(Bridl) Fidél József, szent-benedekrendi áldozópap és a M. Tud. akad. tagja, szül. Székesfehérvárott 1807 julius 5-én, meghalt Kőszegen 1863 junius 20-án. A középiskolai osztályokat szülőföldjén, a bölcseleti tanfolyamat Győrött, a teologiát Pannonhalmán végezte. Már 1822-ben belépett a benedekrendbe s 1830. misés pappá szentelték. 1832. Pannonhalmán segédlelkész volt s még ugyanazon évben Bakonybélbe helyezték át, hol a nevelés, széptan és oklevéltan tanára volt. 1833-34. Alsó-Ausztriát és Stájerországot utazta be. 1839. akadémiai taggá választották. 1855-ben Kőszegre ment, hol a szerzetház főnöke s a gimnázium igazgatója volt haláláig. Munkái: 1. Költészeti képek. Pest 1837-38. 1-2 k. (Vaszary Egyeddel.) 2. Guzmics lzidor életrajza. U. o. 1839 3. Alapnézetek a nevelésrőt és a leendő nevelő és tanítóról. Pozsony 1848. 1839-től az Egyházi Tárt is szerkesztette.
(Baál-zebub. a. m. «a légy Baál»-ja, azaz: a legyeket távoltartó Báál), sémi istenség, melyet Ekron, filiszteus városban tiszteltek (II. kir. 1.). A zsidóknál később a rossz szellemek fejét neveztek így.
nagy falu É.-Holland tartományban, Hollandiában: Pumerendétől É-ra; 4715 lak., körülte van a nagy B.-polder; ez 7200 hektár felületü; azelőtt tó volt; 1608-12. kiszárították; most kitünő rétekből és kertekből áll.
A városok fejlődésében meg kell különböztetnünk a szabályozási tervet (l. város szabályozás, rendezés) a beépítési tervtől; amaz t. i. a szabályozási és rendezési terv a tágabb fogalmat és a főelvet képviseli, mig a beépítési terv a szabályozás végrehajtásának helyes egymásutáni sorozatban való kivitelét jelenti. Hogy ez világosabb legyen, vegyük szemügyre először is a város szabályozását. Midőn egy város lakossága szaporodik, ami az üzleti élet és a forgalmi igények nagyobbodásával jár, természetszerüleg áll elő annak szüksége, hogy mindaz, ami a megnövekedett mindennapi forgalomnak utjában áll, eltávolíttassék és hogy mindazon közlekedési könnyítések, amelyeket a már ugy is megnövekedett forgalomnak természetszerü továbbfejlődése a jövőben meg fog kivánni, megteremtessenek, egyszóval, hogy tágas, egymással helyes pontokon összefutó utak nyittassanak, amelyek a kereskedelem és napi forgalom igényein túl még a közegészség és szépérzék követelményeit is kielégítik. De a város szabályozási terve kiterjed még a puszta területek beépítési és rendezési módjára is és figyelemmel kell lennie ezenfelül még arra is, hogy a kiszélesítendő régi utakon, valamint a nyitandó új utakon és szabályozandó nagy területeken, a tömegesen együttélő lakosság mindennapi szükségleteihez tartozó vizszolgáltatási, viz- és ürülékelvezetési, kövezési, befásítási és világítási műszaki munkálatok, melyek mind igen költségesek, mily mértékben és sorrendben hajtassanak végre. Ez utóbbi pontnál kezdődik a beépítés elvének érvényesülése és ezen elvnek helyes érvényesítésétől nagyban függ a város jóirányu fejlődése: Ezek szerint tehát a beépítési terv nem egyéb, mint a város-szabályozási és rendezési tervnek gyakorlati megtestesülése. A beépítési terv végrehajtásánál a városokban általában szem előtt tartják, hogy a város fejlődésének lehetőleg oly irány adassék, mely mellett a már lakott részek építtessenek ki teljesen; most ezen részeken már többnyire megvannak mindazon feltételek (vizvezeték, csatornázás, világítás), amelyek nagyobb számu lakosságnók összpontosítását is lehetővé teszik és elősegítik. További feladata a beépítési terv helyes végrehajtásának, hogy azok a területek építtessenek be előbb, melyek a már beépített és véglegesen rendezett városrészekkel közvetlen kapcsolódnak, s lehetőleg elkerültessék az, hogy a város teljesen kész területe és a keletkező uj építési telepek között pusztaságok támadjanak melyeknek az őket határoló beépített területekkel való helyes szabályozási összekötése gyakran nagy nehézségekkel jár s ezenkivül még sokfelesleges kiadást okoz az által, hogy a közbeeső puszta területeken is okvetetlenül létesíteni kell mindazon berendezéseket (mint p. műutak építését, vizvezetéket csatornát, stb.) amelyek nélkül a két beépített terület egymással szervi összefüggésbe nem is juthat. A beépítésre kitüzött területek tekintetében igen helyes intézkedés az, amit Amerikában kezdtek nagyobb mérvben alkalmazni, s ami abból áll, hogy a beépítés alá szánt területen előbb elkészítik a vizvezetéki, csatornázási, légszeszvezetéki csöveket, a kocsiutat, a járdákat, egyszóval mindazt, ami a napi igények kielégítésére középítkezési szempontból szükséges. Ilyen intézkedés történt Budapesten is az Andrássy-utnál és teljesen bevált, mert az lett az eredménye, hogy a teljesen elkészült uttest melletti telkek csodás gyorsasággal épültek be. Törvényhozási intézkedések is vannak úgy nálunk, mint a külföldön, amelyek adómentesség és más előnyök biztosításával igyekeznek arra hatni, hogy bizonyos városi területek első sorban építtessenek be. Ilyen nálunk a budapesti nagy köruton épülő házak, teljes állami és fél községi adómentességére vonatkozó törvény; továbbá a szegedi uj építkezésekre vonatkozó kedvezéseket tartalmazó törvény is.
1. Adolf osztrák történetiró és politikus, szül. Prosznitzban, Morvaországban, 1831 febr. 27. 1849-51-ig a berlini, heidelbergi, prágai és bécsi egyetemeket látogatta, 1853- 57-ig mint gimnáziumi tanár működött Csernovicban, Bécsben és Prágában, 1857. kinevezték a nagyváradi jogakadémiához az osztrák történelem tanárává, de már a következő évben a bécsi kereskedelmi akadémiához hivták meg, s 1868 óta a bécsi műegyetem rendes tanára. B.-nek mint egy ideig a közoktatásügyi tanács tagjának, kiváló része van az 1869. szabadelvü népiskola-törvény megalkotásában és az osztrák reáliskolák ujjászervezésében. 1873 óta tagja a birodalmi tanácsnak, hol a német alkotmánypárthoz tartozik és a dualizmusnak, valamint a Magyarországgal való barátságos viszonynak egyik szószólója. Pénzügyi és nemzetgazdasági kérdésekben a birodalmi tanácsnak egyik kiváló tekintélye. 1892. a valuta szabályozás kérdésében is több izben felszólalt. Mint történetiró főképen Mária Terézia és II. József korának megirása által szerzett magának érdemeket, de írt ő nemzetgazdasági és közoktatásügyi munkákat is. Főbb művei: Geschichte des Welthandels (4. köt. 1860-84.); Die erste Theilung Polens (3. köt. 1873); Die Finanzen Oesterreichs im 19. Jahrhundert (Prága 1877); Zehn Jahre österreichischer Politik 1801-1810 (Lipcse 1877.); Der Staatshaushalt. Österreich-Ungarns seit 1868 (Prága 1881). V. ö. Százádok 1889. a 445. l.
2. B. Ágost, német matematikus és fizikus, született Trierben, 1825 aug. 1., meghalt 1863 nov. 18. Bonnban tanult, s ugyanott 1855. a mennyiségtan rendkivüli, 1857. pedig rendes tanára lett. Főtevékenysége az optika terére vonatkozik. Főbb művei: Einleitung in die höhere Optik (Braunschweig 1853); Einleitung in die Elektrostatik, die Lehre vom Magnetismus und der Elektrodynamik (Braunschweig 1865); Einleitung in die mathematische Theorie der Elasticität und Kapillarität (Lipcse 1869).
3. B. György József, hires bécsi szemész, szül. Bécsben 1763., megh. 1821. 1786. promoveáltatatott doktorrá és néhány év alatt Bécsnek leghiresebb szemorvosa lett. Orvosok nagy száma sereglett köréje, kik, mint Walther, Graefe, Rosas, Chelius, Flarer, Jaeger Frigyes, e század leghiresebb szemorvosai lettek. A bécsi kormány 1812. szemészeti tanszéket állított föl számára, melyen azonban betegsége miatt csak 1819. működhetett. Beer nemcsak szemészeti irodalmi működésével szerzett érdemeket, de azáltal is, hogy a szemoperációkat több uj módszerrel gazdagította. Munkái egy szemészeti tankönyvön kivül nagy számuak, de oly osztatlan elismerést, mint az említett tankönyv, nem nyertek.
4. B. Mihály, német drámairó, Meyerbeer Jakab (l. o.) hires zeneszerző testvére, szül. Berlinben 1800 aug. 19., megh. Münchenben 1833 márc. 22. Első darabjai: Klytämnestra (1819) és Die Bräute von Aragonien (1822) nem keltettek nagy figyelmet, bár az előbbi érdekes költői alkotás. Annánagyobb föltünést keltett Paria (1823) c. egyfelvonásos tragédiája, melynek magvát a zsidók emanl cipációja teszi és nagy tetszésben részesült Struensee (1827), legjobb műve, melyhez testvére Meyerbeer igen szép zenét írt. Utolsó darabjai: Schwert und Hand (1831) és Menner und Zähler (1832) nem arattak sikert. Kiváló tehetség volt, de biztos esztétikai irány nélkül; innen műveinek eltérő, ki nem elégítő jelleme. Összes műveit kiadta Schenk Ede (1835). Érdekes Immermannal és Schenkkel folytatott levelezése (1837), mely nemes jelleméről és komoly művészi irányáról tanuskodik.
5. B. Vilmos, Meyerbeer (Beer Jakab) zeneszerző testvére, német szelenografus, született Berlinben, 1797 január 3. Miután 1813-1815. az önkéntesek sorában harcolt, a kereskedelmi pályára határozta magát, hogy atyja tetemes gyári és más üzleteit átvegye. A felsőbb matematika és asztronomia elemeinek birtokában, állatkerti villájában kis csillagvizsgáló tornyot építtetett, melyen Mädlerrel először is a Mars bolygót figyelte meg; észleléseinék eredményeit Physikalische Beobachtungen des Mars in der Erdnähe, Berl. 1830 c. munkájában teszi közzé. Fontosabb volt ugyancsak Mädlerrel megejtett holdfelvétele, mely kisérőnk első teljes és megbizható térképét szolgáltatta. Címe: Mappa selenographica totam Lunae haemisphaeram visibilem complectens. Berlin 1836. A francia Akadémia e művet a Lalande díjával tüntette ki. Megjelent még tőle: Der Mond nach seinen kosmischen und individuellen Verhältnissen, oder allgemeine vergleichende Selenographie, ugyanott 1837, 2 kötet, Beiträge zur physischen Kenntniss der himmlischen Körper im Sonnensystem, Weimar 1841 és számos értekezés az Astr. Nachr. VIII-XV. (1830-38) köt.
a Thüringi erdő legmagasabb csúcsa (984 m.) Sachsen-Coburg-Gotha hercegségben; lapos kúp, kilátást nem nyujt.
alatt valamely területnek mesterséges uton erdővé alakítása értendő, B-ről szólhatunk akkor is, ha az erdőt kivágták, de azt haladéktalanul ujra betelepíteni szándékoznak, leginkább azonban akkor használtatik e kifejezés, ha erdőtlen úgynevezett kopár területek erdővé alakításáról van szó. Erdőtörvényünk a kopár területek beerdősítését nemcsak minden lehető kedvezménnyel előmozdítja, hanem azt bizonyos esetekben egyenesen elrendeli s a beerdősítes kötelezettsége első sorban azokat terheli, a kiknek a birtoka ez által megvédelmeztetik. Az illető terület tulajdonosának jogában áll, hogy az erdősítést kizárólag saját erejéből végezze, de ha e jogával élni nem kiván akkor az érdekelt birtokosokkal szövetkezve, köteles azokkal társulattá alakulni, melynek szervezetéről az erdőtörvény határozatai alapján a m. kir. földmivelési miniszter intézkedik, (l. Beerdősítő társulatok). Az erdőtörvény egyelőre csak oly területek birtokosait kényszeríti B.-re, melyeken hegyomlások, hó- v. kőgörgetegek keletkezése, szélvészek és vizek rombolása, vagy a futóhomok tovább terjedése gátolandó meg. A beerdősítés előmozdítása céljából az állam részéről nyujtott kedvezmények közül kiválóan jó hatásu azon intézkedés, hogy számos helyen, ez ideig nevezetesen a királyhalmi, liptóujvári s a vadászerdei szakiskolák mellett, továbbá Zala-Egerszegen, Tapolcán, Nográd, Sáros, Ugocsa, Udvarhely, Háromszék, Maros-Torda, Torda-Aranyos és Somogy vármegyék különböző helyein állami költségen csemetekertek létesíttettek, melyekből kopár területek beerdősítésére több millió csemetét szolgáltattak már ki. Az 1883 évtől 1889 végeig összesen 66.164,000 különböző faju csemetét adtak ki ingyen a kopár területek beerdősítésére, ugy hogy az illető birtokosoknak csak a kedvezményes vasuti szállítás díját kellett fedezniök. Ily ingyen csemetékkel 1883. 373 kat. hold, 1884. 750 kh., 1885. 990 kh., 1886. 1500 kh., 1887. 1842 kh., 1888. 2011 kh. 1889. 2039 kh. és 1890. 3665 kh., vagyis 8 év alatt 13,170 kh. hasznavehetetlen kopár területet erdősítettek be. Tekintetbe véve, hogy hazánkban tömérdek sok kopár, vizmosásos terület van, mely folytonosan növekszik, ez az eredmény nem tekinthető egyébnek, mint szerény kezdetnek, de mert a kopár területek birtokosai mind nagyobb érdeklődést tanusítanak a B. iránt, s az állam támogatása is fokozatosan nagyobb arányokat ölt, remélhető, hogy e nagyfontosságu ügy az idők folyamában a kivánatos fejlődésnek indul. (L. A földmivelésügyi m. kir. miniszter jelentése 1890. évi működéséről 527. l.) Ausztriában, Németországban és Svájcban a beerdősítés nagy haladást mutat és feltünő eredményeket ért el.
A kopár területek tulajdonosának jogában áll, hogy azok beerdősítését kizárólag önerejéből végezze. Ha az illető terület tulajdonosa azonban e jogával élni nem kiván és kimutatható, hogy a beerdősítés által a szomszéd birtokok is részben vagy egészen megóvatnak a hegyomlások, hó- vagy kőgörgetegek, szélvészek és vizek rombolásának vagy a futóhomok terjedésének veszélyétől, mely őket különben érheti, akkor, ha valamely terület beerdősítése az erdőtörvény értelmében elrendeltetett az érdekelt birtokosok kötelesek társulattá alakulni. A társulatok megalakítását a földmivelési miniszter rendelete alapján a közigazgatási bizottság, mint erdőrendészeti elsőfoku hatóság, küldöttség kirendelése utján eszközli. A küldöttség melynek a királyi erdőfelügyelő hivatalból tagja, az érdekelt felek vagy szükség esetén részrehajlatlan szakértők meghallgatása után a bemutatott térképek nyomán a felek barátságos megegyeztetését kisérli meg; ha ez sikerre vezet, a társulatot megalakultnak nyilvánítja, ellenkező esetben pedig az érdekeltségben való részvétel kötelezettségét, valamint az érdekeltség fokát hivatalból állapítja meg s erről a közigazgatási bizottságnak jelentést tesz. A B. ügyeinek további rendezése iránt az erdőtörvény 167-176. §-ai rendelkeznek, melyekben a határozattal meg nem elégedő fél felebbezéséről, a társulat tényleges megalakulásáról, nevezetesen az elnök, a pénztárnok, a munkavezető választásáról, az alapszabályok s az ügyrend megállapításáról, az elnök s a választmány hatásköréről, a közgyülések tartásáról és teendőiről, a költségjárulék befizetéséről, a kisajátítási s a vadászati jogról vannak határozatok.
a talaj strukturájában és tápanyag-készletében a növényzetre legkedvezőbb állapot. A beéredett talaj strukturája a porhanyósság legkedvezőbb fokával bir, a rögök szétporlódtak, a hajcsövesség a szántott talaj alsóbb részében helyreállott, a felső talaj jól simul az alsó talajhoz. Ily talajon járva, azt bizonyos mértékig ruganyosnak tapasztaljuk. A beérett talajon minden növény jól díszlik. A B. nem minden talajon fordul elő egyforma gyakorisággal, leggyakrabban a középkötött talajon, igen nehezen az igen kötött és éppen nem a könnyü homoktalajokon. A B. kémiai és fizikai változások eredménye. Előidézhető mívelés, trágyázás és beárnyékolás által.
(n. labsalben ol, catramare, dare la bugada, ang. to black down) (tenger.) valamit kátránnyal bekenni, bekártányozni; különösen az álló kötélzettel teszik, hogy ez az időváltozásnak káros befolyásától lehetőleg megkiméltessék és tartósabbá tétessék.