(ejtsd: bnz de büri) Ange Henrik, francia iró, szül. Avignonban 1813 május 19-én, megh. Párisban 1888 márc. 17. Először Souper chez le commandeur c. művével lépett fel mint költő a Revue des deux Mondesban (1829). Lefordította Goethe Faustját (1846) és Hans Werner álnév alatt ismertető cikkeket irt a Revue des deux Mondesba a német irodalomról. Munkái: Écrivains et poétes de l' Allgemagne, Les poésies de Goethe, La nuit de Walpurgis. Alapos zenész is volt s zenecikkei is a Revue des Deux Mondesban jelentek meg; ilyenek: Les musiciens contemporains; Rossini et son temps; Mayerbeer et son temps stb.
(ejtsd: blazsekovics) Károly, osztrák tábornok, szül. Eszéken 1828., megh. Klagenfurtban 1894. ápril 8. 1843. lépett a katonai pályára, részt vett azután az 1848-49. és az 1859. ol. hadjáratokban. Nagy érdemeket szerzett Bosznia és Hercegovina okkupációja körül (1878), amiért a Lipót-rend lovag-keresztjét kapta. (Nagy része volt az 1882. déldalmáciai és hercegovinai fölkelésnek a leveretésében is. 1886. Dalmácia helytartója és katonai parancsnoka lett; ez állásban a szláv elemnek kedvezett. 1890-ben nyugalomba vonult. Említésre méltó műve: Geschichte des k. k. Infanterieregiments Nr. 31 (1867).
(franciából képzett német szó) a. m. az izgalmaktól eltompult. Blazirtság, tompultság.
község Zágráb vm. szentiván-zelinai j.-ban, (1891) 1834 horvát lak.
Milivoj Petrovics, szerb tábornok és miniszterelnök, szül. Blaznavac faluban 1826., meghalt 1873 április 5-én. Korán lépett a hadseregbe, 22 éves korában kapitány, 1848-ban őrnagy lett s része volt a magyarok elleni harcokban. Katonai kiképeztetése végett előbb Bécsbe, aztán Franciaországba ment, hol a metzi hadiiskolát látogatta. Párisban Chevalier Mihály alatt az államgazdaságtant, Belgiumban a gép- és fegyvergyártást tanulmányozta. Midőn 1860 szeptemberében Obrenovics Mihály herceg a szerb trónra lépett, B. visszatért hazájába s rögtön hadügyminiszterré neveztetett ki. B. Szerbiában katonai intézetet és 80.000 főnyi nemzeti miliciát szervezett. Midőn 1868 jun. 10. Mihály fejedelmet meggyilkolták, B. a kormány élére állott s az országban a rendet fentartotta. A szkupstina B.-t ama bizottság tagjává nevezte ki, mely Milán fejedelem kiskorusága alatt az ország ügyeit vezette. Midőn Milán 1872 aug. 22. nagykoru lett s a szerb trónt elfoglalta, B.-ra ruházta az uj miniszterium elnökségét s a had- és közlekedésügyi tárcát.
Károly, német festő, szül. Cottbusban 1798 jul. 29., megh. 1840 jul. 23. Első munkáival magára vonta Schinkel figyelmét, ki őt diszletfestőnek szánta, de 1827. Olaszországba ment, 1835. pedig a berlini akadémia tagja és tanára lett. Főleg eszményi tájképeket festett, melyek a fölfogás eredetisége, a hangulat finomsága és a kimunkálás merész volta által tünnek ki.
Mundzuk fia s Attila testvére (alighanem bátyja) és uralkodó társa, nagybátyja Roa (Ruga, Rugila) halála után 434 vagy 435-től. Közös uralkodásuk első tette az volt, hogy a Margus folyónál megkötötték a keletrómaikkal azt a békét, melyet már nagybátyjuk megkezdett s a királyi családnak Konstantinápolyban tartózkodó, de a békekötés értelmében a bizánci udvartól kiszolgáltatott tagjait, Mama és Attakam fiait keresztre feszítették. Majd a még teljesen össze nem olvadt hun törzsek egyesítéséhez fogtak, vagyis, mint Priskos Rhétor irja: Attila és B. békét kötve a rómaiakkal, a szittya népek meghódítására indul nak s közös erővel háborut viselnek a sorosgok ellen. A keleti hun törzsek meghódolása után B. a hunok nagy részének ura lett, mig Attila alatt valói - ugy látszik - jobbára germánokból s egyéb dunamenti népségből állottak. A hatalom megosztása azonban mulhatatlanul maga után vonta a testvérek viszálkodását, mely B. megöletésével végződött. Az esemény lefolyásáról a források nagyon röviden szólnak. Jornandes is csak annyit mond, hogy Attila testvérével, B.-val kezdett uralkodni, de hogy terveit végrehajthassa, hatalmát testvérgyilkossággal növelte s B. álnok megöletése után, ki a hunok nagy része fölött uralkodott, az egész hun népet magához vonta. Marcellinus Comes még rövidebben emlékezik a véres eseményről, «B.-t a hunok királyát mondja testvérének, Attilának a cselei vesztették el. » Sajátságos; hogy Priskos Rhétor, ki 448. járt Attilánál, az egész dologról hallgat, bár B.-t többszörösen említi. Igy mindjárt utazásának elbeszélésénél felhozta, hogy egy faluhoz értek, mely B. egyik nejének volt birtoka, s hogy ez a nő nemcsak élelemmel látta el a görög követeket, hanem mulattatásukra szép nőket is küldött. Majd Attila lakomájának leirásánál, midőn a mór Zerkón törpe bohóckodásait említi ismét szól B.-ról; elmondja, hogy B. nagyon szerette ezt a törpét, aki ott volt asztalánál, vele volt a háboruban, tőle kapott fegyvereket s B.-t nagyon mulattatta, midőn Zerkónt nagy karddal a kezében, nevetséges hősi állásban helyezkedni látta. A törpe annyira megnyerte B. tetszését, hogy midőn egyszer megszökött, B. mindaddig nem nyugodott, mig kézre nem kerítette a törpét, akit vasra verve vittek hozzá. Ura kérdezősködésére aztán Zerkón megvallotta, hogy hibázott, amikor megszökött, de azért tette, mert nem adtak neki feleséget. B. irja Priskos nagy kacagásban tört ki, s a királyné udvarhölgyei közül egy nemes asszonyt adott neki feleségül, aki valami vétket követvén el, B. által ily módon büntettetett meg. Alig hihető, hogy Priskos egyik vagy másik alkalommal közbe ne szőtte volna B. meggyilkoltatását. Igy vagy azt kell hinnünk, hogy 448. még életben volt, vagy pedig a megöletéséről szóló hirek nem tekinthetők kétségtelen tényeknek. B. neve a görög iróknál Bléthés, Blédás és Blidás alakban fordul elő. Jornandes és Marcellinus Comes B.-nak irják, a német mondák Bloedellinnek nevezik. Vámbéry (Magy. Er. 41. ) a török «bülüt» (a. m. felhő) szóval veszi egynek a B. nevet, mely magyarázat azonban nem igen kielégítő; a név, ha valóban hun eredetü, talán Bilidának hangozhatott s ennek Buluda változata, esetleg a magyar Buda név ősibb formájának tekinthető. L. Buda.
Lajos, német sakkjátszó, szül. 1795 jul. 27., megh. Berlinben 1846 aug. 6. Számtanár volt. 8 volt az ugynevezett berlini sakkiskola megalapítója. Két kisebb, de értékes gyakorlati sakkjáték-gyüjtemény jelent meg tőle (Korrespondenz-Partien), melyek ujabban Lange M. átdolgozásá ban jelentek meg (Lipcse 1872).
(ejtsd: bledszu), county Tennessee é.-amerikai államban, 950 km2 területtel, 5617 lak., Pikeville nevü székhellyel.
a halak latin nevei mellett Bleeker Péter németalföldi természettudós és orvos nevének (szül. 1819., megh. 1878. ) rövidítése. Bleeker sokáig búvárkodott Indiában.