Kelemen festő, szül. Aachenben 1820-ban, tanult Düsseldorfban, Antwerpenben és Párisban. 1847 óta Düsseldorfban működik. Jelesebb művei: Stuart Mária menekülése; Tasso fölolvassa a ferrarai udvarnál Megszabadított Jeruzsálemét; A wartburgi dalnokverseny.
(ejtsd: bjuik) Tamás, angol fametsző és rajzoló, szül. 1753 aug. 12-én, megh. Newcastleben 1828 nov. 8-án. Mint minta-metsző a fametszés fejlesztője és ujjászervezője, ki a munkához a rézmetszők kupás vésőjét használta. Főművei: A négylábu állatok természetrajza fametszetekkel saját rajzai után (1790, London 1811); A brit madarak természetrajza (London 1809, 2 köt., uj kiad. 1848) stb. V. ö. Memoir of Th. B., by himself (Lond. 1862); Thomson, Life and Works of Th. B. (u. o. 1882); Dobson Th. B., and his pupils (u. o. 1884); Rosin, Th. B., his life and times (u. o. 1888).
(ejtsd: bé), község Waadt svájci kantonban, az Avençon partján, a Dent-de-Morcles lábánál, 435 m. magasságban, (1888) 4420 lak., 1554. fölfedezett sórétegekkel, amelyekből a sót (évenként 1000-1500 tonnát kifőzik. Két nagy sóbányája van: Bevieux és Devens. Szelid éghajlatáért és szép környékéért, mint a szomszédos Aigleben és Montreuxben, télen is sok idegen élvezi levegőjét. Közelében van Lavey kénes vizü forrásokkal. V. ö. Rambert: B. et ses environs. Lausanne 1871.
county Texas északamerikai államban, 20470 lak., főhelye: San Antonio.
(Mittel-, Nieder- és Ober-B.), három egymás mellett fekvő község Pfalz bajor kerületben, a Blies mellett, (1890) 4998 lak., szénbányákkal és cserépedény-készítéssel.
1. Ármin, hirlapiró, szül. Nagy-Szalókon 1828 szept. 26. Iskoláit Késmárkon, Pozsonyban végezte. A szabadságharcot mint honvéd küzdötte végig, annak bukásakor az osztrák hadseregbe osztották be. Haza kerülvén a jogi tanfolyamot Budapesten végezte. 1860-tól kezdve a hirlapiró pályára lépett s azon maradt maig. Most a Neues Pester Journalt szerkeszti.
2. B. Mór, mérnök, született Nagy-Szalókon, Szepesmegyében 1832 aug. 24. Iskoláit Debrecenben, a gimnáziumot Késmárkon, Lőcsén és Eperjesen végezte. 1848-1849. a szepességi önkénytes csapatban szolgált és résztvett a budaméri és margitfalvi ütközetben. 1851-ben a bécsi műegyetemre ment, melynek elvégezte után a Coburg herceg tulajdonát képző pohorellai vasgyárban alkalmazták, majd Szepes vármegyében mérnöki teendőket végzett, 1857-ben a tiszavidéki vasuthoz műszaki hivatalnoknak nevezték ki s ettől fogva állandóan a vasutnál maradt. 1870-ben a magy. nyugati vasut szolgálatába lépett s itt a műhelyi és vontatási szolgálat vezetését vette át. E vasutnál volt az 1889. évben bekövetkező államosításig, az utolsó években mint cégjegyzéssel fölruházott és a vezérigazgató távollétében ennek helyettesítésével megbizott vezérfelügyelő. A bekövetkezett államosítás után az osztrák-magyar államvasuttársaság műszaki vezérfelügyelője és a budapesti igazgató-bizottság tagja lett. E vasut magyar vonalainak 1891-ben történt államosítása után a vasuti szolgálattól megvált. 1880-ban a vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter a kir. József műegyetem gépészeti szakosztályát végző hallgatók szigorlati bizottságának tagjává nevezte ki, ugyancsak 1880-ban ő felsége Ferenc József-rend lovag-keresztjével, 1889. pedig a kir. tanácsosi cimmel tüntette ki. A magyar mérnök- és építészegylet gépészeti és gyáripari szakosztálya ismételten reáruházta a szakosztály elnökségét.
régi község Kent angol grófságban, 16 km.-re Londontól (l. o.).
l. Bej.
paleontologiai neveknél Beyrich Henrik nevének (l. o.) rövidítése.
1. Gusztáv Frigyes, porosz tábornok, szül. Berlinben 1812 febr. 26., megh. Lipcsében, 1889 dec. 7. A porosz hadseregbe lépett 1829. 1866. a hesseni választófejedelemség megszállásával bizatott meg. Eisenach mellett utját állta a hannoveraiaknak, kik a bajorokkal akartak egyesülni; azután résztvett a majnai hadsereg küzdelmeiben. A porosz király engedelméből badeni szolgálatba lépett (1868), a nagyherceg hadügyminiszterré tette és hadosztályának ujjászervezésével bízta meg. Az 1870-71. évi háboruban a badeni hadosztályt vezette. A wörthi csata után Straszburg körülzárolására küldetett, de betegsége miatt a vezérletet csak okt.-ben vehette ismét át. Straszburg elfoglalása után Dijont szállotta meg. A békekötés után ismét porosz hadi szolgálatba lépett.