Békalen

l. Gyujtoványfű

 

 

II. KÖTET vége

 

˙

 

A PALLAS NAGY LEXIKONA

 

III. KÖTET

 

Békalencse - Burgonyavész

 

 

 

 

Békalencse

(növ. lepcse, Lemna L.), sajátságos termetü, lencse alaku és nagyságu növény, mely az álló vizek, pocsolyák, elhagyott kutak stb. vizének felszinét zöld lepelként vonja be. 7 (hazánkban 4) faja van Európában, Észak-Amerikában és Uj-Hollandiában. Inkább lapos moszathoz hasonlít, de ha ritkábban is, virágozni szokott. Virága apró és tökéletlen (l. az ábrát), Számos apró vizi állat tartózkodik közte, a ruca pedig eszi (Entengrütze).

[ÁBRA] Két apró békalencse (Lemna minor) nagyobbítva, lefelé a gyökér fent két hím között a termő.

Békalencse-félék

(növ.), egyszikü növény család, Engler szerint a kontyvirág félék rokona, mintegy 20 fajjal. Inkább telepes növénynek látszó teremtmények sajátságos lencsealaku testtel s ennek mélyedésébe rejtett tökéletlen virágokkal. Szárra és levélre való különülés itt még nincs. Két génusza van (Lemna és Wolffia). V. ö Hegelmaier, Die Lemnaceen (Lipcse 1888).

Békaliliom

(növ.), Frankovith jegyzi fel, de mást nem mond róla csak: saas (sás) gyökere, sárga virágu; több mint valószinü tehát, hogy az Iris pseudacorus L., vagyis a sárga liliom. A kankalintól (Primula L.) főleg abban különbözik, hogy vizi növény s a kelyhe ötmetszetü, nem ötfogu.

Békanyál

(növ.), különböző zöld fonálmoszat, mely különösen tisztavizü csermelyekben, vizárkokban vagy patakokban mint himbálódzó zöld selyemszálak halmaza jelentkezik. L. Oedogonium.

Békaöröm

v. békaporond (növ., Batrachospermum Roth.), a moszatok róla nevezett családjának génusza. Sűrü, gömbölyded ágörveit nyálka tartja össze s a vizekben a békapetékhez hasonlít. Gyöngysorforma, lila, kékeszöld vagy pirosbarna édesvizi moszatok. Hazánkban egy faja, a B. moniliforme Roth terem.

Béka-rokka

(növ.), a zsurló népies neve az ország délnyugati vidékein. L. Zsurló.

Békás

(Gyergyó), kisközség Csik vármegye gyergyó-szentmiklósi j.-ban, a moldvai határon, (1891) 1827 oláh és magyar lak., posta- és táviróhivatallal, postatakarékpénztárral, mellék-vámhivatallal.

Békási szoros

a Békás pataktól átfutott völgyszoros Csik vármegye gyergyó-szentmiklósi j.-ban; nevezetes átjáró Moldvába. A Békás patak a Szereth folyóba ömlik.

Békásmegyer

(Krottendorf), nagyközség Pest várm. pilisi felső j.-ban, (1891) 1340 német lak., a budapest-szentendrei helyi érdekü vasut állomása, postahivatallal és postatakarékpénztárral: Régebben jó s terjedelmes szőllőit a filloxera elpusztitotta; lakói ma tulnyomó részben kőbányászatból élnek. A község fölött emelkedő 537 m. magas Nagy-Kevély ujabban a fővárosi turisták kedvelt kiránduló helye. A községtől délre elterülő mocsaras réteken meleg források fakadnak, melyek a budai hőforrásokhoz hasonlóak, de kevésbbé melegek.

˙