmi akadémia igen virágzó intézet. Töméntelen az ének-, zene-, rajz- és egyéb szakiskolák száma. Végre van (1893) B.-ben 283 városi népiskola és 40 polgári iskola.
Tudományos társulatok. Kiválók a cs. kir. tudom. akadémia, a földtani intezet nagy gyüjteményeivel; a bécsi katonai földrajzi intézet, földrajzi, orvosi, mérnöki stb. egyesületek. A tudomány minden ágának művelésére külön társulatok alakultak és állanak fenn. Némelyeknek e társulatok közül igen számos tagjai vannak, így az Ťosztrák-turista-klubť-nak több mint 10,000! A tudományos gyiljtemények tekintetében első sorban a nagy könyvtárak említendők, mint a cs. kir. udvari könyvtár, közel 500,000 kötettel s 20,000 kézirattal, az egyetemi (l. f.), a műegyetemi (60,000 köt.), a földtani intézete (90,000 köt.), a városi (40,000 köt.), a hadi levéltár (50,000 k.), Albrecht főherceg nyilvános könyvtára (45,000 k.), 00,000-nyi hires rézmetszet-gyüjteményével, a
császári ház magánkönyvtára (100,000 köt.), a tudományos akadémiáé stb. A művészeti gyüjtemények közül a jelentékenyek: az uj művészeti muzeum épületében, a Ringstrasse-n, roppant műkincsek vannak összehalmozva. El vannak itt helyezve a belvedere-i képtár, majdnem 2000 festménnyel, az éremgyüjtemény (több mint 160,000 darabra rug), amagyszerü ambrasi fegyvergyüjtemény, s a császári kincstár (Schatzkammer) megbecsülhetetlen műkincsekkel. Szemben ezen muzeummal van az épp oly pazar fényü uj természettudományi, melynek gyüjteményei szintén a leggazdagabb ilynemü gyüjtemények közé tartoznak a világon; az állattani gyüjtemény 364,000, az ásványtani több mint 100,000 darabot foglal magában. De nemcsak udvari gyüjtemények, hanem a közönség számára megnyitott kiváló magángyüjteményei is vannak B.-nek. Ilyenek: a hg. Liechtenstein-féle képtár (közel 1600 képpel); a gr. Harrach-féle képtár (400), a gr. Czernin-féle (350 darabbal), a képzőművészeti akadémia képtára 800-el. S minde képtárakban elsőrangu művészek képei láthatók. Rendkivül gazdag továbbá az osztrák iparművészeti muzeum is, mely a Stadtpark melletti uj, gyönyörü palotában van elhelyezve. Ott van továbba a kereskedelmi muzeum, a cs- kir. kocsi- és nyereggyüjtemény, a kolosszális fegyvergyüjtemény az arzenálban, a Wagner-muzeum s néhány kisebbjelentőségü. A művészeti élet B.-ben igen kifojlődött; mutatják azok nevei, kik az utóbbi időkben B.-ben működtek: Alt, Führich, Rahl, Makart, Canon, Gauermann, Amerling Pettenkofer, Schindler, festők, Ferstel, Schmidt, Hansen, Hasenauer, Semper műépítők, Fernkorn, Benk, a pozsonyi születésü Tilgner, Gasser, Zumbusch, Kundmann szobrászok: a zenei és szinészi élet szintén rendkívül élénk; itt működtek, ill. működnek: Brahms, Jahn, Hanslick, Speidel, Lanner, Strauss János idősb és ifjabb, Suppée, Genée, Millöcker, Hellmesberger, a gyri születésü Richter János (nemzeti szinházunk volt karnagya) stb. Schröder, Haizinger, Gabillon, Wessely, Wolter, Schratt, Wagner, La Roche, a pesti születésü Sonnenthal, Lewinski stb. A sajtó helyzetét a következő számok mutatják: 1890. végén megjelent összesen 863 hitlap és folyóirat. Ezek között csak német nyelven 829, németül és más nyelven 11 (ezek közt németül és magyarul 2), tisztán cseh nyelven 4, magyarul 1. franciául 3, angolül 3, lengyelül 2 stb. Politikai lap 1.21 volt, a nem-polítikai lapok, azaz tudományos, művészeti és szaklapok száma tehát a politikai lapokét messze túlszárnyalja.
Az egészségügy B.-ben nagyon kielégítő. A kitünő alpesi vizvezeték, a jó csatornázásnak s ajelesül vezetett kórházaknak köszönhető. hogy 10,000 lakosra évenkint csak 240 halálozás esik. A kórházak közül a legnagyobb az általános kórház (Allgemeines Krankenhaus), a föld egyik legnagyobb kórháza (2000 betegággyal). Jótékonysági intézetek legkülönfélében nemei képviselvék B.-ben: 14 népkonyha, 6 városi árvaháza, 52 gyermekóvó, 14 melegedő szobaegyesület, 10 levesosztó társulat, szegényházak stb. A világhirü vizvezeték 24 millióny i költséggel már 1874-ben fojeztetett be, s a bécsi lakosságot az alsó-ausztriai Alpok kristálytiszta vizével látja el a 98 kilométernyi távolságban levő vadregényes Höllenthalból (Payerbach déli vasuti állomástól nyugatra). Legnagyobb temetöje (91 hektár) a ŤCentral-Friedhofť (Simmering mellett).
Bécs közigazgatása.
A megnagyobbított B., mint már fönnebb említettük, 19 városi kerületre van osztva; mindegyiknek élén a helyi viszonyok felügyeletérc (tanügy, szegényügy) egy-egy kerületi bizottság (Bezirksausschuss) áll. A központi közigazgatást arendes városi tanácsosok (Magistratsräthe) mellett most a képviselőtestület (Gemeinderath) által választott 24 ragu ŤStadtrathť is vezeti. Minden ŤStadtrathť évi 3000 frt tiszteletdljat húz. A központi közigazgatás élén a polgármester áll, évi 12,000 frt fizetessel s az uj városházán fejedelmi pompáju lakással. Alatta két alpolgármestér. B. város budgetje az 1890. évben, tehát az utőlsóban a kilenc uj kerület beolvasztása előtt: 21.158,471 frtnyi bevétellel szemben 20.883,069 frtnyi kiadást tüntetett föl. A város tiszta vagyona (ingók s ingatlanokban) ugyanekkor 60.641,267 fct volt; ezzel szemben a passzivák 54.162,096 frtra rugtak.
Hogy B., mint Ausztria fő- és székvárosa, az osztrák miniszteriumok, az osztrák parlament, az alsó-ausztriai helytartóság, továbbá a legfőbb osztrák hivatalok, biróságok, főszámvevőszékek stb. székhelye, szükségtelen külön említenünk. A közös miniszteriumok is itt székelnek, továbbá érseki székhely is (a bécsi érsekség alá tartoznak a st.-pölteni és linzi püspökök). Az idegen hatalmak és államok képviselői itt laknak. A város cimere kétfojü foketesas koronával, arany mezőben és mellén vörös mezőben, kereszttel. B.-ben, megnagyobbítása folytán, rendkívül nagy munkálatokat terveznek. Ezek több mint 120 millió frtba fognak kerülni. A főprogramm: egy városi körvasut létesítése, a Wien patak befödése és boulevarddá átalakítása Hütteldorftól a Lipótvárosig, továbba az eddigi, a régi város körül futó árok betöltése, stb. Ez átalakulások a legközelebbi fiz év alatt fognak megtörténni s befejezésük után B. városi közlekedési eszközök dolgában alighatlem első helyen áll majd az európai szárazföld városai közt.
Bécs vidéke
északnyugat, nyugat és délnyugat felé, hol a város az Alpok végső nyulványaira, a sűrü erdőséggel födött bécsi erdőre (Wiener W old) támaszkodik, elragadóan szép. A pompás nyaralók négy mértföldnyire nyúlnak nyugat felé a bécsi erdőbe (Rekawinkellg), délen pedig B.-tól alig két órányira vasuton a magas Alpok legészakibb óriásai, a 2)00 méternel magasabb Schneeberg s a Rax képezik a nagyszerü bejárót a szép Stájerországba. Nagybán emelik még a természet e pazar adományait az udvar és a sok osztrák főúr kastélyai, palotái és kertjei: emitt Schönbruun világhirü, több mint 300 hektárnyi parkjával, ott a még ennél is nagyobb Laxenburg, az angol park-művészet egyik elismert remeke, a Liechténsteinok, Schwarzenbergek, Rothschildok stb. fényes palotái, ragyogó kertjei stb. Ehhezjárul földrészünk egyiklegmerészebben építetthegyi vasutja, a hires Semmering, bajos, itt-ott vad és fenséges vidékével.
Történelem.
B.-nek a rómaiak előtti időben Vianomina, később Vindobona volt a neve. A rómaiak idejében ezeknek egyik állandó táborhelye (Castrum stativuma) lett. 180. Kr. u. Martus Aurelius római császár itt halt meg. Szlávok is korán lakhatták, mire külön szláv neve: Be is mutat. Mai Ť Wienť nevén csak 1030-ben említik először. A XII. században a Babenberg hercegek székhelyökké tették. II. Jasomirgott Henrik 1114-ben tette le a Szt. István-székesegyház alapkövét, 1160-ben pedig az első hercegi palotát építteté. Városi kiváltságokat 1221-ben nyert; 1237-ben Ťszabad német birodalmi várossáť omeltetett. Habsburgi Rudolf alatt jutott B. a még ma is uralkodó dinasztia alá (1276). IV. Rudolf herceg 1365-ben alapítá a bécsi egyetemet 1480-ben püspöki székhellyé lett. 1484-ben Mátyás király foglalta el; ennek haláláig a magyar király székhelye volt, I. Ferdinánd pedig a német császárok székhelyévé tette. 1529. a törökök ostromolták, Salm Miklós azonban megverte őket. 1683-ben Kara Musztafa vezérlete alatt a törökök másodszor is ostrom alá fogták; Starhemberg Rüdiger 13,000 katonával s 7000 polgárral addig tartotta magát a várban, mig Károly lothaai herceg és Sobieski lengyel király seregeikkel B. segítségére nem jöttek. Irtóztató vereség után a török a várost elhagyta. 1704-ben épültek a még ma is fennálló külvárosi sáncok, még pedig a kurucok támadásai miatt. 1809-ben a franciák vették be B.-et; 1815-ben itt tartották a bécsi kongresszust; 1848 október 6-án B.- ben forradalom tört kí s Windischgrätz ostrommal vette be a várost. 1858-ben kezdték a glacis lerombolását s a Ringstrasse építesét. 1866-ben a poroszok fenyegették B.-et. Ugyanebben az évben B. megszünt a német birodalom fővárosa lenni. 1873-ben tartották a B.-i világkiállítást; végre 1890-ben olvasztottak be B.-be 51 közeli falut és helységet.
a tőpálya lefelé hajló ágának végső része s a löveg által talált ponton át képzelt vizszintes vonal által képzett szög, amely mindig nagyobb mint a tőpálya kiindulási pontjának szöge; minél nagyobb a R.-i szög, annál mélyebben hatol be a löveg a talált anyagba; ha a löveg visszapattan, az ekkor képződő tőpálya első része s a képzelt vizszintes vonal által képtett visszapattanási szög nagysága is a becsapódási szög nagyságától függ.
v. becsüár, becsérték, valamely tárgynak becslés utján (l. o.) megállapított értéke; a B. a tárgy természete szerint vagy a tárgy csereértéke szerint állapíttatik meg, p. ingó tárgyaknál, vagy a tárgy jövedelmezősége szerint, p. telkeknél és házaknál; vagy pedig. ahol eme támpontok hiányzanak, az illető tárgy előállítási költsége szerint, p. fiatal vereseknél. A B. egyéni, szubjektiv véleménynek lévén eredménye, a kereslet és kinálat behatása alatt képződő piaci, vagy forgalmi ártól kisebb-nagyobb mértékben el szokott térni.