Ferenc, német rézmetsző; a XV. században Bocholtban Vesztfáliában élt. Metszetei bizonyos technikai fejlettséget mutatnak, nemkülönben a fölfogás komolysága, az elrendezés festőisége jellemzi azokat. Összesen 55 metszete ismeretes.
város Arnsberg porosz kerületben, Arnsebergtől 72 km.-re a Ruhr és Emacher közt, (1890) 47.601 lak., szénbányákkal, (közel 400.000 tonna), bányász- és egyéb iskolákkal. B. Vesztfalia egyik legiparűzőbb városa, iparágai közt legjelentékenyebb a vasipar (vas- és fémolvasztók, gépgyártás, vas-, drótszeg-, ráspoly-, gőzkazánkészités), továbbá dohány, aszfalt, sörgyártás és kémia szerek előállítása. A B.-i vas- és gépgyár ellen intézte Fussangel szociál-demokrata lapszerkesztő ismert támadásait, nevezetesen Baare igazgató ellen, bélyeghamisítás fejében. A pört ugyan B. nyerte meg (1892), de Fussangelt 1893. birodalmi képviselőnek választották.
1. Ferenc, német műtörténész, szül. Burtscheidban 1823. Bonnban teologiát és a keresztény művészet történetét hallgatta: 1850. lelkésszé lett, 1852. Krefeldben a keresztény művészetnek kiállítását rendezte; 1857. Kölnben az érseki muzeumot alapította. Művei: Geschichte des liturgischen Gewandes (Bonn 1850-65); Die Musterzeichner des Mittelalters (Lipcse 1859-61); Die Kleinodien des heil. Römischen Reichs deutscher Nation, nebst den Kroninsignien Böhmens, Ungarns und der Lombardei (ívrét 58 kromolitográfiai táblával, Bécs 1864); Die mittelalterlichen Kunst-und Reliquienschätze zu Maastricht (Willemsennel, Köln 1872) stb. A m. tud. Akadémia 1872. külső tagjává választotta.
2. B. Károly Ágost, német orvos, szül. Magdeburgban 1782., megh. 1833. Doktorrá lett 1815., de már 1814. bonctani asszisztens és proszektor volt Lipcsében s mint ilyen kitünő preparátumokkal gazdagította a lipcsei boncolástani muzeumot. Munkái: Die Beschreibung des fünften Nervenpaares stb., Das Handbuch der praktischen Anatomie des menschlichen Körpers stb.
3. B. Károly Ernő, német orvos, fia Bock K. Ágostnak, szül. Lipcsében 1809., megh. 1874. Tanulmányait Lipcsében. végezte, s ugyanitt lett docenssé 1883. Főleg a boncolástani tanulmányokkal foglalkozott, irt egy boncolástani könyvet, egy zsebkönyvet és atlaszt. A negyvenes évek elején Bécsben és Prágában kórboncolástant és fizikális diagnosztikát tanult, s 1845. a kórboncolástan tanárává nevezték ki. Népszerü iratainak száma nagy; ezek neki mint konzultáló orvosnak nagy hirt szereztek, különösen a közönség körében. Sürgette az egészségtan tanítását az iskolákban, ismertette az emberi test szerkezetet, ennek ápolási módját s különös előnyét a tornázásnak. Népszerü munkái; Vom gesunden und kranken Menschen; Bau, Leben und Pflege des menschlichen Körpers stb. Tudományos munkája a fentebb említetteken kivül: Lehrbuch der pathologischen Anatomie und Diagnostik. Magyar fordítás Bonctani Zsebkönyv. Ford. Schmidt György (Pest 1862, Trattner Károly); Az egészség négy könyve (Pest 1864, Ráth M.); Az iskolás gyermekek testi és szellemi epsége fentartásáról. Ford. Gönczy Pál (Pest 1872 Ráth M.). Egészségtan a nép számára. Átdolgozta Izsó Lajos (Budapest 1874 Légrády test,).
Ernő, l. Bokelberg.
város Wiesbaden poroszországi kerületben, 2 km.-re Majna-Frankfurttol, (1890) 18.675 lak., élénk iparral. Készít varró, gőz-, gazdasági és egyéb gépeket, zongorákat, pléh- és bronztárgyakat, butorokat, márványtárgyakat fafaragványokat meg kémiai szereket.
falu Unterfranken bajorországi kerületben, 8 km-re Kirsingentől, 400 lak. B. vasat és különböző sókat taralmazó ásványvizénél fogva látogatott fürdőhely; vizét különösen vérszegénység, fehér folyás, hiszteria stb. ellen használják.
félreértésből elrontott német szó. Eredetileg alnémetül Booksbüdel, t. i. Bücherbeutel, könyvtáska: a középkorban igen szokásos bőrburok, melyben főleg az értékes könyvet, de a hivatalos okmányokat is hordták. Ez utóbbi minőségben használták a hamburgi tanácsosok, kiket ugy látszik, elsőben neveztek B., azaz elavult, copfos ósdiaknak, mert az őseiktől öröklött bőrburokhoz ragaszkodtak. Ily értelemben már 1746. gunyolták ki a hamburgi szinpadon Der B. cimü bohózatban a hatósági copfot és slendriánt.
Sámuel, pozsonyi templomi karnaw, tudákos latin néven Capricornus, szül. 1628. A würtenbergi herczeg 1659-ben udvarához hivta karnagynak, s itt Stuttgartban halt meg 1670 körül. Zeneművei; több mise, motetta, sarabande, szonáta, capriccio, allemande, courante, Proaerpina elrablása c. kántáte stb.
Florens Henrik, német politikus, szül. Soestben 1802. febr. 15. Jogi tanulmányait Berlinben és Heidelbergában végezte, és birói pályára lépett. 1852. a képviselőházba választották, 1861. a képviselőház másod-alelnöke lett s megalkotta a bal-közép-pártot. Mint a ház elnöke heves összeütközésbe került Roon hadügyminiszterrel, aki magát a házszabályoknak alávetni nem akarta (1863. máj. 11.); B. ekkor kalapját fejére téve az ülést felfüggeszté, I. Vilmos király pedig az országgyülést feloszlatta. 1865. kilépett az államszolgálatból s azóta a mezőgazdaságnak él, amellett 1867 óta az észak-német, s azután a nemet birodalmi gyülésnek állandó tagja.
Aubl. (növ.), l. Bokófa.