l. Begubózás.
(növ.), l. Paraszövet.
nevezzük a szerves testekből álló tápszereket, ha rothadástól megóvás végett só, cukor, rum, borszesz, ecet vagy olaj hozzátétele és a felesleges nedvességnek forralással való eltávolítása által készíttetnek el. Legszokottabb a gyümölcs befőzése, mely célra legtöbbször teljesen érett és ép gyümölcsök használtatnak 1 kg. gyümölcsre 1 kg. cukrot számítva, mely 1 liter vizben forraltatik fel. A gyümölcs részint egész szemben helyeztetik el üvegekben s a cukorlé úgy öntetik reá, részint gyümölcsíz neve alatt szitán áttörve v. teljesen kásává főzve a cukornedvvel együtt. Mind az egyik, mind a másik nemét a befőttnek hólyagpapirral kötik be légmentesen és széna, polyva v. szalma közé helyezve 3/4 magasságig vízzel feltöltve egy jóval magasabb fazékban, födő alatt, a gyümölcs keménységéhez képest 3-15 percig forraljuk. A tűzről levéve addig hagyandók az üvegek bántatlauul a fazékban, míg a víz magától kihül.
alatt értjük a fémek felületi oxidációját. L. Fémek szinezése.
(kerteké). A legszebb pázsitot az angol perje (Lolium perenne) képezi, miért is a drága pénzen kinált keverékek helyett legjobb tisztán a nevezett fű magját vetni el. Szép pázsit csak az olyan talajon nőhet, mely gyommentes, miért ellenkező esetben egy évig a begyepesítendő területen valami kapás növényt kell termeszteni. Az angol perjét tavasszal jó sűrűn kell vetni s az elvetett magot be kell gereblyézni, s azután a talajt meghengerezni. Ha a fű kikelt, sűrűbb gyep elérése végett célszerü közéje ritkásan gyökerező herét (Trifolium repens) szórni. Ha a fű már megnőtt, legalább hónaponként egyszer fűnyiró ollóval le kell nyesni s mindjárt a nyesés után lehengerezni.
(növ.), az ivartalan szaporodásnak egyik esete, midőn fonalalaku v. megnyúlt sejtek egymásután befűződnek v. beszükülnek, míg végre a befüződés fölött levő tag, mint spóra leesik, p. az ecsetpenész spóraképzésekor. A befüződő sejtek gyakran láncspórákat (conidium) alkotnak.
a bej szónak régies, ma már elavult kifejezése. L Bej.
Cornelis Pieters, holland festő, született Haarlemben 1620., megh. u. o. 1664. A hires Adriaen van Ostade tanítványa volt és mesterét a tárgyak megválasztásában is követte. A parasztszobákat és azoknak kedélyes és jókedvü lakóit ábrázolja legszivesebben. Alakjait jól választja, de nem oly szellemes mint mestere; ennél egyhangubb és kevésbbé változatos nem éri el ennek bensőségét és finom szinérzékét. B. mint rézmarató is ismeretes. Főműve a Paraszt hangverseny az amsterdámi országos muzeumban, melyben különösen föltünő az árnyékos fény finom előállítása. Értékes példány Parasztszobája is a bécsi császári muzeumban. E festményt érdekessé teszik a jellemző alakításu személyek, noha Adriaen van Ostade élénk előadását nem érik utól.
keletindiai földmérték, körülbelül 1/3-ad hold.
a Tisza baloldali mellékfolyója ered Krassó-Szörény vármegyében a Pojana Ruszka hegység ÉNy-i oldalán, a Bágyeshegy É-i aljában, eleintén É-nak tart, majd Kurtyánál felvéve a Pojéni (vele egyenlő nagyságu) patakot, tágasabb lapályra jut s ezen Facset és Bálinc mellett elfolyva Ny-nak tart, Nagy-Topolovec mellett a Temes közvetlen közelébe ér s azzal két csatorna által össze is van kötve; Temesvárnál DNy-nak fordul s ez irányt Nagy-Becskerekig megtartja, itt D-re kanyarodik s Perlaszon alul, Titellel szemben terjedelmes posványok közt (Fehértó) a Tiszába ömlik. Egész hossza 254 km., forrása és torkolata közt az egyenes távolság 174 m., vizkörnyéke 2878 km2. Esése Temesvártól Klekig 1: 6266, innen Titelig csak 1: 7384. Temesvártól a torkolatáig (114 km.) kisebb hajókkal járható. Még a mult században szilajon barangolta be Torontál és Temes vmegyék lapályait, kiöntéseivel nagy károkat okozva; egész torontálmegyei folyása óriási (több mint 120,000 hektárnyi) posvány volt, mely hasznot alig hajtott. Mercy Ferenc kezdte 1718. e mocsarakat lecsapolni s a folyót Facsettől Temesvárig szabályozni, hogy rajta fát lehessen úsztatni; egyúttal Temesvártól Klekig 70 km. hosszu (hajózási) csatornát ásott; meghagyván azonban a régi medret is, mely ezentul főleg a Beregszó vizét vezette le; minthogy azonban az uj csatorna száraz időben nem volt hajózható, Mária Terézia idejében Kastély mellett 10 km. hosszu tápcsatorna által a Temessel összekapcsolták, viszont a Béga tavaszi árvizeinek csökkentésére Topolovec mellett a Temesbe árapasztó csatornát hoztak. A B. ezáltal hajózhatóvá válván, immár az árvédelem ügyével kezdtek foglalkozni, de századunk közepén e műveket elhanyagolták s a B. vidéke oly állapotba jutott, mint Mercy ideje előtt. Ezért alakult 1871-ben a temes-bégavölgyi vizszabályozási társulat, melynek működése azonban pénzügyi nehézségek miatt az árapasztó csatornának kiigazításán kivül csak a meglevő töltések fönntartására és erősítésére szorítkozott. A B. szabályozásának, illetve ármentesítésének végleges befejezése céljából az orsz. vizépít. és talajjav. hivatal egy részletesen kidolgozott tervet ajánlott 1891. elfogadás és végrehajtás végett a társulatnak; mely szerint a B. árvizeinek fölöslege Kiszetó és Temesvár között részint a Temesbe vezettetnék át 6 árapasztó csatornán; részint az ezen csatornák közt e célra berendezendő területen raktározódnék: ugy hogy a hajózó csatornába a legnagyobb árviz alkalmával is csak annyi viz jutna, amennyit ez kár nélkül levezetni képes. E tervezet kivitelét azonban a pénzügyi nehézségek mindeddig megakadályozták. A B.-nak csak egy jelentékenyebb mellékvize van, a Beregszó (l. o.), mely jobbfelől ömlik bele. V. ö. Hunfalvy János, Magy. birod. természeti viszonyainak leirása (III. 446-450); Egyetemes földrajz II. 259-262. Zawadowski Alfréd, Magyarország árvizstatisztikája.