nyilvánkönyvi- (telekkönyvi-), az a birósági intézkedés, amelynél fogva ott, ahol telekkönyvek léteznek, az ezekbe bevezetett ingatlanokra nézve dologi jogok (l. o.) keletkeznek (modus acquirendi), változnak és elenyésznek. Addig amig a B. meg nem történt, a dologi jog szerzése vagy megváltoztatása iránt létrejött ügylet csak személyi jogot állapít meg a másik szerződő fél irányában; és a dologi jog megszüntetése iránti megállapodás dacára, arra a jogra harmadik személyek további jogokat szerezhetnek. A B. céljára kérvény (megkeresés) szükséges, melyet nemcsak az adhat be, aki a B. által mint jogosított, hanem az is, ki mint kötelezett van érdekelve; sőt bizonyos előfeltételek alatt beadhatja valaki más nevében is, anélkül hogy erre falhatalmazás volna szükséges. A B. hatálya és rangsora attól az időponttól kezdődik, amelyben a kellően felszerelt kérvény a telekkönyvi hatóság iktatói hivatalába érkezett. A kérvényhez csatolandó az eredeti okirat, mely szerint a bejegyzés tárgyát képező jog átruháztatik, megitéltetik, a már bejegyzett jog átruháztatik, megterheltetik vagy megszüntnek kijelentetik. Szükséges továbbá, hogy az okirat szerinti követelés érvényes jogalappal birjon és hogy vagy önjogu személy, vagy a jogi személy törvényes képviselője által legyen kiállítva. A B. iránti kérvényt a telekkönyvi hatóság megengedő, vagy elutasító végzéssel, rendszerint az ellenfél meghallgatása nélkül intézi el. Bekebelezés, vagy előjegyzés csak az esetben rendelhető, ha az, aki ellen a jog szerzése, átváltoztatása, vagy megszüntetése kieszközlendő, a kérvény beadásakor mint tulajdonos, vagy mint hitelező bekebelezve, vagy előjegyezve van, vagy legalább egyidejüleg bekebeleztetik, vagy előjegyeztetik. Ez aluli kivételként az örökös elleni követelés biztosításául bejegyezhető a zálogjog az örökhagyó nevén álló ingatlanra, vagy az alzálogjog az örökhagyó javára bejegyzett zálogjogra, mihelyt az örökös öröklési joga megnyilt. Az ilyen B. azonban csak azzal a fentartással engedtetik meg, hogy a hagyatéki tárgyalásnál előforduló igényekre sérelmes ne legyen, és hatálytalanná válik, ha a zálogjoggal terhelt ingatlan, vagy jog az adóson kivül más személynek jut örökségül. Magát a B.-t a telekkönyben a telekkönyvi hatóság végzése alapján a telekkönyvi iroda foganatosítja, amely ilyen végzés nélkül a telekkönyvben semmiféle B.-t, vagy változtatást sem teljesíthet. Telekkönyvi műnyelven a B. a telekkönyvi bekeblezés, előjegyzés és feljegyzés összfogalmának megjelölésére szolgál.
l. Kereskedelmi cég.
Budapest főváros lakosai, nemkülönben a területén tartózkodó idegenek lakó- és tartózkodási helyeinek nyilvántarthatása tekintetéből, a rendőri bejelentés kötelezettsége a főváros összes bel- és külterületeire nézve az 1879. évi XXVIII. t.-c. által kimondatott. A m. k. belügyminiszter egyúttal felhatalmazást nyert, hogy az említett törvényben körülirt bejelentési kötelezettséget, esetről-esetre azon törvényhatósági joggal fölruházott és más népesebb városokra is rendeleti úton, a helyi viszonyoknak megfelelő módosításokkal kiterjeszthesse, melyekben annak szüksége mutatkozik. Erről a belügyminiszter s törvényhozásnak minden egyes esetben utólagos jelentést tartozik tenni. Az ekként életbeléptetett B. intézmény költségeit, belügyminiszteri jóváhagyás után, az illető város viseli, a szükséges tiszti személyzetet pedig az illető főispán nevezi ki. Budapesten a fővárosi rendőrség központilag kezeli a B.-t, melynek élén egy kapitány áll és annak, valamint a kezelő személyzetnek illetménye a fővárosi rendőrség költségvetésébe külön cím alatt együttesen vétetik fel. A bejelentési kötelezettség minden be- és kiköltözésre, a lak- és tartózkodási helynek minden változtatására kiterjed. A bejelentést teljesíteni köteles: 1. a háztulajdonos v. annak megbizottja; 2. A bérlő v. annak megbizottja, v. az, ki bármely címen magán-, vagy középületben lakik; 3. Nyilvános és magán tan- s nevelőintézetek, köz- v. magánalapokból fentartott jótékony intézetek, konviktusok, egyletek, tápintézetek, kolostorok, konventek, alapítványok, kórházak, gyógy- s ápolóintézetek, általában minden köz- és magánintézet igazgatói, vagy előljárói mindazokra nézve, kik a felügyeletük alatt álló intézetbe felvétettek. 4. Vendégfogadósok és szállodatulajdonosok, vendégeik és azok szolgaszemélyzetére nézve. 5. Az iparossegédek szállóinak kezelői, a beszállottakra nézve. 6. Fegyházak, börtönök, bitósági v. rendőri fogházak felügyelői, a befogadott fegyencekre, rabok, foglyok v. általában letartóztatottakra nézve; és végül 7. a toloncügyet kezelő rendőri közegek az eltoloncozott v. kötött útlevéllel kiutasított egyénekre nézve.
A B. a szakköréhez tartozó ügyekben kivánt felvilágosításokat világi, egyházi és katonai hatóságoknak irásbeli megkeresésekre hátiratilag egyes hivatalos ügyben eljáró hatósági közegek megkeresésére pedig rövid úton és azonnal megadni köteles. Magánosoknak, a B.-nek egy e célra berendezett helyiségében szóbeli értesítés adatik. Magánosoknak irásbeli értesítések bizonyos mérsékelt, a belügyminiszter által rendeletileg megállapított, díjért adatnak. A rendőri bejelentés kötelezettsége folytán megszüntek az ú. n. tartózkodási jegyek, melyeket azelőtt az idegeneknek váltaniok kellett és amelyek azelőtt sok visszaélésre és zaklatásra adtak alkalmat.
az a kötelesség, melynél fogva bizonyos adatok a hivatalos közegeknek tudomására hozandók. B. van p. adó és vámköteles tárgyaknál, a pénzügyi igazgatás terén, lakváltoztatásoknál, a rendőri igazgatás terén, bizonyos betegségeknél, az egészségügyi igazgatás terén stb. (L. Bejelentési hivatal.) Bejelentés nélkül az utcán v. nyilvános téren nyilvános előadásokat, mutatványokat, táncvigalmakat, fáklyás és egyéb menetet rendezni ötven frt pénzbüntetés terhe alatt tilos. Aki pedig ilyen nyilvános előadásokat, fáklyásmeneteket stb. a hatóság betiltása ellenére rendez, vagy e tilalmat tudva, a kivitelnél közreműködik, 100 frtig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő.
helyesebben bejler beji (bejek beje), avagy régiesen bégler bég. Veziri rangon álló magas hivatal. Két ily bégje volt a török birodalomnak; az egyik Rumili B. (a ruméliai, vagyis az európai birtokok fő B.-je), a másik ánádolu bejler beji (a kisázsiai birtokok fő B.-je). Ma már e hivatal megszünt, mint helységnév megmaradt a Boszporusz kisázsiai oldalának egyik községében, melynek B. a neve. Ugyanilyen nevü márványpalota is van benne (B. szeraji), melyet Abdul-Aziz szultán építtetett magának; most főleg az európai fejedelmi vendégeket szállásolják el benne; a mi királyunk is ebben a palotában volt a szultán vendége.
a török bej szó származéka, jelentése a bejhez vagy úrhoz tartozó vagyon, birtok. Ujabban a szultán, és általában a kormány vagyonát, főleg pedig a katonai birtokokat nevezik B.-nek; B. kálemi (bejségi iroda) az a hivatal, ahol a fermánokat és egyéb császári iratokat őrzik s diván káleminek is hivják. E szó származéka a Bejlikcsi, az államügyész, főnöke a B. káleminek, államtitkár. Nevezik még Bejlikcsi efendinek is, aki a külügyminisztérium alárendeltje és főfoglalkozása a fontosabb okmányok és fermánok kiállítása és megszerkesztése. E hivatal ma már mindinkább önállósul.
állattani tekintetben, l. Békák. - B. (állatorvostan) v. gesztenye, lapos tojásdadalaku szarunövedék lovak bőrén, az alkarok alsó harmadának belső oldalán, valamint a csánkizületek belső felületének alsó hátulsó részén. Nemesebbvérü lovakon kisebbek és finomabb szerkezetüek, mint durvább, nehéz testü lovakon, mely utóbbiakon némelykor szarvakhoz hasonlók és szabad végükön felrostozottak. Általában az öregujjak durványainak tekintik, hiányzanak azonban a szamár hátulsó lábain, a zebrának pedig mind a négy lábán. - B. (tüzjáték), hosszú papirtok, mely szemcsés lőporral van megtöltve és zegzugosan van összekötözve. Meggyujtva a B. durranás közt robban szét.
a régiek Coele-Syriája, a Libanon és Antilibanon közt fekvő völgy, amelynek É-i részét az Orontesz, a D-it a Leontesz öntözi; a kettő közt a vizválasztó 2 órányira van É.-nak Balbecktől. A völgy 2-3 óra járásnyi széles. Drusok lakják.
(növ.), Benkő szerint a Hordeum murinum L. (l. Egérárpa), ellenben Diószegi és Fazekas szerint a H. secalinum Schreb. (H. pratense Huds., H. nodosum aut., L.?) Ez helyesebb, mert a magyar nép béka szóval inkább vizi vagy nedves helyen termő növényt nevez. A H. secalinum többnyári gyökerü, 45-80 cm. magas pázsit, sötét fűzöld-szinü, lapos levelekkel, mintegy 2,5 cm. hosszu kalásszal és pillátlan virágokkal. Toklásza mind serteképü és érdes. A tőlevelek hüvelye felfuvódott s a növény tövén a gumót utánozza. Szalmája töve ritkábban - különösen sovány földben - gumósan vastagodott. Kövérebb nedves rétet, különösen szíkes talajt és jobb füvek társaságát szereti; nálunk ritka s elszórtan nő (Erdély, Pécs, Szlavónia). Jó tápláló takarmányfű. Vetni más fűmagkeverékkel célszerü, mégpedig nedves klimáju, kötöttebb helyre.
(növ., Batrachium DC.), a boglárka-génusznak fehérvirágu vizi, hinárképü fajai, hazánkban 6. Mézfejtőjének sem pikkelyfedőcskéje, sem kiemelkedő széle nincs; l. még Boglárka.