kisközség Háromszék vármegye sepsi j.-ban, 1363 oláh lak. B. a Bodza folyó völgyében, a Bodzai szoros (l. o.) nyilásától É-ra fekszik; hozzátartozik a bodzai mellékvámhivatal és veszteglőintézet. Lakói juhtenyésztéssel és a határszéli kereskedéssel foglalkoznak.
Ottó, német antisémita agitátor, szül. Majna m. Frankfurtban, 1859 jul. 2. Jogot és filozófiát tanult s 1883-87. a marburgi egyetemen könyvtári tiszt volt. Kiadja a Reichsheroldot, nyomdatulajdonos és a Bauernverein elnöke. 1887. a marburg-kirchhaini kerület képviselőjévé választotta, hasonlóképen 1890. is. Munkái: Deutsche Volkslieder aus Oberhessen (1855), továbba több antisémita röpirat, minők: Die Juden, Könige unserer Zeit (Marburg, 1887: 137 kiadást art), Güterschlächterei in Hessen, Quintessenz der Judenfrage (1887), Europ. Judengefahr stb.
görög szobrász, a hires Lysippos fiának tanítványa, a Kr. e. IV. században élt Szikionban. Legismeretesebb műve egy imádkozó férfit ábrázoló szobor volt, melyet sokan a berlini muzeumnak egy imádkozó ifjut ábrázoló bronzszobrával azonosnak tartanak. Annyi bizonyos, hogy e szobor a Lysippos-utáni korból való, de hogy B. műve volna, az nincs kétségtelenül bebizonyítva.
(gör.), Apollónak Boédromios melléknevéről elnevezett ünnep Athénban. Minden év harmadik honapjában (szeptemberben) ülték meg, s ezért e hónap a Boédromión nevet kapta.
(gör.) a. m. a csatakiáltással (segítségül) siető. E melléknéven (s a Boáthoos-én, mely u. a jelenti) tisztelték az athéniek Apollónt hadi isten minőségében a Boédromión hónapja 7. napján tartott Boédromia-ünnep alkalmával (szeptember hava végén) harci felvonulással. Apollón ugyanis a monda szerint az Erechtheus király uralkodása idejében az eleuzisziakkal harcoló athénieknek delfi orákuluma által azt tanácsolá, hogy hangos csatakiáltással támadjanak, s akkor győzni fognak. Apollón B.-t tiszteltek a béótok Tébábán is.
János, számvivő tiszt a magy. királyi helytartótanácsnál: megh. 1809 febr. 20., mint dillettáns a rovargyüjtéssel foglalkozott s különösen a Budapest környékén előforduló rovarokat gyüjtögette.
boeoti, 1. Beócia.
igy nevezték régebben magyarul a bojárt, l. o.
1. Antal, képviselő, szül. Maros-Vásárhelyen 1802-ben, megh. Magyar-Ujfaluban, Kolozs vmegyében 1892 nov. 8. Szülőhelyén végezte iskoláit s egyideig a kolozsvári guberniumnál, majd a nagyszebeni konzisztóriumnál szolgált. 1834-től állandóan tagja volt az erdélyi országgyüléseknek, mint a liberális párt hive. Tagja volt az 1848-49. országgyülésnek is s a szabadságharc leveretése után hát évig fogságban sinylődött. 1872-1892 szinten mint képviselő működött, előbb a balközépen, majd a szabadelvü párton, s hát cikluson át volt az alsóháznak korelnöke.
2. B. Sándor, iró. Szül. a mult század derekán, megh. e század harmadik évtizedében. Költeményeket irt a Mindenes Gyüjteménybe, majd a szinműirodalomhoz fordult s 1827. harminckét, cimük szerint megnevezett szindarabot ajánlott fel kiadásra. Sokat fordított németből, s fordította Shakespeare Othellóját is. Eredeti darabjai: Az óbester 1794: A nemes jóltevő 1794. V. ö. Szinnyei, Magyar irók.
(ejtsd: boereszku) Vazul, román államférfiu, szül. Bukarestben 1830., megh. Párisban 1883 dec. 1. Már 1848. mint kiváló hirlapiró tünik föl. Befejezvén Párisban jogi tanulmányait, 1857. doktori oklevelet nyert. Ez időben irta következő műveit: Mémoire sur la question politique et éconnomique de la Moldo-Valachie (Páris 1856); La Roumanie apres le traité de Paria du 30 mars 1856 (Páris 1856): Traité comparatif des délits et des peines au point de vue philosophique et juridique (Páris 1857). Hazatérve megalapította a National-t s rövid időre a jogi fakultáson a kereskedelmi jogból tanári állást vállalt. 1860. igazságügyi miniszter lett s 1879-1881-ig külügyminiszter. Egyébb művei: Examen de la convention du 19 aullt relative á l'organisation des Principautés danubiennes (1858): Mémoire sur la jurisdiction consulaire dans les Principautés unites roumaines (1865). Van azonkivül egy a román kereskedelmi jogról szóló kommentárja.