Bodaj

Régi magyar személynév. A név nyilván megfelel a török-tatár «bodaj» «budaj», «bogdaj» azaz «buza» szónak, tekintve, hogy a régi neveink közt ilyeneket találunk: Árpa, Buza, Kölesd s ezenkivül a török-tatár névnek Bogdal változata is előfordul.

Bodajk

kisközség Fehér vmegye móri j.-ban, (1891) 2022 magyar lak.; vasúti állomás, posta- és táviró-hivatal, postatakarékpénztár. Kis fürdőjét, mely tükörfürdőből, kő- és kádfürdőkből s nagy tóból (20° földes mésztartalmu víz) áll, köszvény és görvély ellen használják, leginkább csak a környék lakói; a vendégek száma átlag 150. A gyógyforrások állítólag az 1810-ki földrengés alkalmával keletkeztek. B., mely Moórtól 1 órányira bájos völgyben fekszik, egyúttal búcsújáróhely, ahol már a IX. században, vagy a hagyomány szerint Szt. István király kezdeményezése folytán a Kálváriahegy tövében kápolna épült. B. hajdan a székesfehérvári Szt. Istvánról nevezett keresztes lovagok birtoka volt. A kapucinusok temploma 1741. épült; kolostorát, melyet II. József szüntetett meg most paplaknak használják.

Bodányi

Ödön, az aradi és csanádi egyesült vasutak főmérnöke, szül. Kerülősön; Arad vármegyében. Mérnöki tanulmányait 1878. Münchenben végezte. Oklevelének honosítása után államszolgálatba lépett. Időközben az arad-körösvölgyi vasút alkalmazta s mint osztálymérnök 1882. és 1883. résztvett az arad-csanádi vasút építésében. 1885-1886. a dobaj-tuzlai vasút építés vezetőségének főmérnöke volt, azóta az aradi és csanádi egyesült vasutnak építési osztályának vezetője. A magyar mérnök- és építész-egyletben több fölolvasást tartott s a mondott egyesület havi közlönyébe és német szaklapokba több szakcikket irt. Nagyobb műve: A magyar vicinális vasutak és a fejlesztésük körül követendő elvek. Aradon az árviz elleni védelmi munkáknál oly nagy szolgálatokat tett, hogy a város törvényhatósága városi tiszteletbeli főmérnökké választotta meg.

Bodden

néven nevezik a Keleti-tenger több keskeny öblét. Ilyenek: 1. a Rügeni-B., Rügen sziget D-i oldalán, amely több ágra oszlik; 2. a Grabovi-, Barthi-, Bodstedti-B., Rügen Ny-i oldalán; 3. a Cammini-B., Wollin-sziget és a szárazföld közt. Mindezek nagyobbára sekély vizek; mélyebb járatu hajók nem juthatnak beléjök.

Bode

1. a Saale mellékfolyója; a Brocken hegységben ered, átfolyik a vad B. völgyön és 260 km. hosszu folyás után Bernburg alatt torkollik. - 2. A Wipper egy kis mellékvize Erfurt poroszországi tartományban.

Bode

1. Ferenc, norvég festő, szül. Bergenben 1820 május 28. Párisban lakik. Különösen koloritjának frissesége által tünik ki. Csendéletet, virágokat szeret festeni. Művei: Szőllőfürtök, Kaméliák, Felvágott narancs, Fácán és fogoly, Kacsát faló sas, Tengeri madarak stb.

2. B. János Elert, német csillagász, szül. Hamburgban 1747 jan. 19., megh. Berlinben 1826 nov. 23. Korán a matematikai és csillagászati tanulmányoknak szentelte magát és először a Berechnung und Entwurf der Sonnenfinsterniss vom 5. August 1766 (Berlin 1766) c. munkát tette közzé, azután Anleitung zur Kenntniss des gestirnten Himmels c. munkát (11. kiad., kiadta Bremiker u. o. 1858) és az Anleitung zur Kenntniss der Lage und der Bewegung des Mondes und der übrigen Planeten (1770-77) c. folyóiratot adta ki. 1772. B. a berlini tudományos akadémia csillagásza, 1786. pedig ugyanott a csillagvizsgáló igazgatója lett. Még a következő munkákat irta: Erläuterung der Sternkunde (Berlin 1778, 2 kötet, 3. kiadás 1808), és szerkesztette az Astronomische Jahrbücher oder Ephemeriden (u. o. 1776-1829, 54 köt.) c. kiadványokat, melyeket később Berliner astronomisches Jahrbuch cimen folytattak. Említendő a Représentation des astres c. műve is (Stralsund 1782 és Berlin 1805), mely munka 34 lapon a Berlin látóhatára fölött szabad szemmel észrevehető és a fontosabb teleszkopikus csillagokat mind tartalmazza; továbbá Uranographia sive astrorum descriptio (u. o. 1802 2. kiadás 1819) melyben 17.240 csillag van felsorolva; Entwurf der astronomischen Wiasenschaften (u. o. 1794, 2. kiadás 1825); Allgemeine Betrachtungen über das Weltgebäude (u. o. 1808, 3 kiad. 1834).

3. B. Vilmos, német iró, a berlini muzeumi képtár igazgatója, született Kalvördében 1845 december 10. Kiváltképen műkritikával foglalkozik. Munkái: Studien zur Geschichte der holländischen Malerei (Braunschw. 1883), Donatello in Padua (1883), Italienische Portraitsculpturen des XV. Jahrhunderts im Berliner Muzeum (Berlin 1883), Die Ausstellung von Gemälden älterer Meister im Berliner Privatbesitz (1883), Adriaen Brouwer (Bécs 1884), Die italienische Plastik (1891). Újabban nagyon is keményen támadták meg B. műveit, de különösen igazgatói rendeleteit. V. ö. Lermolieff, Die Gallerien Berlins (1893) és a Lützow-féle Zeitschrift für Kunst évf.

Bódé

kisebb, deszkákból vagy ponyvából összetákolt, könnyen elmozdítható, ideiglenes alkotmány, melyben p. vásárok alkalmával a kereskedők áruikat kinálják.

Bodéga

(sp.), kikötővárosokban áruraktár, árutelep, azonkivül jelentése: boros pince, továbbá kocsma, melyben hideg ételeket és egész üvegekben v. poharankint hazai és jobb minőségü borokat szoktak elárusítani. Ilyen B.-k minden nagyobb európai városban és igy Budapesten is vannak.

Bodel

János, francia költő a XIII. századból, szül. Arrasban, elkisérte Szt. Lajost az egyiptomi keresztes hadjáratba. Fenmaradt tőle egy bucsuzó vers Páristól: Li congies, egy élénk csodás szinjáték: La Jeus de St. Nicolas s több pásztor-versezet. Némelyek neki tulajdonítják a Guiteclin de Sassaigne c. hőskölteményt is, melyben Nagy Károlynak Wittekind szász király ellen viselt háboruja van leirva.

Bodele

mélyebb fekvésü terület Szudánban, ÉK-re a Csád-tótól, amelynek fölös vize egykor a kiszáradt Bahr-el-Ghazal utján a B.-be folyt.


Kezdőlap

˙