Bedenik

község Belovár-Kőrös vmegye belovári j.-ban (1891) 1624 horvát és magyar lak.

Bedesztán

vagy bezeszten, persa eredetü török szó, mely a keleti nagy bazároknak azt a részét jelenti, ahol az értékesebb régiségeket úgymint drágaköveket, fegyvereket, régibb butordarabokat stb. árulják. A keleti bazárok egyik leghiresebb B.-ja a sztambuli, melyet II. Mohammed szultán építtetett; híres B.-ja van még Brusszának, Kairónak és Damaszkusznak. A B.-beli tárgyak eladása és vevése rendesen kikiáltók (tellál) utján történik, akik a nyilvános árverés egy formáját használva, közvetítik a kereskedést.

Bedeus

1. Joakim (scharbergi báró), erdélyi tartományi főbiztos, szül., Besztercén 1746 jul. 18. Erdélyi főiskolákban végezte tanulmányait, melyeknek végeztével hivatalnok lett és guberniumi titkárságig vitte. Több munkát irt, leginkább latin és német nyelven. Magyarul megjelent: Fontos tanítás a legolcsóbb építésmesterségről s tűz ellen szolgáló építés mesterségéről, Szeben, 1807.

2. B. József (scharbergi báró), erdélyi szász iró és kormányférfiu. Szül. Nagy-Szebenben 1782., megh. u. o. 1858. Nagy utazásokat tett, mielőtt az erdélyi gubernium szolgálatába lépett. Ott lassankint emelkedett, míg 1848. belső titkos tanácsos lett. A szabadságharcban egészen a császári párton állott, a kormányszék pénztárával Oláhországba menekült. Kétségbevonhatatlan érdemeket szerzett magának tudományos kutatásai által, melyek főképen az erdélyi nagyfejedelemségnek s különösen a szászoknak történeteit s alkotmányát tárgyalják. Friedenfels Eugen v., J. B. v. Scharberg.

Fia 3. B. József, született 1826 julius 22. Tanulmányai végeztével állami szolgálatba lépett. Több nemzetgazdasági munkát irt német nyelven, melyek Nagy-Szebenben jelentek meg.

Bedford

1. grófság Angolországban, Hertford, Cambridge, Huntingdon, Northampton és Buckingham grófságok közt. Ter. 1194 km2, (1891) 160,729 lak. Halmos vidék, D-en a mészkőből való Chiltern-hills ágazzn be. Az Ouse és Ivel öntözik. Főképen földmivelő vidék; egyedüli iparágai a csipkeverés és szalmafonás. Fővárosa B.; - 2. grófság a Capegyarmatban, az Eastern-Divisionban; ter. 3173 km2, 18,670 lak.; - 3. grófság Pennsylvania Észak - amerikai államban, ter. 2880 km2, 4,929 lak. Főhelye B.; -4. grófság Tennessee Észak-amerikai államban: ter. 1584 km2, 26,250 lak.; -5. grófság Virginia Észak-amerikai államban, ter. 1452 km2, 1,205 lak.; - 6. több város neve szak-Amerikában és Angolországban; a legjelentékenyebb: B. grófságban, a hajózható Ouse partján fekszik, (1891) 28,023 lak., kik gazdasági szerek, szalmafonatok készítésével foglalkoznak; gabonával és házi állatokkal élénk kereskedést űznek, Bunyan bronzszobrával.

Bedford

Plantagenet János herceg, IV. Henrik angol királynak harmadszülött fia. Kiváló hadvezér és államférfiu. Atyja Berwick kormányzójává s Franciaországban hadakozó testvére, V. Henrik, Anglia helytartójává tette. A király halála után (1422) a kiskoru VI. Henriket kiáltá ki Anglia és Franciaország királyának s mint Franciaország kormányzója, Calaisba sietett. Utközben megverte a francia hajóhadat s szövetséget kötvén Burgundia és Bretagne hercegével (1423), nemsokára Franciaország nagyobb részét elfoglalta. De az orléansi szűz fellépése, a franciák elszántsága és a burgundi hercegnek viszálya Gloucesterrel, B. testvérével, más fordulatot adott a dolgok menetének. B. 1435-ig valahogy tartotta magát, végre azonban kénytelen volt Rouenban békealkudozásokat kezdeni, de még a béke megkötése előtt megh. 1435 szept. 19. A B.-i hercegi címet IV. Eduárd Neville Györgynek (1469), VII. Henrik pedig nagybátyjának, TudorJaspernek Pembroke grófjának, adományozta. Miután ez 1495. gyermektelenül elhalt, a Russell-család kapta előbb a B. grófi (1550) s utóbb (1694) a B. hercegi címet. L. Russel.

Bedford-Level

mocsáros, de termékeny vidék Angolországban, a Wash-öböltől DNy-ra, Fensnek is hívják. A XIII. században még tenger takarta, amit a XVII. században csatornák utján vezettek le.

Bedizzole

város Brescia olasz tartományban, a Chiese mellett selyemfonással, szeggyártással, 4035 lak.

Bedja

v. bejah. E néven északkeleti Afrikának egy egész népcsoportját értik, mely Abissziniától (a Nilus és Vöröstenger közt) egész Nubiáig és Takáig el van terjedve. Régi időkben ők alapították az axum-i birodalmat Áloa fővárossal, mely birodalom Kelet-Indiától egészen a Nilusig terjedt. E birodalmat utóbb a fungik tették tönkre. A B.-k már régóta fanatikus mohammedánok, miért is náluk az arabok és az arabul beszélő mohammedán négerek mindig nagy szerepet játszottak. Eredetök homályos, nem arabok, mint ezt annak előtte hitték, hanem inkább a régi Egyiptom lakóinak utódai; ma már az arabokkal teljesen össze vannak keverve, arabul is beszélnek, de emellett még régi nyelvük a tobedauje is használatban van.

Bedlam

(ejtsd: bedlem, a «Betlehem» szó népies rövidítése), London legrégibb tébolydája, melyet VIII. Henrik a XVI. század elején egy szerzetes rendház átalakítása által alapított. A tébolyda, mely eleinte csak 50-60 betegre volt berendezve, évszázadok folyamán átépítés és kibővítés utján egyre nagyobbodott, úgyhogy ma már 600 beteget fogadhat be. E kibővítéssel lépést tartott természetesen az intézet berendezése és a betegek ellátása is. Habár az intézet rendszere és építési módja ma már nem felel meg az elmebeteg-intézet követelményeinek, a betegek kezelése és ellátása mégis teljesen megfelel a kor igényeinek.

Bedlington

(ejtsd: beddlingtn), város Northumberland angol grófságban, a Blyth mellett, (1891) 16,996 lak., szénbányákkal, vasművekkel.


Kezdőlap

˙