Henrik Lajos, történetíró, szül. Muttrinban, Pomerániában, 1798 febr. 15., megh. Köslinben 1867 máj. 17. Mint önkéntes a porosz hadseregbe lépett s résztvett a franciaországi hadjáratban. A béke megkötése után a koblenzi és mainzi hadi iskolákat. 1817-ben mint hadnagy a berlini egyetemes hadi iskolát látogatta s 1823-26-ig a táborkarnál szolgált, 1828-36-ig pedig mint tanár a stargardi hadosztályiskolánál működött. A hadseregből betegeskedése miatt 1845-ben őrnagyi ranggal kilépvén, Köslinben telepedett le s ekkor az irodalom terén fejtett ki sikeres tevékenységet. 1858-ban a porosz képviselőháznak lett tagja s a katonai kérdésekben mint szónok is kivált. Főmunkája: Geschichte der deutschen Freiheitskriege (1813-1814. Berlin 1855, 4. kiadás 1882. Továbbá: Geschichte des russischen Krieges 1812 (Berlin 1856), Geschichte des Jahres 1815 és Das preussische Heer var und nach der Reorganisation, seine Stärke und Zusammensetzung im Kriege 1866 (u. o. 1867).
v. beivódás (növ.), a protoplazmának az a tulajdonsága, hogy legparányibb részecskéi közé nagy mértékben képes vizet felvenni, vagyis a vizet beinni, s azután mézga módjára felduzzadni. Ha azonban a B. a meghatározott mértéket tulhaladta, a viz a protoplazma belsejében cseppecskék képében (vacuola) válik ki.
Károly, szül. 1825. Budapesten, hol atyja katonai tisztviselő volt; középiskolai tanulmányait befejezvén, ösztöndij élvezete mellet a selmecbányai erdészeti akadémia tanfolyamát 1849-ben bevégezte s azután a magyar honvédségbe lépett, melyben századosi rangot nyert. Az 1850. évtől fogva 1864. kataszteri biztos volt, mely hivataloskodása közben szőllőmíveléssel foglalkozott s Budapest főváros községi ügyeinek elintézésében élénk részt vett és képviselő-testületébe is beválasztotta. Utóbbi tevékenységében a csatornázást különösebb tanulmánya tárgyává tette, Budapest főváros csatornarendszeréről terveket készített s e tárgyakat magyar és német nyelven több munkában irodalmilag is feldolgozta. Különös érdeme B.-nek, hogy Erdőgazda elméleti és gyakorlati segédkönyv Pest 1853 cim alatt ez első magyar nyelvü erdészeti szakmunkát irta, mely 1861. 2. kiadást ért. Megjelent tőle továbbá: Utmutatás az erdőérték kiszámítására gyakorlati példákkal. Pest 1855. 2. kiad. 1861. Ugyane mű német nyelven is megjelent.
régiesen bég, mai jelentése ur, voltaképen cim, mely a pasák fiivadékait és az ezredesi rangfokozatot nyert katonai és polgári hivatalnokokat illeti; az előkelőbb európaiakat is megtisztelik néha e cimmel, aminthogy minden fiatal sztambuli efendi szintén elvárja, hogy B.-nek titulálják. Eredetileg fejedelmi méltóság volt a B. cim, és a szeldsuki időkben az egyes törzsek urai nevezték igy magukat. Sőt még mai nap is B. a hivatalos cimük az európai kisebb fejedelmeknek és hercegeknek. Bulgária és Montenegró fejedelmei B.-ek, nemkülönben a cserkesz és tatár hercegek utódai is. A régi időkbeli dere B.-ek (völgy-B.-ek) egy-egy területnek voltak független urai, és az első szultánoknak soká kellett a kisázsiai B.-ekkel harcolni, mig uralmukat megszüntethették. Később már nagyobb udvari méltóságokkal volt e cim kapcsolatban ma már mindinkább kezd veszteni jelentőségéből. Összetételekben is gyakori a B. szó, aláj-B. a csendőrség ezredese, mir-alaj-B. ezredes, stb. Mint helynév előfordul a B.-oglu (Bej fia) szóban, mely a sztambuli európai negyednek, Perának, a török neve.
kerületi főváros Alemtejo portugall tartományban, 120 km.-re Lisszabontól, a Campo de B. nevü fátlan sikságon (1888) 8487 lak., olajkészítéssel, bőrcserzéssel. A várost régi erőd védi. Szomszédságában vannak a Pax Julia római telepnek maradványai.
(ejtsd: behár), kerületi székhely gazdag iparűző város Salamanca spanyol tartományban, 65 km.-re Salamancától, a B.-hegyek É-i lábánál, meredek esésü fensíkon melynek alját a Rio-Frio öntözi, (1887) 12,120 lak., a kik finom posztót, vásznat és köteleket készítenek. A B.-i sonkák hiresek. Régi falai és hercegi palotája még most is fennállanak.
vasút, közút, híd, és hasonlók építése és forgalomba való bocsátása előtt megtartatni szokott bizottsági helyszini szemle és tárgyalás melyben résztvesznek az engedményesek, érdekéltek, a műszaki, katonai és közigazgatási hatóságok. A közigazgatási B. megelőzi az építési engedélyt s a bizottság a benyujtott tervek, a helyszini szemle és az érdekelt felek jogi igényei alapján határoz; a műszaki-rendőri B. valamely építménynek a forgalomba való bocsátását előzi meg s erre nézve a bizottság a végrehajtott építés és a felszerelések minősége alapján határoz.
az épületben az utcáról az udvarba, vagy a lépcsőházba vezető szélesebb, gyakran díszesebb, boltozott folyosó. - B. akna, B. táró, az olyan akna, vagy táró, melyen át a személyzet a bányába bejár, v. abból kiszáll.
mohammedán szekta. L. Kháridsiták; Ibádhiták.
(Beych-), nemzetség: egyik legkiválóbb tagja volt Farkas, 1266. zágrábi, 1268. győri püspök, a világiak közt Belrich comes, ki 1220. egy kun lovat hagyott a lelke üdvösségeért mondandó misékre.