1. kisközség Trencsén vm. zsolnai j.-ban, 2256 tót lak., postahivatal és postatakarékpénztár. - 2. B. (Béla), kisközség Turóc vm. szt.-márton-blatnicai j.-ban, 1092 tót lakossal. - 3. Velaszka-B., l. o.
város Potenza délolaszországi tartományban, 45 km.-re Melfitől, 5558 lak., 1857. rettentő földrengés pusztított a környékén.
(ol.), szép; keresztnévnek is használják.
1. János Lipót, zeneszerző, született Liptó-Szt.-Miklóson 1843. Apja, szegény kántor, nem taníttatta rendszeresen; Zábojszky László szepesi püspök vitte Lőcsére gimnáziumba; itt Dvorák Lipót tanár, aki a tanulókból zenekart szervezett, magához vette és törődött zenei nevelésével is. 16 éves korában már előadták B. szerzemény-kisérleteit, de ő csak 20 éves korában, mint a bécsi Pázmáneum növendékpapja, Sechter és Preyer udv. orgonajátszó ismerőse, foglalkozott mélyebben az elmélettel. Egyházi zeneműveket szerzett, Besztercebányán lett pap; majd 1869. a papi rendből kilépve, Körmöcbányán városi karnagy lett, majd Nagy-Szebenbe költözött, ahol mint az ev. egyházközség kántora, a zeneegyesület igazgatója és az ev. gimnázium és ev. tanítóképezde tanára működik. B. dolgozatai a zenekölteszet minden terére kiterjednek, de nyomtatásban csak kevés jelent meg közülök: Motetták, mise férfikar számára, 2 füzet szláv népdalokkal, egy offertorium szoprán és zenekar számára, Bucsúhangok (Glöggl, Bécsben). Német dalok, énekszó és zongora számára (Guttmann Bécsben, Kahnt Lipcsében, Schmiedecke Nagy-Szebenben); szonáta 3 hegedü számára (Breitkopf és Härtel Lipcse), nyolchangu férfikar Tu es Petrus (Sartoris Bécsben), mely a brühli énekes-ünnepen 1871. fényes sikerben részesült, egy motetta: Christus factus es és a regedal: Saul es Dávid (Kahnt Lipcsében).
2. B. Lajos, tanár, szül. 1851. Pozsonyban, hol a gimnáziumot is elvégezte. Azután a budapesti egyetemen tanult. 1873. a történelem és földrajz tanára lett a soproni főreáliskolában. Az ottani régészeti társulat buzgó titkára. Ujabban a Sopron mellett emelkedő Purgstallon, a Károly-magaslaton és Balf fürdő vidékén érdekes ásatásokat. rendezett. Több cikke jelent meg az Arch. Értesítőben.
Stefano, della, olasz rajzoló és karcoló, szül. Firenzében 1610., megh. u o. 1664. Dandini, Vanni és Canta-Gallina tanítványa volt. 1634. Rómába ment, hol 1637-ig tartózkodott, azután visszatért Firenzébe, de 1639-ben ismét Rómába ment, a következő évben pedig Franciaországba, hol - eltekintve a Németalföldön töltött 1647-iki évtől - 1652-ig maradt; végre visszatért szülővárosába és ott is halt meg. Műveinek száma (történeti képek, csaták, vadászképek, tájképek, állatok és ékítmények) 407 lapra terjed. Ugy látszik, hogy teljesen Callot befolyása alatt állt. Műlapjai fontos adalékai a XVII. század művelődési történetének. Művészetében könnyedebb és elegánsabb, mint Callot, jellemzése is kitünőbb, mint azé, de föltaláló képesség dolgában mögötte maradt mesterének.
felsőmagyarországi magyar nemes család, melynek őse Simon, 1618. kapott nemességet II. Ferdinándtól. Tagjai egész a legújabb időkig, főleg az ügyvédi, lelkészi, birói és tanári pályán működtek. B. Aladár, szül. 1853 jul. 8., jelenleg körmöcbányai főreáliskolai tanár, irt több irodalmi dolgozatot és kiadta Pázmány és Káldy válogatott egyházi beszédeit (Budapest 1890).
(ejtsd: bellák), járási székhely Haute-Vienne francia départementban, a Basine és Vincon patakok egyesülésénél álló dombon, 4803 lak., posztó-, flanell-, takaró- és bőr-gyártással; bor-, fa- és marhakereskedéssel; csinos gót temploma van. A város a X. századból való.
Sweet (növ.). az Amaryllis L. szinonimja; l. Hölgyliliom. Belledonna mint Atropa B. l. Nadragulya.
(lat.) a. m. mások háboruskodnak, te szerencsés Ausztria köss házasságokat.
(ejtsd: -addso), helység Como olasz tartományban, a Como-tó D-i végébe benyúló hegyfokon gyönyörü szép fekvéssel 3204 lak., nagyszerü kertekkel és pompás nyaralókkal. (Melzivilla, Serbelloni-villa, ma vendéglő, Frizzoni-villa ma B.-szálló stb.) Vele szemben, a tó tulsó partján áll a hires, műkincsekkel gazdag Carlotta-villa. Közelében van még az Orrido di Molina nevü vizesés.