l. Bitlisz.
kisközség Varasd vármegye ivaneci j.-ban, (1891) 1643 horvát lak., postahivatallal és postatakarékpénztárral. B. politikai községnek 10,553 lakosa van.
folyócska Horvátországban, a Trakoscsáni tóból ered s Légráddal szemben Gyelekovec közelében a Drávába szakad.
(Bedevlya), kisközség Máramaros vmegye taracvizi j.-ban, (1891) 2011 ruthén és német lak., vasúti megállóval.
1. Albert (kálnoki), szül. Sepsi-Kőrispatakon (Háromszékmegye) 1839 dec. 31. Atyja unitárius lelkész volt. Középiskolai tanulmányai befejezése után a jogi pályára lépett, az erdélyi kormányszéknél szolgálatot is vállalt, utóbb azonban az erdészet iránt érzett előszeretetének engedve Selmecbányára ment, hol 1864. az erdészeti akadémia tanulmányait mint állami ösztöndíjas jeles sikerrel végezte, s ez után Divald Adolf oldalán, ki akkoriban Eltz gróf vukovári uradalma nagyterjedelmü erdőségeinek erdőmestere volt, a gyakorlatba lépett. 1866. az erd. államvizsgát letette s az orsz. erdészeti egyesület titkárává választották, 1868. pedig ugyancsak Divald befolyásával, ki időközben mint miniszteri tanácsos az állami erdőségek ügyeit vezette, állami szolgálatba ment, melyben kiváló érdemei folytán szokatlanul gyors előmenetelt tett. 1872. főerdőfelügyelő, 1873. az erdészet ügyeinek előadója, 1880. miniszteri tanácsos s az erdészeti szolgálat ujjászervezése után 1881 jan. 1. orsz. főerdőmester lett. Divald Adolf és Wagner Károly mellett leginkább B.-nek vannak nagy érdemei az erdészetünkben korszakot alkotó, a mívelt külföld által is kitünőnek elismert 1879-iki erdőtörvény létrehozásában és határozatainak végrehajtása az ő szakavatott vezetése mellett vette kezdetét. A magyar erdészet fentemlített elévülhetetlen érdemü uttörőivel szövetkezve, B. elsőrendü szerepet játszott az orsz. erdészeti egyesület ujjászervezésében és üdvös irányu működésében, mire előbb mint titkárnak, utóbb mint alelnöknek és 1871 óta mint az «Erdészeti Lapok» szerkesztőjének, bő alkalma nyilt. Mint szakbeli iró B. nagyon termékeny. Nagyszámu műveiből különösebben megemlíthetők: Erdészetünk leirása (Budapest 1874); Erdő-őr vagy az erdészet alapvonalai kérdésekben és feleletekben (első kiadása, mely jutalmat nyert, megjelent Budapesten 1874). Jelenleg a mű 6. kiadása (1891) forog közkézen. A magyar kir. államerdők gazdasági és kereskedelmi leirása (Budapest 1878; francia és német nyelven is megjelent); Erdészeti teendőink (Budapest 1880); Az erdészeti ügyek közigazgatási kezelése hazánkban (Budapest 1882); A magyar állam erdőségeinek gazd. és keresk. leirása (Budapest 1885, 3 nagy kötet, kitünő nagy erd. térképmelléklettel); Magyarország erdőségei (Budapest 1885); Az erdőmívelés jelentősége hazánkban (Budapest 1887). Utóbbi kettőt a tudom. akadémia adta ki, melynek B. 1880 máj. 20. óta l. tagja. B. számos rendjel tulajdonosa és több egylet tb. tagja.
2. B. Pál (bölöni), előkelő székely családból származott unitárius lelkész és szuperintendens. Iskoláit Kolozsvárt végezte, hol az iskola szeniora is volt, 1672-76-ig külföldi egyetemeken volt; hazajőve, az óvári unit. iskola tanítója lett; 1686. pappá szenteltetett 1689. szuperintendenssé választatott, megh. 1690 nov. 6. Lefordította Jokhanánnak zsidó nyelven irt könyörgését 1686., ezenkivül kéziratban több munkája maradt.
(kohászat). A lángkemencék tűzhelyének belső részét és különösen alját nagy gonddal kell tűzálló és tüzes állapotban meg nem repedező anyaggal beburkolni; e végre a burkoló anyagot megmelegített vasbunkókkal keményre döngölik. A burkoló anyag a lángkemencében elérni kivánt kémiai hatáshoz mérve különböző; a leűző tűzhely burkolata márga és hamu keverék; a kavaró pesteket és bessemerkörtéket a feldolgozandó nyersvas minőségéhez képest savanyu vagy alji hatásu anyagokkal kell beburkolni.
(inunctio) alatt a bujakór általános gyógykezelésének egyik legelterjedtebb rendszerét értjük. Lényege abból áll, hogy a fémhiganyból és zsírból készült ú. n. szürke higanykenőcsöt a köztakaró különböző helyeire felváltva azon célból dörzsöljük be, hogy a higany a bőr rétegein áthatolva a nyirkutakon át a vérkeringésbe felvétessék s ily módon a legmélyebben fekvő szervekbe is elvitessék s a szintén az egész szervezetben elterjedt bujakóros méreg ellen ismert gyógyhatását kifejtse. A bekenéseket bujakór ellen régebben francia orvosok ajánlották, de nem használták rendszeresen, s a higany túlságos használatából származott foghúsbántalmak következtében a módszert mint károst teljesen mellőzték. E század elején Rust hires német sebész ismét forgalomba hozta e kezelési módot és a bécsi iskola az 50-es években a módozatokat helyesebben megállapítva, elősegítette e módszer általános elterjedését. A higany bekebelezését a testbe zsíros készítménnyel azért végezzük, mert a zsír azon anyagok közé tartozik, mely legkönnyebben hatol át a bőr pórusain anélkül, hogy a bőr egyes rétegeinek szöveti szerkezetében káros elváltozásokat okozna. A bedörzsölések alkalmazásánál a mennyire lehet, kerülnünk kell a szőrrel fedett helyeket, mert erőteljes bedörzsölések a szőrtüszők lobját okozhatják, ami néha a gyógymód folytatását akadályozhatja. A bedörzsöléseket a beteg lehetőleg önmaga végezze tenyerével. Legalkalmasabbnak bizonyult a bedörzsöléseket a test különböző részein következő sorrendben végeztetni: 1. nap: a két alszár hajlító felületén, 2. nap: a két comb belfelületén, 3-ik nap: a hason és kereszttájon, 4-ik nap: a mellkas két oldalán, 6-ik nap: a két kar belső felületén. A bedörzsöléseket 10-15 percnyi idő alatt esténkint végeztetjük, mert ily módon legkönnyebben kerülheti el a beteg a meghülést és a gyógyszer felszívódása is legkönnyebben történik az ágy melegében. A 6-ik napon fürdőt vesz a beteg s az orvos rendelete szerint vagy ugyanazon napon vagy következő napon folytatja az előbbi sorrendben a bedörzsölést. A bedörzsölési gyógymód tartama alatt nagy figyelem fordítandó a száj nyákhártyájának, valamint a foghúsnak edzésére, mire legalkalmasabb a káliumklorikummal készült szájvíz.
(a. m. éhség pusztája, oroszul Golodnij sztep), mintegy 450 km. hosszu és 70-100 km széles, kietlen és terméketlen vidék orosz Közép-Ázsiában, a puszták kormányzósága Akmollinszk és Szemipalatinszk nevü tartományainak déli részében; csak tavasszal válik legelőül szolgáló rétté; egyébként tüskés bozót fedi.
(Bedr-el-Honáin), kis város Hedsazban Arábiában, két napi járatra Jambótól, magaslatoktól körülvett síkságon, falaktól körülvéve, mintegy 6000 lak. Itt győzte le Mohammed a hedsra 2-ik évében a koreis-törzset.
(Val B.), a Ticino felső völgye Tessin svájci kantonban, a Szt. Gotthard és Tessini-Alpok közt. 20 km. hosszu; gyakran tettek benne a lavinák rombolást. Nevét a Nufenen-hágó aljában, Airolótól 8 km.-nyire fekvő B. falutól kapta.