(ásv.), két ásványnak is a neve. Az egyik rézszulfid és arzénszulfid (3Cu2S+2As2S3), a másik ólomszulfid és arzénszulfid (2 PbS+A2S3). Amaz igen ritka és a szabályos rendszerben kristályosodik, sötét acélszürke fémfényü; K. 2-3, fs. 4,4-4,7, eddig csakis Svájcban találták fehér, finoman szemcsés dolomitban (Ober-Wallis, Binnenthal Binnfeld mellett). Ezt nevezik leginkább B.-nek. Az ólomtartalmu ásvány, mely gyakoribb és a rombos rendszerben kristályosodik (oszloposan vagy táblásan, néha 2 cm. hosszú kristályokban is) ugyancsak a Binnenthalban terem amazzal együtt, de Tirolban is találták (Hall). Dufrenoysit néven is irják le. Sokan a B. nevet használják a dufrenoysitra és megfordítva a dufrenoysit nevet a B.-re, úgyhogy e két név használatában nincsen egyöntetüség.
(franc.), magyarosan binokli, mind két szemre való szemüveg, vagy szinházi látócső. Monocle egy szemre való szemüveg.
két nagyítóból áll, melyek ugy vannak egymással összekötve, hogy a megfigyelő egyszerre mindkét szemével szemlélheti ugyanazt a tárgyat. Készítenek még többszörösen összetett nagyítókat is, több megfigyelő számára, de ugy ezek, mint a B. is inkább optikai kuriózumok, mint használható készülékek.
két egymással összekötött távcső, melyen egyidejüleg mindkét szemmel lehet a tárgyakat szemlélni. Az egyes távcsövekben létrejövő sik-képek a két szem ideghártyájának megfelelő helyeire esvén, térbelileg kidomborodó kép érzetét okozzák. Ez a B. távcső főelőnye. Csak kisebb (szinházi, tábori és utazási) távcsöveket készítenek ily szerkezettel.
(kéttagu), két szám összege v. különbsége. Az a+b binom közönséges egész kitevőjü hatványainak képezésére vonatkozó
egyenlet binomiális képletnek neveztetik, a benne szereplő
együtthatók a binomiális együtthatók. Ezek az
nevezetes egyenletnek tesznek eleget, melynek alapján bármely hatvány együtthatói a megelőző hatványéiból pusztán összeadással adódnak. Ezen alapszik a Pascal-féle háromszög:
stb.
E háromszög csucsa az (a+b)=1 egyenlet jobb oldala. Alatta következnek az első, második, harmadik stb. hatvány együtthatói. Igy p.:
(a+b)°=a2+2ab+b2
(a+b)3=a3+3a2b+3ab2+b3.
Az
binomiális együttható fogalma az
képlet szerint kiterjeszthető n-nek tetszőleges értékeire, csak k tartozik közönséges egész szám maradni. A binomiális együtthatók ezen általánosítása szerepel a Newton-tól származó
binomiális sorban, mely 1+x tetszőleges hatványainak előállítására tanít, ha x abszolut értéke kisebb mint 1.
oly egyenlet, melynek baloldala csak két tagból áll, tehát ilyen alaku:
xn-a=0.
Ez egyenleteknek azért van, kiváló fontosságuk az egyenletek általános elméletében, mert tisztán gyökvonással megoldhatók, és minden más, tisztán gyökvonással megoldható egyenletnek ilyen B. egyenletek sorozatára kell vezetnie. Ha a=1, akkor az egyenletek egy igen fontos faja: a körosztási egyenlet keletkezik, ha t. i. az xn-1=0 egyenletből eltávolítjuk ama gyöktényezőket, melyek hasonló, de alacsonyabb foku egyenleteknek is tényezői. A primszámfoku B. egyenlet a Galois-féle egyenletek legegyszerübb esete éppen úgy, mint a primszámfoku körosztási egyenlet az Ábel-féle egyenletek legegyszerübb esete. L. p. Jordan Traité des substtituions c. alapvető munkáját. III. könyv, vagy König, Bevezetés a felsőbb algebrába 116. l.
l. Binom.
l. Binom.
l. Binom.
a Malakka-félszigettől hajózható csatorna által elválasztott sziget, Battamtól keletre. 1000 km2 területtel és mintegy 15.000 lak. Körülötte sok apró sziget van; ezek egyikén Tandso Pinangon van Riu kikötőváros, amelyről az egész csoportot is Riunak (l. o.) hivják; B. a hollandoké.