-család. (Benyói és urbanyói gróf és nemes.) A család tagjai Róbert Károly idejében, mint Zách Felicián merénylőnek rokonai Lengyelországba menekültek, honnan Zsigmond korában két testvér Benjamins és Urbán visszatértek s 1396. Nikápolynál vitézkedtek, melyért Zsigmond által újra felvétettek a nemesek közé s a Vág mentén kir. adományt nyertek. Az előbbi a Benyovszky-, az utóbbi a Urbanovszky-család őse lett. A XVI. század közepén élt B. György, ki 1566. Miksától a benyói és urbanói birtokra, az Urbanovszky-család több tagjával új kir. adománylevelet kapott. Fiai közül Gábor, Ádám és Burián alapítottak ágazatot. Az elsőnek magvaszakadt, de a másik kettőnek ágazatából később számos mellékág sarjadzott ki, melyek napjainkig virágzanak. Burián ágazatán élt a mult század elején Mihály, kinek fia: Sámuel, ki a mult század harcaiban tünt ki s tábornokságig emelkedett. Ilyen nevü fia szintén a katonai pályán emelkedett fel. Testvére VII. György pozsonyi alispán unokáiban s ezek utódaiban és Burián törzsének nemesi ágazata, Zsigmondnak unokáiban pedig a mágnási ág. Sámuel családfája a következő:
Benyovszky
1. Moric gr., hires magyar utazó és kalandor, szül. Verbón, Nyitra vármegyében 1741., megh. Madagaszkár szigetén 1786 máj. 7. Atyja B. Sámuel gr. lovasgenerális volt, anyja Révay Róza. Alig tizenöt éves korában a hadseregbe lépett és résztvett a hétéves háboru első csatáiban 1758-ig. Mialatt Lengyelországban járt egy örökség átvétele végett, atyja meghalt és rokonai elfoglalták atyja magyarországi birtokát. Ő lovagi módon saját erejével akart örökségéhez jutni s fölfegyverezte krussói jobbágyait, amiért Mária Terézia királynőnél bevádolták mint a közrend háborítóját. A királynő nem bocsátotta maga elé, hogy igazolhassa magát és így elhagyva hazáját, lengyel birtokán élt. Innét nagy utazásokat tett Hollandiába és Angliába s megtanulta a tengerészetet és a hajóépítést. Az orosz befolyás ellen alakult hazafias bari konfederáció új hazája szolgálatába hivta vissza, midőn éppen 1766. K.-Indiába készült. A lengyel ügyért vitézül és szerencsésen harcolt, de 1769. orosz fogságba jutott és Kamcsatkába küldetett számüzetésbe. Itt megnyerte a kormányzó kegyét és leányának Afanáziának szerelmét, kinek jegyese lett, bár Szepes vmegyében már volt neje. Felszabadulása után végrehajtotta a már előbb számüzött társaival előkészített tervet: hajóra kapni és elvitorlázni. A kormányzó megtudta a tervet, ütközetre került a dolog, melyben a kormányzó elesett, B. pedig megsebesült. Az összeesküvők hatalmukba kerítve egy nagyobb hajót és több ágyut, el is hajóztak; Afanázia bár tudta, hogy B. nős, férfiruhában, Achilles név alatt, oda is követte. Sok kaland után, küzdve hajósnépének lázadásával, miután Japánban és Formosa szigetén kikötött, eljutott makaó szigetére, a portugálok gyarmatára. Afanázia itt meghalt, B. pedig eladta a hajókat a portugál kormányzónak, ki őt társaival együtt Ile de France szigetére küldte (az Indiai oceánba, D.-Afrikától keletre). Inné több mint egy évi bolyongás után Franciaországba jutott, hol a kormánynak felajánlotta szolgálatát egy gyarmat alapítására Madagaszkár szigetén. Párisban találkozott Magyarországból hozzá utazó nejével is. A francia kormány katonaságot és mesterembereket bocsátott rendelkezésére. Ezekkel 1774 elején Madagaszkár szigetén Louisbourg nevü telepet és több erődöt alapított és bár Ile de France-ból éppen nem kapott segítséget, ügyességével, vitézségével annyira megnyerte a benszülötteket, hogy azok királyukká választották. Le is tette az esküt, de azután, népe beleegyezésével visszament Franciaországba, hogy ott a kormány barátságát és jóakaratát országa részére megnyerje. Ezalatt azonban őt az új francia kormánynál annyira rágalmazták, hogy az előadásának nem adott hitelt. Csal legújabban szolgáltattak francia történetírók B.-nak igazságot, mert kétségtelenül az ő személye lett volna legalkalmasabb a nagy szigetnek és vitéz lakosságának francia befolyás alá vonására, mi tudvalevőkép mai napig sem sikerült teljesen. Látván a franciák ellenszenvét, B. kegyelmet kért és talált M. Teréziánál és visszatért hazájába. Minthogy ismét kitört a porosz háboru, B. újra katonáskodott és a győzelmes habelschwerti ütközetben székely vitézei élén nagyon kitüntette magát. A béke helyreállta után azt remélte, hogy II. József, kinek szándéka volt a monarkiát a Kelettel összekötni, elő fogja segíteni madagaszkári terveit. Ezalatt honi tervekkel bibelődött s különösen arra törekedett, hogy Fiume kereskedését emelje s ott kereskedő társaságot létesítsen. Midőn meggyőződött arról. hogy a császár nem hajlandó őt támogatni, Angliába ment és ott ajánlotta fel szolgálatát, de ott is elutasították. Végre Észak-Amerikában baltimore-i kereskedőket sikerült reábirnia, hogy bocsássanak hajót rendelkezésére. Családját Baltimoreban hagyta, maga elindult királyságába. De az Ile de France-i kormányzó fegyveres csapatot küldött a szigetre és ez ellen küzdve agyon lövetett.
B. a kalandorokban annyira gazdag XVIII. századnak egyik legérdekesebb és legnépszerübb alakja. Kevés ember ment át annyi veszélyen mint ő, kevesen köszönték sikerüket annyira tisztán személyes értéköknek. Nagyobb állhatatossággal és kitartással nagy szolgálatokat tehetett volna a civilizációnak. Életirását Madagaszkárból való visszatéréséig maga irta meg francia nyelven és ezt adták ki 1790. Londonban angolul, diszes kiállításban metszetekkel. Csakhamar lefordították németre is és e fordítás, valamint több kivonatos B.-ról szóló munka számos kiadást ért. Németországban Kotzebue szinműve és Mühlbach Luiza regénye tették népszerüvé. Nálunk Gvadányi József irta meg verses regényben az ő s hű társának, Rontó Pálnak történetét. 1888 jelent meg naplójának angol kiadása magyarul Jókai Mór gyönyörü fordításában, terjedelmes életrajzzal. Magyarországi kereskedelmi terveire nézve a kancellári levéltár 1780-iki aktái nyujtanak felvilágosítást. Jankó János tett legtöbbet B. igazi életrajzának felderítésére. V. ö. Gróf B. M. mint geografiai kutató (Budapest, 1890 és Ungarische Revue XI. 97-119). A B.-irodalom (Századok, 1891, 25 köt.).
2 B. Pál, jezsuita tanár, szül. Benyovban, Trencsén vmegyében 1696 jun. 25., megh. 1743 szept. 28. Nagyszombatban tanult, később u. o., Bécsben és Grácban tanított, végül a pozsonyi rendház főnöke volt. Több kötet panegirikus beszédet és elmélkedést adott ki latin nyelven. (Hungaria apostolica, Kassa 1722, Laudatio d. Ivonis, N.-Szombat 1723, Oratio de illibato ss. Virginis conceptu, 1724, Icon amici et adulatoris, 1730. Panegyrici Mathiae Corvini, 1731 stb.)
3. B. Zsigmond (benyói és urbanói gróf), 1832 óta a magyar tudományos akadémia levelező tagja, megh. solti birtokán 1874. Az 1843. évi bt. törv.-könyvi javaslatról irt «őszinte véleményt» (1844).
az értékpapirforgalomban használt lajstromok, melyek többnyire szelvények, v. kisorolt papirok leszámítolásánál és beváltásánál használtatnak és az illető papirok számszerinti sorrendbe szedett számait tartalmazzák.
1. Károly, a nemzeti szinház volt énekművésze, szül. 1812., megh. 1872. 1834. lépett a szini pályára Balla szintársulatánál Debrecenben, hol néhány komikus dalával nagy hatást keltett. A negyvenes években hivták meg a nemzeti szinházhoz az opera komikai és buffo szerepkörébe, Szerdahelyi József helyébe. Noha B. vastagabban szinezett s élénkségét nem mérsékelte annyi izlés, mint előde játékát, mégis mihamar kedveltté lőn s megnyerte a közönséget. Hanghordozásába, kiejtésébe oly különös bohókás modort tudott önteni, hogy a jókedv mint árnyék látszott őt követni s míg a szinpadon volt, nemcsak a nézők, de játszótársai is folyvást nevettek. Élete utolsó éveinek öröme leányának B. Idának kiképzése és sikerei voltak. Élete utolsó hónapjaiban rögeszméjévé vált azon hite, hogy őt elevenen fogják eltemetni, ezért is végrendeletileg kötelezte családját, hogy bármikor s bárminő betegségben hal is meg, testét fölboncoltassák. Kivánságát teljesítették is.
2. B. Ida, a nemzeti szinház volt énekművésznője, szül. Pesten 1846., megh. 1880 márc. 10. Atyja korán észrevette leányában a tehetséget, melyet gonddal élesztett és ápolt. 1863. a család Bécsbe költözött. B. az akkori legjelesebb bécsi énektanároknál Proch., Salvi, Bochholz-Falkoni asszonynál a cs. opera-iskolában folytatta tanulmányait s itt nyerte magasabb kiképeztetését. Leginkább Bochholz-Falkoni asszony volt az, ki helyes úton fejlesztette tehetségét s vezette őt be a művészet magasabb titkaiba. 1865. Bécsben lépett föl először Gounod Faust-jában mint Siebel. De tehetsége lassanként tért hódított és rövid időn már a legnagyobb szerepeket énekelte, minők Szelika az Afrikai nő-ben, Margit Faust-ban s egyik legnagyobb alkotása Ifigenia Aulisban. A bécsi közönségnek csakhamar kedvence lett. 1868. Olaszországba ment s a milanói Scala-szinházban lépett föl Verdi Don-Carlos-ában mint Eboli hercegnő s Marchetti Ruy Blas-ában mint királyné, s e szerepekben a zene iránt úgy is fogékony olaszokat valóságos lelkesedésre ragadta. Innen körútra indult, meglátogatta Reggiót, Firenzét, Triesztet, Pádovát, Bergamót, Lissabont és Bécset, mely helyeken körútja valóságos diadalmenet volt. Később Pesten énekelte Valetinét a Hugonották-ban óriási sikerrel. Pesti szereplése után Szt.-Pétervárra utazott, hol sulyos csapás érte. Atyját, kihez a leány s tanítvány kettős ragaszkodása, szeretet és hála kötötte, elragadta a halál. Másrészt a hideg orosz éghajlat következtében hangjára makacs rekedtség nehezült. Egy nyarat Badenben és Emsben töltött, hol hangja csaknem teljesen helyre állt és Pestre a nemzeti szinházhoz szerződött mint rendes tag. B. minden izében valóságos művésznő volt, azon szerencsés lények egyike, ki teljes öntudatával birt művészetének s hivatását fölfogta; hangja az utóbbi időben bár kissé fátyolozott, mégis a ritka terjedelmü szoprán mintegy teremtve látszott az operaszerzők nagy hangot igénylő alakjainak érvényesítésére. Egyenletes képzése legyőzött minden technikai nehézséget s képessé tette a legfárasztóbb szerepek biztos keresztülvitelére. Ehhez járult még, amiben alig volt párja, azon ellenállhatatlan tűz és drámai erő, mely egész előadásán átlengett s mely önkénytelenül magával ragadta a hallgatót, továbbá játékának átgondoltsága, mozdulatainak plasztikai nemessége. A szerzők ki nem fejezett, csak megjelölt célzataiba mélyen behatolt s így üres vagy hézagos helyett mindig egészet adott. Bámulatos alakító tehetsége nem szorítkozott csak egyes hatásos helyek kiemelésére, hanem kiemelt és kellőleg árnyalt minden, még oly csekély részletet is. Nagy szerepköre, a lirától a drámaiakig, ritka gazdagságban tündöklött. Nevezetesebb szerepei: Alice (Ördög Róbert-ben), Valentine (a Hugonották-ban), Szelika (az Afrikai nő-ben), Recha (a Zsidó nő-ben), Leonora (a Troubadour-ban), Violetta (a Tévedt nő-ben), Eboli hercegnő (Don Carlos-ban), Margit (Faust-ban), Ifigénia (Ifigénia Aulis-ban), továbbá Fidelio és Szilágyi Erzsébet (Hunyady László-ban). 1873. Nagy Imrének, a budapesti nemzeti szinház kiváló tagjának nejévé lett s vele haláláig boldog házas életet élt.
az illó keserü mandulaolaj alkatrésze. Benzolszármazék, mely a benzolból (C6H6) úgy származik, ha benne az egyik hidrogén helyét az egy vegyértékü aldehid-csoporttal - CHO - pótoljuk. Képlete tehát C6H6. CHO. Tisztán először Liebig és Wohler állították elő; összetételét is ők állapították meg. Az amigdalin-ból viz jelenlétében erjesztők hatására képződik; ez a legismertebb képződési módja (v. ö. amigdalin). Képződik továbbá a benzilalkohol oxidációjakor. Az amigdalinból előállított B. kéksav tartalmu; luggal való összerázás és ujból való ledesztillálással megtisztítható. Régebben az amigdalinból készült; jelenleg benzilkloridból gyártják. A benzilkloridot (C6H6.CH2Cl) vizzel és ólomnitráttal főzik, amidőn ez B.-dé alakul. Szintelen, átlátszó folyadék, amely a fény erősen töri. Szaga kellemes («keserümandula» szagu). F. s. 15° -on 1,05, f. p. 179° C. Gőzének sűrüsége 3,656 (levegő = 1). Vizben kevéssé oldható; borszesz és éterrel minden viszonyban elegyíthető. Az aldehidek (l. o.) közös sajátságait mutatja. Redukáló szerek benzilalkohollá, oxidálók benzoesavvá alakítják. A levegőn való álláskor is oxidálódik és a benzoesav kristályokban kiválik belőle. Számos származékát ismerjük. Fontosabb a kéksavval képzett vegyülete, a cianhidrid vagy mandulasavnitril, C6H6.CH(OH).CN, mely szintelen olajszerü vegyület. A gyógyszerül használt Aqua amygdalarum amarum-ban a kéksav, a B. és az említett vegyület a ható anyagok. A B.-t gyógyszerül, továbbá likőrök zamatosítására használják. (Nem szabad a szagára nézve hasonló, de nagyon mérges nitrobenzollal, Essentia Myrbani összetéveszteni.) A benzoesav, fahéjsav előállítására is használják.
János Frigyes, német fizikus, meteorologus és publicista, született Schölletben, 1777 május 5., meghalt Bilkben, Düsseldorf mellett 1846 junius 8. Marburgban a teologiát, később Göttingában a matematikát tanulmányozta. Innen egy hamburgi nevelőintézetbe ment és 1802. az ottani Michaelis-tornyon, hogy a föld tengelye körüli forgását bebizonyítsa, eső ólomgolyókkal észleléseket tett, melyeket később egy szénbányában ismételt. 1805 a düsseldorfi liceumon a fizika és matematika tanára és ezután a bajorországi katasztermérések vezetője lett. 1815 óta B. Bilkben élt, hol 1844-ben egy «Charlottenruhe» nevezetü csillagvizsgálót építtetett, melyet meglehetős fentartási összeggel együtt Düsseldorf városának hagyományozott. B. a csillagászat mellett államtudományokkal is kivált pénzügytannak is foglalkozott. Ide vágó munkái, melyekkel a porosz kormány haragját magára vonta, ezek: Ueber Verfassunk (1810). Wünsche und Hoffnungen eines Rheinländers odes über landständische deutsche Verfassung. Ueber Handel und Gewerbe. Steuern und Zölle (1819). Ueber provincialverfassunk (2 kötet). Ueber Preusses Geldhaushalt und neues Steuersystem (1820). Ueber dei Steuerverwaltung des Fürsten von Hardenberg (1821). Friedrich Wilhelm III. (1821). Fizikai művei közül említendők: Versuch, die Entfernung, Geschwindigkeit u. Bahn der Sternschnuppen zu bestimmen (Brandessal, Hamburg 1800), Ueber dei Bestimmung der geographischen Länge durch Sternschnuppen (u. o. 1802), Versuch über das Gesetz des Falles, den Widerstand der Luft und die Umdrehung der Erde (Dortmund 1804, Hamburg 1824), Beschreibung eines einfachen Reisebarometers (u. o. 1811), Ueber die Sternschnuppen (Hamburg 1809) stb.
Gáz és levegő képezi mozgató erejét. Ez a motor ugy a gázfogyasztásra, valamint az egyenletes járásra nézve igen célszerü módon dolgozik, amennyiben kétütemü működése mellett összenyomott állapotban robban fel benne a levegő és gáz-keverék.
[ÁBRA] 1. ábra. B. hengerének vizszintes metszete.
A henger sem a gázt, sem a levegőt nem szivja magába, hanem mindkettő külön szivattyuval nyomatik belé. A levegő számára, mint az ábra mutatja, a henger alatt fekszik egy vezető cső, melyben a henger nemdolgozó oldalából kijövő levegő a gáz terjeszkedésének ideje alatt összegyülik, honnan a kiömlési időszak alatt a henger dolgozó terébe nyomul. Ezt a levegőt a dugattyu szivja a henger nem dolgozó oldalában, mely célból a henger ezen vége is be van fedve, oldalán pedig egy m toló van, mely a henger ezen terét majd a szabad levegővel, majd pedig a légtartócsővel köti össze; a gázt pedig a henger oldalán fekvő G szivattyu (a ábra) nyomja a hengerbe. A munka folyamának megértése végett képzeljük a dugattyut a munkaszakasz bevégeztével a henger balodali váltópontján, midőn innen visszaindul, kinyilik a kiömlesztő szelep s vele egyszerre a légkamra c szelepe is, melynek nyilása a dugattyu felé van irányítva, az égési termékeket a légkamrából beömlő nagyobb nyomásu levegő gyorsan kiszorítja a hengerből s mire a dugattyu a henger közepére ér, már csak tiszta levegő van a hengerben, ekkor elzáródik mind a két szelep s megnyilik a gázszivattyuhoz vezető g szellentyü, melyen át a hengerben maradt levegő közé erős nyomással gáz ömlik, úgy, hogy mire a dugattyu váltópontjára ér, a henger robbanó tere megtelt mintegy 2-3 légnyomásnyira összenyomott robbanóképes gáz és légkeverékkel, melyet villamos szikra gyujt meg s a robbanás a dugattyut előre löki.
[ÁBRA] 2. ábra. B. hengerének függőleges metszete.
A lendítő keréknek ezen idő alatt annyi munkát kell magába vennie, hogy a dugattyut a végzendő hasznos munka mellett vissza is nyomhassa, úgy, hogy az az égési termékek kiszorítása után a munkatérben levő levegőt össze nyomhassa, a gázt a gázszivattyu benyomhassa, a nem dolgozó térbe pedig levegőt szivhasson a dugattyu.
András. Hányatott életü főpap Zsigmond királyunk idejében, meghalt 1451. A régi, olasz Gualdo családnak Benzi (de Benciis) nevü ágából származott. 1388-1402-ig spalatói érsek volt. Midőn 1402. a spalatóiak Nápolyi Lászlóhoz pártoltak, B. inkább érsekségét hagyta oda, hogysem Zsigmond királyhoz való hűségét megszegje. Magyarországba jött tehát s itt a száműzött Ludányi Tamás helyett 1405-1411. az egri püspökséget igazgatta. 1413 elején kalocsai érsek lőn, de nem tartózkodott hazánkban, mert előbb követségekbe járt, utóbb a konstanci zsinaton védelmezte a magyar püspökség kormányzatát vállalta magára, Kalocsán pedig helytartót tartott. E visszás állapotnak 1431. lett vége. Ekkor felmenté a pápa a kalocsai érsekségtől s végleg sitteni püspökké nevezte ki. Kötekedő természetü, állhatatlan ember volt (Schem. Cleri Colocensis. 1886-87).
county Michigan északamerikai államban, 1267 km2 területtel, 3180 lak. Benzonia székhellyel.
C6H6CH2OH, benzolszármazék, amelynek keletkezését úgy képzeljük, hogy a benzolban C6H6, egy hidrogén helyét az 1 vegyértékü CH2OH elsőrendü alkoholcsoport helyettesíti. Előállítható a benzaldehidből, ha azt nátrium amalgám és káliumhidroxiddal redukálják. A benzilkloridból a lugokkal való forraláskor keletkezik. Szintelen, a fényt erősen törő, gyenge, de kellemes szagu folyadék, melynek f. s.-a 0° -on 1,062 f. p.-ja 206°C. Vizben nem igen oldódik. Borszesz és éterrel elegyíthető. Az oxidációkor benzaldehiddé, majd benzoesavvá alakul.
petroleum-benzin. A nyers, természetes petroleumból ledesztillálás utján kapott folyadék. Nem egységes vegyület, hanem a paraffin sorozatba tartozó szénhidrogének elegye. Főképen hexán (C6H14) és heptán (C6H6)-ból áll. Szintelen, igen mozgékony, a petroleumra emlékeztető szagu folyadék; f. s. = 0,68-0,72, f. p. = 60-120°C. Vizben oldhatatlan, borszeszben meglehetősen oldódik; éter, kloroform és zsiros olajokkal minden viszonyban elegyíthető. Nagyon gyulékony; gőze a levegővel elegyedve a meggyuladáskor veszedelmesen robban. A B. a zsiroknak és gyantáknak kitünő oldószere, amiért is az iparban ilyféle célokra gyakran használják. A ruháknál a zsirfoltokat B.-nel szokás kitisztítani, nagyon vigyáznunk kell azonban, hogy a munkát a B. gyulékonysága miatt nappal végezzük. Alkalmazzák a B.-t továbbá motorok hajtására és világítási célokra. A kőszénkátrányból előállított benzolt régebben B.-nek nevezték és igy vigyáznunk kell, hogy a kőszén B.-t vagyis benzolt ne tévesszük össze a petroleum-B.-nel.