Régi magyar személynév, melyet a XII. század vége felé a Csanád nemzetség egyik tagja, a Telegdi és makófalvi Makó család őse viselt.
l. Kelta mitologia.
nagyközség Bihar vmegye belényesi járásában a Fekete-Körös mellett, 3033 magyar és oláh lakossal, kik primitiv agyagipart üznek. Vasuti, posta- és táviró-állomás, postatakarékpénztár. B. hegyektől körülvett kies térségen fekszik, a nyimoesdi patak két oldalán. Csinos piacán áll a 8 osztályu gimnázium s a gör. kel. templom, mellette a nagyváradi gör. kat. püspök csinos nyári palotája, terjedelmes gazdasággal; van magyar és román kaszinója, állami leányiskolája, alsófoku ipariskolája, ipartestülete, takarékpénztára, szolgabirói székhelye, járásbirósága és adóhivatala, és több temploma. A Kőpince nevü vendéglő helyén (a piac szögletén) a fejedelmek korában a fejedelmi kastély állott. B. a nagyvárad-belényesi gör kat. és arad-belényesi gör. kel román esperességek székhelye. B szép temetőjében régi kolostor romjai vannak. A várostól negyedórányira van a Pap kutja nevü primitiv fürdő. A községtől nem messze Bélavár (l. azt) romjai fekszenek
Ferenc (váradi), I. Apaffi Mihály erdélyi fejedelem jószágainak kormányzója. Tudományosan képzett ember volt és több munkát irt, melyek közül Isten eleibe felbocsátandó lelki áldozatok cimü nyomtatásban is megjelent. Kolozsvár 1670.
kisközség Bihar vmegye belényesi járásában, 827 oláh lak. Közelében barlang van. V. ö. K. Nagy Sándor, Biharország III. 131
kisközség Bihar vmegye belényesi járásában, 1169 magyar és oláh lak., vasuti megálló, postahivatal; lakói cserép- és mészégetést üznek.
(immersio), a fogyatkozások elméletében igy nevezik azt az időpillanatot, melyben valamely égitest egy másik égitesttől vetett árnyékba lép vagy amelyben valamely égitest egy másikat elföd. Ha a belépő égitestnek mérhető átmérője van, a B. kezdetéről és végéről szokás beszélni. Merkur- és Vénus-átvonulásoknál, továbbá gyűrűnapfogyatkozások alkalmával a B. kezdete a külső érintkezés a B. vége a belső érintkezés pillanatábán történik, ha a fogyatkozás kezdetét veszi. Épp igy használják a kilépés (emersio) szót; az utóbbi esetben a kilépés kezdete a belső, a kilépés vége pedig a külső érintkezés pillanatában történik, ha a fogyatkozás véget ér. - B. alatt a katonaságnál valamely hadiszolgálatra alkalmas egyénnek önkéntes jelentkezését értik, ha a jelentkező egyén a hadsereg, a honvédség vagy a hadi tengerészet létszámába önként kivánja magát felvétetni. L. Önkéntesek.
nevezik a zárt kánon-nál (1 Kánon) használt ama jelet, amellyel meg lehet határozni, hogy az egyes szólamok mikor lépjenek be. E jel alakja egészen mellékes s azért különböző formában lehet használni, p. §, vagy †, vagy * stb. alakban.
Például a következő zárt kánon (melyet Zarlino közölt) igy hangzik:
Beler
Magyar mondai alak, ki Árpád genealogiájában említtetik, mint Kear fia és Kadar apja. (Marci Chron P II. cap. 11.) A név nyiván a Belár-, Biler- vagy Bulárnak a változata s mint ilyen, a volgai bolgárokkal való történeti és etnikus kapcsolatnak egyik elmosódott hagyományos emléke. Ezen szempontból tehát a személyesített Belerben nem egy a krónikairó által koholt személyt, hanem valóságos mondai alakot kell tekintenünk, kinek fia Kádár volt vagyis a Hun Krónikából kiegészítve a monda hátterét, kinek nemzetségéből származott a Kádár nevü biró. L. Kádár
tulajdonképen szerb eredetü (pite néven ismeretes), finom rétestésztából készült sütemény. Készítésmódja a következő. A tésztát a kihuzás után a sütő-tepsi nagysága szerint levelekbe vágják, 10-15 réteg után alma-, szilva-, dió- vagy mandulatöltelékkel megtöltik s ismét 10-15 levél tésztával betakarják, azután tojássárgával megkenik, és szép barnára sütik. A husos béles csak abban különbözik az előbbiektől, hogy a tölteléket vágott sült hussal és tejfellel, sósan készítik.
a ruhákat részint, hogy több meleget tartsanak, részint hogy jobb állásukat biztosítsák, belülről más szövettel borítják be. Ezt nevezik B.-nek. - Az asztalos mesterségben B., deszkával való burkolás, melyet a vastagabb falakban levő nyilások oldalain alkalmaznak. Téglavastagságu falakban néha maga a 2 1/2-3 cm. vastag deszka az ajtónak a ragasztója; vastagabb falakban a B.-t rendesen ácstokok közé teszik és épp ugy mint az ajtót, keretekből és táblákból állítják össze. A födélhajlásoknak vas vagy cinkbádoggal való lebontását szintén B.-nek nevezik. - B.-fal, úti vagy vasúti bevágásban épült fal, melynek az a célja, hogy a bevágás oldallejtőit a beomlás ellen megtámassza. A B.-at meg kell különböztetni az ugynevezett borító-faltól, melyet sziklabevágásokban abban az esetben építenek, midőn az oldalak meredek lejtőikkel támasztás nélkül is megállanak ugyan, azonban a kőzet könnyen elmálló és hasadékos volta miatt az oldalakat a letördelés (elmállás) ellen védeni kell; az ilyen borító-falak nem olyan vastagok, mint a bélésfalak, minthogy nem támasztásra valók, hanem csak burkolásra. Hogy a hegyoldalból szivárgó víz a fal mögött meg ne rekedjen, úgy a borítófalban, mint a B.-ban kellő számú vízlevezető rést kell hagyni.