(olasz, «az igazság szája»). Igy nevezik a mostanság Rómában, a Santa-Maria-in-Cosmedin templomban őrzött, kőből faragott, életnagyságnál nagyobb, ó-kori római álarcot. A középkorban azt beszéltek róla, hogy a régi rómaiak, midőn esküdtek, az álarc tátott szájába dugták a kezüket, s a hamisan esküvőnek kezét a száj nem ereszté szabadon. Rómában az előbb említett Mária-templom és a Vesta-templom között elterülő tér neve ma is Bocca della veritá.
l. Bocche di Cattaro.
ol. korsó, a bor és olaj mérésére szolgáló folyadékmérték, Felső- és Középolaszországban volt egykor használatban és a városok s vidékek szerint 0.68-1.83 liter között váltakozott.
(ejtsd: bokkardo) Jeromos, olasz nemzetgazdasági iró, szül. Genovában 1829 márc. 16. 2848-ban az olasz függetlenségi háboru harcaiban résztvett mint önkéntes. 1850-ben a genovai kereskedelmi intézetnek, 1851-ben a tengerészeti iskolának lett tanára, s korán magára vonta Cavour figyelmét. 1859-69-ig a kereskedelmi kamara műtani iskoláján, 1862 óta pedig a genovai egyetemen, nagyszámu hallgatóság előtt tartott előadásával nagy szolgálatokat tett a nemzetgazdaságtani eszmék terjedésének. Munkáinak is ez a főérdeme. B. 1877-ben szenátorrá lett, 1888 óta mint államtanácsos él Rómában. Művei közül felemlítjük a következőket: Trattato di Economia politica (3 kötet, 1853, 7-ik kiadása 1885); Storia della Geografia e del Commercio (1866); Dizionario universale di Economia politfca (2 kötet, 1885-87 2. kiad.): II. Negoziante italiano (1863); Dell' applicazione dei metodi quantitativi alle scienze economiche. (1876); II. riordinamento delle banche in Italia (3 kötet, 1881); Doveri e diritti del cittadino (5. kiad. 1886); Trattato di diritto amministrativo (1866); Trattato di diritto commerciale (1862); Note e Memorie di un Economista (1873); Le banche ed il corso forzato (1879); I principj delle scienze e dell' arte delle finanze (1887); L' economia politika moderna e la Sociologia (1863). Ezekhez csatlakoznak történelmi munkái: Antichitá romane e grecche; Corso di storia universale (5 kötet); Feste, ginochi e spettacoli s néhány a természettudományok körébe vágó dolgozat: La natura e I' uoma; Fisica del globo; La tarra e la sua progressiva conquisita, mely utóbbi magyarul is megjelent Dungov István fordításában: A föld és fokozatos meghódítása cimen. Ő szerkesztette a külföldi nemzetgazdasági irók gyüjteményét, mely különösen becses magyarázatokat tartalmaz.
(khinai nyelven: Hu-men, vagy Fur-mun a. m. tigriskapu), a portugáloktól eredő neve a Szi-klang vagyis Csu-kiang khinai folyó deltája egyik ágának Kanton (l. o.) közelében.
(ejtsd: bokke), az Adriai-tenger mély, fjordalaku öble Dalmácia legdélibb részében. A bejárat a Punta d' Ostro és a Punta d' Arza közt van. Az öböl kanyargásainál, a keskeny medencék váltakozásainál és a környékét takaró délszaki növényzeténél fogva Európa legérdekesebb vidékei közé tartozik. Mélyebb medencék benne a Baja di Topla, a Teodoi öböl, ÉNy -i végében a Risanoi, DK-i végében pedig a Cattaroi-öböl. Ennek partján áll Cattaro (l. ott). Vrbanics, Gesch. d. B. d. C, (Zágráb 1887).
Lajos, olasz zeneszerző. szül. Luccaban 1743 jan. 19., megh. 1805 máj. 28. Manfredi Filippino honfitársaival Párisba ment, ahol nagy tetszést arattak vonós hangszerekre irt triói. Onnan 1768. Madridba került. 1785. királyi udvari zeneszerző lett, II. Vilmos porosz király pedig évi járadékot fizetett neki azzal a kikötéssel, hogy évenkint egy kamarazenei művet komponáljon az ö számára. De a század végén helyzete igen rosszra fordult. A porosz király halála után (1797) az évi járadék elmaradt s egy versenytársa Brunetti Gaetano a madridi udvarnál is megingatta állását, minek folytán a nagytehetségü művész egészen elhagyatva és nyomorban halt meg. Hátrahagyott művei egy stabat mater s nehány kisebb szerzemény, amelyeket nagy eredetiség jellemez. V. ö. Schletterer B. (Lipcse 1882).
(ejtsd: bokketta) La-, 780 m. magas hegyszoros a Liguri-Apenninekben, a Noviból Genovába vezető út kulcsa; ezért is több küzdelemnek volt szinhelye: ma vasút vezet át rajta.
Cattaro város vidékén déli Dalmáciában lakó vad és rakoncátlan hegyi nép. 1873. a honvédelmi törvény behozatala miatt fellázadtak. Megveretésük után Rodié tábornok megkötötte velök az államra nézve szégyenteljes knezlaci békét, melyben kiváltságaikat elismerte, a rendes honvédelmi kötelezettség alól őket jóformán felmentette és még nagyobb pénzösszeggel is kedveskedett nekik.
(ejtsd: bokkl) Romeo, a XVII. században élt olasz pénzverő, ki 1621. Velencében egy Della giusta universale misura e sou tipo cimü művet adott ki. Ebben az értékről, árról, pénzről stb. még ma is figyelemreméltó érdekes nemzetgazdasági fejtegetéseket közöl.