(eszt.), németalföldi és flandriai költői társaságok vigjátékai.
Igy nevezik a halászok azt a fácskát, melyre a horgot használat után tekerik.
1. Károly, német politikus és iró, szül. 1826 szept. 4. Mannheimban. Már egyetemi hallgató korában vett részt politikai mozgalmakban, amiért is Heidelbergben elzárták. Azután radikális lapoknak lett munkatársa. Az 1848. forradalom kitörésekor azonnal Hecker pártjára állott, de megsebesült és Elzászban volt kénytelen menedéket keresni. Részt vett ezután a Struve-féle fölkelésben, de a vezérrel együtt elfogták s 8 évi fegyházra itélték. De a nép megnyitá börtönét, az ideiglenes kormány pedig Párisba küldte, honnan azonban Napoleon Lajos elnök mint forradalmi izgatót számüzte. Alig hogy Badenbe visszatért, máris Brüsszelbe kellett költöznie, honnan 1852. Londonba ment. Itt szoros összeköttetésben maradt az európai demokrácia főembereivel (Garibaldi, Mazzini, Ledru-Rollin, Louis Blanc s másokkal) és sokat irogatott német angol olasz és amerikai lapokba. Évekig szolgálta a schleswigholsteini ügyet, főleg azáltal, hogy a schleswigi vezérférfiak emlékiratait az angol külügyi miniszteriummal bizalmas uton közölte. Hazaszeretetének jelét adta 1870-71. is: A defence of the German Cause c. művével. Politikai dolgozatain kivül történeti és régészeti cikkeket irt számos angol és bécsi lapba.
2. Mostoha fia, B. Ferdinánd, 1866. Berlinben a hársfák alatt Bismarck miniszterelnökre lőtt (máj. 7.), anélkül azonban, hogy találta volna. Első kihallgatása közben egy tollkéssel halálos sebet ejtett a nyakán. Meghalt máj. 8. reggel.
német szó jelentése: vak. A kártyajátékoknál szokásos kifejezés, használják akkor, midőn valaki anélkül, hogy kártyáját megnézné, besszerrel hív, megad; például a ferblinél bizonyos összeget, avagy licitál a játékra a fekvő talon előleges látása nélkül a taroknál.
Henrik, németalföldi iró, szül. De Wykben 1852 febr. 12. Tanár volt, azután egészen a geografiára és geologiára adta magát. Amsterdamban lakik s szerkeszti a Vragen van den Dog c. tudományos havi folyóiratot. Munkái közül felemlítendők: Nederland en zijne bewoners; handboek der aardrijks-en volkenkunde van Nederland (1888-92); De lage venen in Nederland (1891); Stanley en het donkere Wereld deel (1887); Het Kongoland en zijne bewoners in betrekking tot de Europeesche staatkunde en den handel (1891).
Frigyes Károly Landolin báró, badeni államférfiu, szül. Mahlbergben (Breisgau) 1792 febr. 10., megh. Frankfurtban 1861 ápr. 16. 1813. badeni szolgálatba lépett, 1819. ügyvivő lett az orosz udvarnál, egy évvel később pedig a frankfurti szövetséggyüléshez kinevezték Baden képviselőjének. Ez állásban Metternich szellemében működött s az alkotmányos rendszer határozott ellensége volt. 1835. osztrák befolyás folytán a külügyi tárcát bizta rá a nagyherceg. Működése Badenre nézve gyászosnak bizonyult: az alkotmány teljes mellőzésére és a hivatalnokoknak puszta eszközökké való lealacsonyítására törekedett. Végre heves viszályok után 1848. beadta lemondását, de megmaradt 1848-ig a frankfurti szövetséggyülés tagjának, ahol az alkotmányos reformokat ellenezte. Ekkor aztán nyugalomba. vonult. Érdekes leveleket és okmányokat közölt: Einiges aus der Mappe des Freiherrn v. B. c. alatt (Frankf. 1849). V. ö. Allg. Deutsche Biogr. II. 707.
L (növ. ), 1. Eperparéj.
a Missziszippi nyugati vidékén előforduló hóvihar neve.
(franc., ejtsd: blok) a. m. tuskó, áruhalmaz; en B., egyre-másra.
(franc., olaszul bloccato). L. Ostromzár.