(strictura v. stenosis intestinalis) ritkán fordul elő mint a nyombél v. végbél veleszületett bántalma. Az ilyen bajban szenvedő gyermekek székletétet üríteni rendszerint nem tudnak, hánynak s így sorsuk igen kétséges. A későbbi korban fellépő bélszükülés többnyire bélfekélyesedés következtében áll be.
a dán szigetek közt két tengerszoros neve; az egyik a Nagy-B., a másik a Kis-B. Az előbbi Fyen (Fünen) és Seeland közt van; hossza a Kattegattól Laalandig, ahol Langelands-Beltnek is hívják, 60 km., legnagyobb szélessége 23 km., mélysége 10-50 m.; a hajózást rajta a zátonyok megnehezítik; télen ritkán fagy be; az átkelő hely legkeskenyebb részén (20 km.), Korsör és Nyborg közt van. A Kis-B. Fyen és Schleswig közt terül el; az előbbinél jóval keskenyebb; Fredericiától Arrö szigetig 65 km. hosszú; a hajózás benne szintén veszedelmes; télen gyakran befagy. Átkelő helyek: Middelfart, Assens, Faaborg.
Tamás, természetbúvár, szül. 1833., meghalt 1878. 1851. Ausztráliába ment, ahol egyideig az aranybányáknál mint bányamérnök működött. Azután Amerikába költözött, ahol 1868-72. Nicaraguában kutatott és The naturalist in Nicaragua (1874) c., néprajzi tekintétben nevezetes művet írt. 1873. D-i Oroszországban, a Kaukázusban és az Altaiban járt.
l. Betéti társaság.
1. Kraszna-B. (Krasnohorske-Pohrade), nagyközség Szatmár vmegye erdődi j.-ban, 1723 német, magyar és oláh lak., a szatmár-erdődi esperesség székhelye: fürdővel, postaállomással és postatakarékpénztárral. - 2. Nyír-B., nagyközség Szabolcs vmegye nyirbátori j.-ban 2143 magyar lak-, a munkács-nyírbélteki esperesség székhelye; postahivatal és postatakarékpénztár.
belső telek, belsőség v. intravillán bent a helységben, városban fekvő rendszerint körül kerített terület házhely, házi kert, major, szérűskert megkülönböztetésül a kültelektől; azonkívül a földbirtoknál a majornak szánt terület.
olyan kisebb tenger, amelyet a szárazföld csaknem egészen körülvesz, úgy hogy csak csekély kapcsolatban van az oceánokkal, p. Földközi-, Fekete- és Vörös-tenger. A nagy tavakat is nevezik néha így, p. a Kaspi- és Aral-tavat vagy a kanadai tavakat.
az, midőn egy s ugyanazon fajtába tartozó állatok párosíttatnak egymással p. arabs kanca arabs csődörrel. A németek e tenyésztő eljárást tisztatenyésztésnek (Reinzucht) nevezik, mert ők egészen mást, t. i. azt értik B. (Innzucht) alatt hogy a tenyésztő a saját nyájából veszi a tenyészállatokat, még pedig a hímeket és nőstényeket egyaránt. Magyarban némelyek a kétértelmü B. helyett az egy vérben tenyésztés elnevezést is használják. A B. a leggyakrabban s általában azon esetekben alkalmazott tenyésztő eljárás, midőn a tenyésztő talál oly tulajdonságokkal biró állatfajtát, mely őt kielégíti.
rossz magyar műszó az intensio fogal mának megnevezésére. Intensio (latin) a. m. megfeszítés, a belső erő növelése, ellentétben az extensioval, a kiterjedéssel. Használatosabbak a származékszók intenzitás, intenziv, extenziv. - A mezőgazdaságban azonban nagyon használják a belterjes szót, s ez alatt, szemben a külterjes v. extensiv gazdálkodással, oly gazdálkodási üzemmód értendő, melynél a termelésnél alkalmazott üzemtőke az alaptőkéhez viszonyítva, aránylag magas. A B.-nél háttérbe lép a természet mint termelési tényező, előtérbe a munka és a tőke. Ha a belterjesség az egész gazdaság kezelésére vonatkozik, a folytatott üzemmódot belterjesnek mondjuk, minő p. a váltógazdaság (1. o.) szemben a kül terjes háromnyomású gazdasággal. Az oly gazdaság üzemmódja pedig, mely a külterjesről a belterjesre átmenetet képez, középterjesnek mondatik; ilyen p. a javított háromnyomású gazdaság. De bizonyos üzemen belül lehet egyes termelési ágak kezelése is külv. belterjes, p. a szarvasmarhatenyésztés gulyatartásnál rendszerint külterjes, tehenészeteknél belterjes. A B. mérvét közönségesen az alap- és üzemtőke között fenforgó arány által szokás kifejezni, amidőn p. azt mondják, hogy hazánkban B.-nél az üzemtőke 40-50 %o-át teszi az alaptőkének. Helyesebb azonban, ha a B. mérvét az üzemtőke abszolut kitétele által fejezzük ki, midőn p. azt mondjuk, hogy viszonyaink között a B. folytatásához kat. holdanként 80-120 frt üzemtőkére van szükség. A B. előnye szemben a külterjessel abban áll, hogy ugyanazon birtokra nagyobb mennyiségü termények előállítását és nagyobb jövedelem elérését teszi lehetővé, minélfogva terjedése köz- és magángazdasági szempontokból kivánatos, azonban felkarolása bizonyos feltételekhez van kötve, minők: olcsó tőke, elegendő munkaerő, a termelvények biztos értékesíthetése és a gazdasági szakértelemnek magasabb foka. Csak ahol ezek a feltételek megvannak, alkalmazható sikerrel a B.
Az olvasztó falazata három, különféle anyagból készült részből áll. A külső, vastagabb falazat az olvasztó belső részeinek állóságát biztosítja. A belső falazat, a beltorok, csak egy tégla vastagságu és tűzálló anyagból készül, belvilágának és belső alakjának nagy befolyása van az olvasztó járására. E két falazat nem érintkezik közvetlenül egymással, hanem 15-20 cm. hézagot hagynak közöttük, melyet rendesen salakkal töltenek ki, hogy a megtüzesedő belső falazat kiterjeszkedhessék anélkül, hogy a külső falazatot, melyet vaskapcsok is összetartanak, szétrepessze.