Ferenc, német zeneszerző, szül. Schönlindében, Rumburg mellett 1833 márc. 23., megh. Berlinben 1874 jul. 3. B. kitünő zongorázónak képezte ki magát; Prágában Proksch, majd Weimarban Liszt tanítványa volt. A berlini akadémián mint zenetanár működött, azonkivül 100-nál több szalondarabot irt zongorára; művei közt misék, szimfoniák stb. is vannak.
Ede, német festő, szül. Berlinben 1811 december 3.; bankár fia. 1828. Schadowhoz ment Düsseldorfba, 1830. pedig mesterével Olaszországba utazott. Több kisebb munkája után 1832. A gyászoló zsidók Babilonban cimü festményével (Kölni muzeum) a berlini műkiállításon nagy föltünést keltett, követték: Két leány a kútnál, Jeremiás Jeruzsálem romjain (1837 Hannover) és Az aratás cimüek. 1838. a drezdai művészeti akadémia tanára lett és a drezdai királyi palota 3 termét igen változatos és rendkívül díszes falfestményekkel diszítette. 1859. Schadow visszaléptekor ő lett a düsseldorfi akadémia vezetője. Düsseldorfi főműve a reáliskola dísztermében festett, a művészetre és tudományra, ipar- és kereskedelemre vonatkozó arcképekkel és gyermekallegóriákkal ellátott falfestményei. 1867. megvált az akadémiától, 1872. festette nagy művét: A zsidók elhurcolását a babiloni fogságba. 1881. 70. születése napja alkalmából a berlini egyetem bölcsészeti karától doktori diszoklevelet kapott. B. utolsó időben majdnem kizárólag arcképeket fest (neje arcképe). B. képein a lirai elem uralkodik, a mélabús gyász finom árnyalatával. Alaposan átgondolt kompoziciója, szabatos rajzu technikája és tetszetős szinezése a művészt és műveit igen népszerüvé tettek.
(Benderi), ker. székhely és a Dnjesztrvölgytől uralt fontos erőd Besszarábia orosz tartományban, a Dnjesztr jobb partján (1885) 44.684 lakossal; 4 külvárosával együtt alacsony házakból és kunyhókból áll: élénk fa-, bor-, gabona- és marhakereskedéssel. Első rangu várát a várostól kis sikság választja el. B. a XIII. sz.-ban genovai telep volt; a törökök II. Bajazid szultán alatt foglalták el. XII. Károlyt a poltavai csata után 1709-11. ide internálták. Az oroszok 3-szor (1770, 1789, 1806) foglalták el; a törökök mindannyiszor visszaszerezték. Az 1812-iki bukaresti béke végre véglegesen Oroszország birtokába juttatta.
1. János Balázs báró, osztrák tábornok szül. Gegenbachban 1713. a svábföldön, megh. Prágában 1798 nov. 20. Osztrák szolgálatba lépett 1733. Savoyai Jenő alatt harcolt a törökök ellen. Részt vett még az első és harmadik sziléziai hadjáratban s Mollwitz és Prága mellett tünt ki. II. József bárói rangra emelte. Harcolt Németalföldön (1789); Luxemburg várát 8 havi ostrom után éhség következtében adta át a franciáknak. Élete végén Csehország katonai parancsnoka volt. (V. ö Wurzbach, Lex. I. 263.) Három unokája, Ferenc, Joakim és József, hasonlóan vitéz katonáknak bizonyultak a francia háborúkban.
2. B. Vilmos német teologus, szül. Münzenbergben (Hessen) 1845 jan. 15. 1863 óta Göttingában és Giessenben tanult, 1866-1867-ig a friedbergi papi szemináriumot látogatta, majd gimnáziumi vallástanár és wormsi segédlelkész lett; 1876. Bonnba hívták, ahol a teologia rendes tanárává lett. Iratai közül nevezetesebbek: Der Wunderbegriff des Neuen Testaments (Frankfurt 1871); Schleiermachers Theohgie (Nördlingen 1876-78, 2 köt.); Joh. Konr. Dippel, der Freigeist aus dem Pietismus (Bonn 1882); Reformation und Kirchentum (1889 5. kiad.); Das Wesen der Religion (1886, 4. kiad.).
(azelőtt Gomrun), kikötőváros Kirmán persa tartományban, Ormuz-szigettel szemben, mintegy 8000 lak., akik nyomorult kunyhókban laknak és a nagy hőség miatt nyáron a várost nagyobbára elhagyják. Az egykoron nagy jelentőségü hely forgalma nagyon megcsökgent. Hetenkint gőzhajó jár innen Bombayba, Karacsiba, Busirba és Bamorába.
kerületi főváros Piotrkov orosz kormányzóságban a Fekete-Przemsza partján, (1886) 8584 lak., császári cinkbányával (1888. 10.000 pud volt a termés). 1589. Ausztria a B.-i egyezségben IV. Zsigmondot lengyel királyul elismerte és Miksa főherceg a lengyel trónra való igényéről lemondott.
egy hajdanta Tráciában tisztelt holdistennő, kit a görögök főként Artemissel, mellesleg Hekatévél is azonosítottak s kinek tiszteletét Attikában is meghonosították. Első ünnepe Platón idejébe (talán 410. Kr. e.) esik (a heorté bendídeia a. m. B. ünnep), melyen az istennőt az athéniek és a jelenvolt trákok külön-külön felvonulással, este pedig futó lovon való fáklyalobogtatással, végre éjjeli ünnepekkel dicsőítették. Az ünnep a Piréeusz kikötőjében a Thargelión hó 19. (v. 20.) napján tartatott. Ott szentélye is volt, a Bendideion. Magában Tráciában, Strabón tanúsága szerint kultusza még orgiasztikusabb jellegü volt s hasonlított a Kybelé-kultuszhoz. A hegyen-völgyön végigszáguldó szilaj vadásznőt, tombolva és szilaj kedvvel vélték legmegfelelőbben tisztelhetni. A nevet Grimm Jakab Freyá-nak, a germán népek holdistenségének, Vanadis melléknevével hozza kapcsolatba.
marokkói aranypénz, közel 10 korona értékü.
város Koblenz porosz kerületben, a Rajna jobb partja mellett (1890) 5015 lak., gyapjúfonókkal, vasércbányászattal, közelében három nagy vasművel (kettő a Kruppé).
(rumen), a kérődzők összetett gyomrának első és legnagyobb részlete, melybe a legeléskor csak felületesen megrágott táplálékalkotórészek jutnak. A belsejét kibélelő nyálkahártya 4-5 mm. hosszúságu sűrűn álló szemölcsökkel van borítva. L. Gyomor és Kérődzők.