1. Alfréd báró, német esztétikus, szül. Bécsben 1853 ápr. 25. Előbb magántanár volt a bécsi egyetemen, majd Wilbrandt Adolf visszalépése után a Burg-szinház ideiglenes vezetője, egészen 1889-ig. Ezután mint tanár rendkivül kedveltté tette magát költőkről és szini irodalomról tartott felolvasásaival. Kritikája főképen pszichologiai analizis. Munkái: Goethes Faust und die Grenzen der Naturerkenntnis (Bécs 1883); Önone, szomorujáték (u. o.); Dramaturgische Vorträge (u. o. 1890); Gedichte (Stuttgart 1891). Nőül birja Hohenfels hirneves szinésznőt.
2. B. Fülöp, francia orientalista, szül. Beaucourtban 1846 szept. 15. Munkái: Les Ex-voto du temple de Tanit de Carthage; L'Écriture et les inscriptions sémitiques; L'Arabie avant Mahomet d'aprés les inscriptions stb. Histoire de l'écriture dans l'antiquité (Páris 1892). 1893 máj. 1. kinevezték Renan helyére a College de France tanárának.
3. B. György, francia politikus, szül. Párisban 1834 okt. 5. A mérnöki és több művészeti szakiskola elvégezte után 1868-75-ig a keletre rándult. Az 1867. világkiállítás rendezésében mint aligazgató vett részt, az 1889. világkiállításnak ő volt az igazgatója. A külföldön rendezett kiállításokon ő szerepelt mint a francia kiállítók kormánybiztosa. Az 1900-ra tervezett párisi világkiállítás vezérigazgatójának a kormány szintén őt nevezte ki. Irodalmilag is működött, munkája: L'école française de peinture (Páris 1889).
4. B. Lajos, német zongoraművész és zeneszerző, szül. Berlinben 1777 ápr. 18, megh. 1839 febr. 19 1801. Drezdába, 1804. Berlinbe ment és itt Clementihez csatlakozott, kivel 1805. Pétervárra, 1812. Stockholmba ment, hol Staël asszony B. iránt nagyon érdeklődött. Stockholmból Londonba ment és 1815. visszatért Berlinbe. Hires dalsorozata a Die schöne Müllerin; Andreas Hofer; Theodor Körner stb. Megismerte Steibeltet, Klengelt, Fieldet, Cramert; maga Mendelssohnnak, Taubertnek, Henseltnek stb. lett ünnepelt tanára.
5. B Nepomuk János, sakkjátszó, szül. Grácban 1845 ápr. 11. Tanár volt u. o. a kereskedelmi és iparos-akadémián; az 1870. gráci sakkversenyen megnyerte az első dijat. Voltaképen a sakkfeladványok komponálásában tünik ki: Munkái: Das Schachproblem u. dessen kunstgerechte Darstellung (Lipcse 1884); Theorie und Praxis, der Endspiele (u. o. 1889).
6. B. Nep. János, osztrák államférfi, született Prossnitzban, Morvaországban 1816 szept. 16-án megh. Bécsben 1870 dec. 9. A gimnáziumot Olmützben végezte, jogi és bölcseleti tanulmányait pedig Bécsben. Már mint ügyvédjelölt irt többrendbeli magvas értekezést a jogtudományi szaklapokba, melyek közt «a polgárjog és magánjog fogalmáról és rendszeréről» és a «jogbölcsészet alapfogalmáról» irt dolgozatok tüntek ki. E mellett Sternau álnéven napi és élclapok számára is dolgozott. 1844. kinevezték a Teréziánumhoz a büntető- és észjog segédtanárává. Mint a bécsi irói kör másodelnöke 1848. a minisztérium meghivása folytán résztvett a szabadelvü sajtótörvény fölötti tárgyalásokban. Ekkor irta A sajtószabadság és a sajtótörvény c. művét. Mint a morvaországi Schönberg város képviselője a frankfurti nemzetgyülésre távozott, hol a szélső baloldallal szavazott. Midőn az osztrák kormány a képviselőket a frankfurti nemzetgyülésből hazahivta, B. visszatért Bécsbe, hol mint ügyvéd működött, s hirnevét a jogi irodalom terén is öregbíté Az 1861. alkotmány kihirdetése után, februárban, a Bécs városi tanácsba és ugyanez évi márciusban az alsóausztriai tartománygyülésbe választották, mely utóbbi őt 1863. a birodalmi gyülés képviselőházába küldte. Legnagyobb hirnek örvendett B. mint védőügyvéd. Még mielőtt a birodalmi gyülésbe választották, nagy feltünést okozott egy munkája által (Zur Lösung der österr. Verfassungsfrage. Bécs 1861) melyben a Magyarországgal való kiegyezés érdekében szólalt fel. A parlamentben pedig a magyar kiegyezés mellett kardoskodott, csak úgy tartván lehetségesnek, hogy a februáriusi osztrák alkotmány igazi alkotmánnyá legyen. A Belcredi bukása után (1866) megejtett uj választások alkalmával B mindjárt 1867 elején az alsó-ausztriai tartománygyülés részéről a birodalmi gyülésbe választatott. A Magyarországgal való kiegyezés keresztülvitele alkalmával többször szólalt fel. Hogy az 1867 dec. 30. kinevezett «polgári minisztériumnak» csak tárcanélküli tagja lett, részben betegségével állott összefüggésben. A parlamenti vitákban legutószor 1868 novemberben vett részt, amidőn t. i. a birodalmi gyülés az uj védőerőtörvényt tárgyalta. Midőn 1869 decemberben B. a minisztériumban hasztalan sürgette az alkotmány revizióját és közvetlen birodalmi választások behozatalát, Taaffe gróffal és Potocki gróffal kilépett a minisztériumból (1870 jan. 17.). V. ö. Allg. Deutsche Biogr. II. 377.
(ejtsd: berzsrák), járási székhely Dordogne francia départementben, termékeny sikságon a Dordogne jobb partján, amely itt a Madeleine külvárost a város többi részétől elválasztó Caudan egy ágát veszi föl, (1891) 14568 lak., szép parochiális templommal, papir-, kötél- és bőrgyártással, vasművekkel; B. élénk kereskedést folytat borral, malomkövekkel, gabonával és szarvasgombapástétommal. Az angol-francia háboruban több izben foglalták el az angolok, akik 1450-ben végleg elvesztették. A XV. és XVI. században igen élénk volt a kereskedelme; ez időben állítólag 70000 főre emelkedett a lakossága. A nantesi ediktum visszavonása mintegy 4000-rel apasztotta lakóinak számát.
Savinien Cyrano, de, francia iró, szül. Párisban 1619., megh. 1655. A hadseregben szolgált s duhajkodása által vált hiressé (több mint ezer párbaja volt, többnyire tüneményszerü nagy orra miatt, melyért minduntalan gunyolták). Munkái egészen megfelelnek az ő jellemének; frissek, elevenek, vakmerők, fantasztikusak, de szellemesek is. Munkái: Lettres, szatirikus levelek; L'histoire comique des états et empire de la lune L'histoire comique des états et empire du soleil; Agrippine (tragédia); Le pédant joué (vigjáték). Összes munkáit Oeuvres címmel (3 köt.) Lecroix P. adta ki 1858 és 1875.
(ejtsd: berzsrá) Ágoston Emil, francia iró, szül. Párisban 1845 ápr. 29. Kezdetben festészettel foglalkozott, azután párisi lapokba irogatott, s miután néhány jelentektélenebb könyvet irt, Caliban álnév alatt állandó tárcairója lett a Figarónak. Tárcái összegyüjtve a következő címekkel jelentek meg: Vie et aventures du sieur Caliban, decadence française (1886); Le livre de Caliban (1887); Figarismes de Caliban (1888); Le rire de Caliban (Daudet Alf. előszavával, 1890); irt pamfleteket is (Le Sancho Pansa 1884); regényeket (p. Faublas malgré lui 1884); Enguernande c. nagy drámai költeményt (1885); naturalisztikus szindarabokat, minők Flore de frileuse; Le Capitaine Fracasse, Verselési virtuozitását mutatják Le loye comique cimmel megjelent költeményei (1889). 1870. Poemes de la guerre cím alatt harcias verseket·is adott ki.
(franc., ejtsd: berzser), pásztornő; annyi is, mint széles, alacsony párnás szék, de bizonyos női fejékek is a neve. Bergerie a. m. pásztorság, pásztordal, vagy pásztortánc.
hirneves könyvnyomdász- és könyvkereskedő-cég Nancyban, melyet a család egyik őse, Schmuck Frigyes Vilmos, már 1675. alapított Straszburgban. 1701. az üzlet fiára, Frigyesre, 1719. ennek öccsére, Vilmosra, 1751-hen pedig utóbbinak vejére, Christmann János Róbertre szállt. Ennek fia, Ferenc, társasszerződésre lépvén (1761) sógorával, Levrault Ferenc Györggyel, a céget Christmann és Levrault-tá változtatták. Christmann halála után Levrault saját neve alatt folytatta az üzletet 1798-ig, midőn azt egyik fia, Ferenc Lőrinc vette át. Halála után (1811) özvegye vette át az üzletet s társul fogadta egyik vejét, Berger Frigyest mig 1840-ben a kiterjedt vállalat Berger-Levrault Leonóra birtokába jutott, aki azt legidősebb fiával, Oszkárral folytatta, s oly sikerrel, hogy működésük a cég történetében jelentékeny korszakot képez. A Berger-Levrault cég legfőbb összeköttetései Franciaországban lévén, az 1870-71. porosz-francia haboru után Nancy-ba helyezték át az egész üzletet, mely most a legtekintélyesebb nyomdai és könyvkiadói vállatok közé tartozik. Kiadványai között jelentékeny helyet foglal el a katonai irodalom, számos díszmű; fontos továbbá a francia nyomdászat történetére a Catalogue des alsatica de la bibliotheque de Oscar Berger-Levrault c. 1886-ban megjelent kiadói jegyzékük, mely a cég által 1676-1873. nyomatott könyveket tünteti föl 1080 oldalon.
kis város Drezda szász kerületben, (1890) 1500 lak., vasércbányászattal és vastartalmu ásványvizfürdővel. 1813 aug. 22. a szövetségesek Wittgenstein vezérlete alatt Saint-Cyr francia marsallt itt legyőzték és az utat az Érchelységen át maguk számára megnyitották.
András Péter, dán zeneszerző, szül. Kopenhágában 1801 márc. 2., megh. u. o. 1880 nov. 8. Jogászból lett 1834 karnagy és orgonás. 1844. énekoktató a Metropolita-iskolában, 1859. énektanfelügyelő. 1829 óta irt nagyobb szabásu zeneműveket (Oehlenschläger drámáihoz stb.), majd Billedet og bustan c. vig operát, zongoraműveket, dalokat. 1836 óta Musikalisk Tidende c. lapot szerkesztett. Tizenegy kötetben mindenféle nemzet népdalait gyüjtötte össze: Folkeviser. Folkesangeog Melodies címmel (2. kiad. 1864).
1. János Ede, svéd festő, szül. Stockholmban 1828 március 29., megh. u. o. 1880 szeptember 23. Szülővárosában kezdte festői tanulmányait, Düsseldorfban és Genfben fejezte be. 1856. és 1867. beutazta Olaszországot, aztán visszatért Stockholmba, hol svájci és skandináviai tájképeivel magára vonta a figyelmet. Művei a természet alapos tanulmányozására és technikai avatottságra vallanak.1861-től haláláig mint a stockholmi akadémia tanára, jótékony hatást gyakorolt az ifjabb svéd művésznemzedékre.
2. B. Lőrinc Fülöp Károly, van, németalföldi történetiró szül. Düsseldorfban 1805 jun. 20., megh. 1877 szept. 17. Értékes történeti munkái vannak, minők: Gedenkstukken tot opheldering der nederlandsche geschiedenis, Register van Hollandsche en Zeeuwsche vorkanden (Amsterdam 1861); Oorkondenboek van Holland en Zeeland (u. o. 1866-73)
3. B. Péter Tivadar Helvetius van den, németalföldi vigjátékiró és költő, szül. Zwolleban 1796., megh Hágában 1873. 1838-ban De Nevel (a köd) c. darabjával tünt föl. Azonban későbbi darabjai kevésbbé sikerültek (Hieronymus Jamaar 1839 stb.).
1. Henrik, német geográfus és történetbuvár, szül Kleveben 1797., megh. 1884. 1816-ban a berlini hadügyminisztérium mérnöki osztályába nevezték ki, 1824-ben pedig a gyakorlati mennyiségtan tanárává lett, mely hivatalát csak 1855. hagyta el. Hiresek térképi művei. Fizikai atlasza, amely a természeti földrajzra vonatkozó akkori ismereteket tünteti föl (93 lap, 2. kiadás, Gotha 1852), uttörő mű volt. A Sammlung hydrographisch-phys. Karten der preuss. Seefahrer (Berlin 1840, s. k. é.) c. térképgyüjteményt az általa alapított potsdami iskola készítette. A földrajzi folyóiratok szorgalmas munkatársa volt. Ő adta ki a Hertha (1825-29); Annalen der Erd-,Völker- u. Staatenkunde (1830-43, 28 köt.); Almanach, den Freunden der Erdkunde gewidmet (1837-41, 5 köt.) és a Geogr. Jahrbuch (1850-52) c. időszakos műveket, amely utóbbinak folytatása volt a Petermann-féle Mitteilungen. Egyéb művei közül nevezetesebbek: Allgem. Länder- u. Völkerkunde (Stuttgart 1837-40, 5. köt ); Grundriss der Geogr. (Berlin 1842); Die Völker des Erdballs (Lipcse 1845-47, 2 köt, uj kiad. 1862); Mark Brandenburg (Brandenburg 1853-56, 3 köt.); Horzogt. Pommern (Wriezen 1862-77, 9 köt.); Deutschland seit hundert Jahren (Lipcse 1859-62, 5 köt.); Was man von der Erde weiss (Berlin 1856-60, 4 köt.); Gesch. der Stadt Stettin (1875-76, 2 köt.); Sprachschatz der Sassen (Brandenb. 1878); Briefwechsel mit A. v. Humboldt (1863). - Unokaöccse, 2. B. Hermann, szintén jeles terképrajzoló, szül. 1828., megh. Gothában 1890. Számos tarképei közül legelterjedtebb és sok kiadásban jelent meg a Chart of Ne world c. fali térkép. Az ő vezetése alatt uj kiadásban jelent meg a Fizikai atlasz (75 lap) 7 részben: Pflanzenverbreitung (Drude), Völkerkunde (Gerland), Hydrographie (Berghaus),Meteorologie (Hann), Tierverbreitung (Hartlaub és Marshall), Erdmagnetismus (G. Neumayer) és Geologie (Zittel). Magy. népisk. fali térképek Berghaus-Gönczy.