1. Ferenc Ferdinand, német orientálista és exegeta, szül. Kasselben 1805 márc. 21., megh. Berlinben 1880 febr. 7. Bonnban és Halleben hittudományokat s bölcsészetet és különösen Freytag és Geseniustól keleti nyelveket hallgatott. 1829. a berlini egyetemen habilitáltatván, kiadta a Nalodaya c. ó-ind költeményt; 1831. a hittudományi karnál rendkivüli tanárrá nevezték ki. De Hebraeorum levirati c. műve folytán (Berlin 1831) a hallei egyetem a hittudományok tudorává nevezte ki. Bibliai irodalom és exegezis, sémi nyelvek és paleografia képezték előadásainak és számos apróbb értekezésének s kritikájának tárgyait.
2. B. Albert Agathon, német filologus, az előbbeni fitestvére szül. Kasselben 1807 jan. 17., megh. Berlinben 1869 dec. 5. Magántanár volt a berlini egyetemen. Megemlítendő munkája: Römische Lauthlehre (Berlin 1837).
(fiatal állatok bénasága csikó-, borju-, bárány-, malacbénaság) alatt a szó tágasabb értelmében általában oly betegségeket szokás összefoglalni, melyekben a mozgató szervekben (csontok izületek, izmok, inakban) fellépő kóros elváltozások folytán a fiatal állatok szabad mozgása kisebb-nagyobb mérvben korlátolt; ily értelemben idetartoznak és régebben ide is soroltattak: az angolkór, a gümőkór, a csúzos izom- és izületgyuladás, az izmok zsiros elfajulása, a gerincvelő megbetegedése következtében beálló bénulások stb. A szó szorosabb értelmében és jelenleg majd kizárólag a fiatal állatok bénasága alatt az ujszülött, vagy legfeljebb pár napos állatoknak egy fertőzésen alapuló betegségét szokás érteni, mely úgy támad, hogy fertőző hasadó gombák (többnyire a genyedés bakteriumai) a még nyitott köldökön át vagy a tápcsatornán keresztül a testbe jutva, azt megfertőzik és egyes helyeken jobban elszaporodva, genyedést és azután tályogokat okoznak. Ha a fertőzés a köldökön át történik, akkor mindenekelőtt a köldökzsinór ereiben, nevezetesen annak vivőereiben a képződött trombusz evesen szétfolyik, majd a benne levő nagyszámu bakteriumok az általános vérkeringésbe jutnak és ezt követőleg különböző szervekben áttéti tályogok fejlődnek. Igen gyakran megbetegszenek a végtagok izesülései, melyek ilyenkor a bennök felhalmozódott sok genyes vagy eves izzadmányfolytán tetemesen megduzzadnak és az illető végtagok behajlítását és ezzel a járást tetemesen akadályozzák. Az állatok végül általános fertőzés tünetei között elpusztulnak. Némelykor az állatok már a betegség tüneteivel jönnek a világra és ilyenkor a fertőzésnek a méhen belül, az anyaállat valamely betegsége folytán kellett történnie, míg máskor az ujszülöttek csak 1-2 hét elmultával betegszenek meg, midőn a köldök már teljesen el van zárva és abban különben sem lehet kóros elváltozást megállapítani. Ez esetekben a fertőző anyagnak a tápcsatorna utján kellett felvétetnie. A betegség igen rossz indulatu, mert a betegeknek 70-75%-a szokott elhullani és a megmaradottak is izületeik merevsége, vagy izületgyuladásokra való hajlamuk miatt munkára nem igen alkalmasak és azért felneveltetésök nem érdemes.
A betegség fellépését legbiztosabban az istállók, nevezetesen az ellető rekeszek és helyiségek gondos tisztántartásával és gyakori (2-4 hetenkint történő) fertőtlenítésével (1:2000 szublimátoldattal, 5 %-os karbolsavval) akadályozhatni meg és ugyanily eljárással lehet a valamely istállóban már fellépett járványt is elfojtani. Célszerü lehet továbbá az ujszülött állatok köldökzsinórját közvetlenül a születés után tiszta fonállal alákötni és 1:500 szublimátoldattal vagy 5%-os karbololdattal fertőtleníteni, mialatt azonban gondosan ügyelendő arra, hogy a kezelő egyén keze is tiszta és fertőtlenített legyen. A betegek kezelése kevés eredménnyel biztat. - B. és bénulás emberorvosi szempontból. L. Hűdések.
l. Venasque.
(Neu-, Nové Benátky), város Jungbunzlau csehországi kerületi kapitányságban, az Izer jobb partján, 2370 lak. és szép parktól körülvett kastéllyal; vele szemben van Alt-B. cukor- és sörgyárral.
1. járási székhely Zamora spanyol kormányzóságban, az Orbigo és Esla összefolyása közelében 700 m. magas helyen, (1887) 4627 lak. A város közepén állanak a Pimentel hercegi család kastélyának romjai. 2. Város Estremadura egykori portugál tartományban, a Zatas bal partján, királyi kastéllyal, 2815 lak.
a Hebridák egyike, North és South Wist között; Inverness grófsághoz tartozik. Területe 65 km2, (1881) 1661 lak., kik nagyobbára halászok.
v. Benci. Napjainkban a Benedek név becéző alakjának használjuk, valószinüleg azonban nem ebből származott, hanem épp olyan rövidítése a Bencencnek, mint a Vince a Vincentiusnak.
Hunyad vmegye szászvárosi j., 665 (59 magyar, 9 német) túlnyomólag oláh lakossal, a somkereki Erdélyi- (1428), majd a vingarti Gerébcsalád (1470) birtoka. Határába esik a Kenyérmező egy része s a falu mellett valamint az alkenyéri állomás felé látható dombokat az itt eltemetett harcosok nyugvóhelyeinek tartják. A mult században Tinkovai Matskási és a már nem levő Olasz család birta. Legutóbb gróf Lázár Kálmán tette nevezetessé itt folytatott ornitologiai tanulmányaival s kastélyában elhelyezett szép madárgyüjteményével 1848/9-ben itt vezetvén el az országut, a Vizaknától hátráló honvédeket idáig üzték a császáriak. Az idevaló löszben ősmedve (Ursus spelaeus) maradványok fordulnak elő.
Az Árpádkorban használt magyarosítása a Vincentius (a. m. győzelmes) vagyis a mai Vince névnek. Ezen néven fordul elő többek közt Sepsi Akadás fia, a gr. Mikó, Nemes és Kálnoky családok őse a XIII. század derekán; továbbá az 1292. említett Péter ispán, Kuklyi nemes apját szintén Benchenchnek hivták; 1296. a Bodmér nembeli Márton fia Bencench jön elő.
l. Benedek-rend.