kisközség Baranya vmegye szentlőrinci j.-ban 1000 magyar lak., postahivatallal és postatakarékpénztárral.
(Kis- és Nagy-), két hegy Asztrakánorosz kormányzóságban 50 km.-re Csernij-jartól. Az egyik 176, a másik 28 m. magas. A nagy-B. mellett van a Baszkuncsak nevü sós tó.
a. m. fenséges, a mongol nyelvben a nagyok és hősök cime. Innen B.-láma Déltibet papi fejedelme.
(szt. hegy), kalmük neve több hegynek Közép-Ázsiában; a legnagyobb a Tien-sanban van, Urumcsi és Turfan közt az É. sz. 43 1/2, a K: h. 88-89° alatt.
falu Oberbayern bajorországi kerületben München mellett, amelytől az Isar választja el, 1576 lak., közelében 521 m. magasságban, az É. sz. 48° 8' 45" és K. h. 11° 36' 29" alatt van a bajor csillagvizsgáló.
(növ.), 1. Álernyő és Bogvirágzat.
(ejtsd: boghedd-) vagy bituminit, a köszénhez hasonló, sötétbarna vagy májbarna vastagon palás ásvány; puha, jól vágható, könnyen gyúl s igen nagy mennyiségü világító gázt ad: 1000 kilogr. 264-430 köbmétert. Egyes kőszénkorbeli kőszéntelepeken találni 50-60 centiméternyi fekvetekben. Mikroszkópos szerkezete, kémiai összetétele eltér a kőszénétől, ugy hogy külön ásvány gyanánt szerepeltetik. Százalékos összetétele: szén 60-65, hidrogén 9,1, oxigén 4-5,5 nitrogén 0,7 kén 0,1-0,3, ásványi anyagok 18-24%. Lelőhelye Csehország, Pilsen, továbbá: Torbane Hill, Linlithgowshire (Skócia), a Hebridák, stb. Főképen a világítógáz gyártására vett kőszenek javítására használják, de ásványolajat meg paraffint is gyártanak belőle.
Az al-dunai bolgárok királya (856 -867), ki 859. a keresztény hitre tért s Mihály nevet vett föl. Vámbéry (Magy. Ered. 68) a nevet Boghornak olvasta a görögös-is végzet elhagyásával s a török Boghor, Bogra névvel azonosítja, melynek jelentése annyi mint szarvasbika.
Mihály, prépost, szül. Pesten 1839 jan. 10. Tanult Pesten, Esztergomban, Bécsben. 1863. szentelték pappá. 1882. választották budavári plébánossá, egy év mulva préposttá neveztek ki. Évről-évre emelkedett állásában: előbb kerületi jegyzőnek, aztán alesperesnek, 1890. budapesti esperesnek választották. Kiváló jelentősége van B.-nak az egyházi zene és zeneirodalom terén. Már mint budapesti hitszónokot a nemzeti zenede titkárává választotta (1876-82). A kormány külföldre küldte az egyházi zene tanulmányozására. Érdemei méltánylásául, melyet alább felsorolt művei igazolnak, a tud.akadémia levelező tagjának választotta. Önálló müvei: Melyik a valódi egyházi zene ? Bpest 1878. A gyermek szent fohászai. U. o. 1879 (Ima- és énekes-könyv); A keresztény egyház ősi zenéje. Eger 1879; Egyház-zenészeti jegyzeteim. Budapest 1880; A magyar egyházi énekek. a XVIII. századból. U. o. 1882. (Akadémiai székfoglaló); Cantionale el passionale hungaricum. XVIII. századbeli kat. énekgyüjtemény. U. o. 1882; Szegedi Ferenc Lénárd énekeskönyve. 1674-ből U. o. 1886; Őseink buzgósága imák és énekekben. U. o. 1888, Zeneművei: Dicshymnus Simor bibornok aranymiséjére (karének, 1886, saját szöveg); Tizenkét eredeti magyar dal (1892 dec., egy énekhang; zong.). Átiratai: 24 régi latin ének (Religio 1881-1886).
Boldizsár, szláv jogtudós, szül. Raguzában 1840. Tanulmányait Bécs-, Berlin és Párisban végezte. 1869. a szláv jog tanára lett az odesszai egyetemen. Ez állásban kidolgozta Montenegro számára a polgári törvénykönyvet, mely 1888. jelent meg Párisban. 1877. tagja volt az ideiglenes bolgár kormánynak. Utóbbi években többnyire Párisban él. Több művet irt a szláv szokásjogról, a délszláv népek régibb törvényeiről stb.