hajdan erősség Bihar vármegyében, Belényeshez közel: B.-t (hajdan fenesi vár) állítólag IV. Béla még mint herceg és a tiszántúli részek ura építteté vadászkastélyul, valószinübb azonban, hogy II. Béla építteté; Bunyitay Vince szerint Vince nagyváradi püspök az 1211. év körül építteté, s bizonyos, hogy a XIII. század végéig a nagyváradi püspökök tulajdonát képezte. B. védbástyája volt a Belényes körül virágzó bányászatnak, azért püspökeink nagy sulyt fektettek fentartására. Lóránt erdélyi vajda 1294. ostrom alá fogta, de nem tudta bevenni; 1531. itt gyültek össze a jobb érzelmü hazafiak, a polgárháboru megszüntetése iránt tanácskozandók. 1599. Nyári Pál nagyváradi kapitány ostromát diadalmasan kiállotta. Romjai még ma is nagyszerüek. V. ö. K. Nagy Sándor: Biharország (Nagyvárad 1884. I. 248-254.). Bunyitay Vince: A nagyváradi püsökség története I. 105 II. 313.
Csik vm.-ben a Hargitahegység Bélhavas nevü csúcsa egyik szikláján a néphit szerint létezett vár, ahova állítólag a hunok menekültek
(Felbesz), járási székhely Alsó-Egyiptomban, a Nilus-deltavidék K-i szélén, 7309 lak. Régebben megerősített hely volt a Sziriába vezető ut védelmére.
kis folyó Krim félszigeten; a Jaila hegység ÉNy-i lejtőjén ered; 65 km. hosszu folyás után Szebasztopoltól É-ra a Fekete-tengerbe torkol.
(invaginatio, intussusceptio) áll elő, ha egy béldarab többnyire az alsó béldarabba betolódik, úgy hogy ilyenkor a betürődés helyén 3 bélréteg van. Rendesen a vékonybél türődik a vakbélbe, de néha a felhágó és haránt remese is betürődik a leszálló remesébe, ugy hogy néha a betürődött rész a végbélvizsgálatnál ujjal elérhetaő. Előfordul mint önálló, szerfelett veszélyes megbetegedés a gyermekeknél az első életévben erős és hosszas hasmenések után, továbbá daganatoknál, melyek a belet maguk után vonják, valamin az alhas erős rázkódásánál. Gyógyszerül megkisérlették e baj ellen belsőleg a szinhigany nagy mennyiségét, levegő-klistélyt, nagy mennyiségi hideg viz beöntést, a fájdalmas helyre jeges borogatást és piócát, opiumot, sőt végső esetben a has metszést.
l. Bél.
(Gyergyó-B.), kisközség Csik vmegy gyergyótölgyesi J.-ban, 1123 oláh és magyar lak.; hazánk legmagasabb fekvésü községe 1250 m. magasságban, számos kihasználatlan és meg nem vizsgált savanyuforrással, melyek a borszékiekhez hasonlítanak.
(növ. epithelium), a növények belső üres helyeit belülről bevonó vékonyka és gyenge bőrképlet, p. a gyümölcsök belsején (endocarpium).
Feo, olasz iró, szül. Firenzében 1410 febr. 10., megh. 1484 aug. 16. Számos katolikus szellemü munkát irt, melyek közül főkép a Vita del beato Giovanni Colombini c. egyszerü és nemes stilusánál fogva nagyon becses. Fontosak miszteriumjátékai is (Sacre Rappresentazioni). Összes prózai műveit Gigli adta ki. (Róma 1843-1844.)
(ejtsd: kasztell) János Baptista Gaston Gábor Lajos de Lacoste, francia politikus, szül. Toulouseban 1821 okt. 26., megh. 1890 jan. hóban. Feltünt vallásos és monarkista magatartásával. 1876. szenátor lett s 1877. a francia kamara feloszlatása mellett szavazott. Az 1879. választásoknál megbukott s a politikától visszavonult. Munkái közül felemlítendők: Iles Canaries el la vallée d'Orotava (1862), (Question romaine au point de vue de la liberté du monde (Toulouse 1867), Ce que garde le Vatican (1871), La Monarchie chrétienne (1885).