biharmegyei család 1. B. v. Bohusch György (másnéven Szenitzky), szül. 1687., megh. 1722. Tanulmányait a wittenbergai egyetemen elvégezve, a késmárki főiskolában tanár, majd rektor lett. Megirta Szepes vm. történetét. Descriptio inclyti comitatus Scepusiensis geographico-historica. Bél Mátyásnak Prodromus Hungariae antiquae et novjel c. munkájában jelent meg. Kéziratban maradt adatait nagyrészt Wagner Károly használta fel Analecta Scepusii sacri et profani c. munkájában.
2. B. László, szül. Budapesten 1839 május 1. Bölcsészetet, nemzetgazdaságot és természettudományt Lipcsében hallgatott. Később sokat fáradozott hazai gazdaságunk érdekében. A világosi cognac-gyár részben neki köszönheti lételét. A pomologiával előszeretettel foglalkozik s a gyümölcs és zöldség szárítását nagyban kultiválja és gacsai birtokán e célra megfelelő telepet rendezett be. Az arad-körösvölgyi és az arad-csanádi vasutvonalak létrehozásában érdeme van. 1884. a világosi kerület képviselőnek választotta.
3. B. Sámuel, jeles jogtudós, kit III. Károly megbizott De jure Hungarico c. műve befejezésével, 30.000 frt tiszteletdíjat helyezvén kilátásba, a Jus criminale megirásáért pedig 15.000 forintot. Azonban munkáinak teljes befejezésében megakadályozta korai halála.
4. B. Szögyény Antónia, a harmincas és negyvenes években irodalmi estélyeket adott, melyeken a kor legkiválóbb politikai és irodalmi alakjai jelentek meg. A szépművészeteknek és a szépirodalomnak lelkes pártfogója volt.
kisközség Trencsén vármegye trencséni j.-ban, 378 tót lak., vasuti állomással. Kastelyát Erdődy Antal gróf a XVIII. század második felében építette; a mellette levő kápolnában üvegkoporsóban ama lovag teste látható, ki a monda szerint a törökök által félholtra verve e község határában találtatott s ki utóbb megmentői számára lakásokat építtetett, ahonnan a telep nevét (Isten dicsősége) vette. B. egyuttal Beckó (l. o.) állomása, ahová a közlekedést a Vág folyón át komp közvetíti.
1. kisközség Hunyad vármegye brádi j.-ban, 1543 oláh, német és (205) magyar lak., pénzügyőrséggel, posta- és táviróhivatallal, postatakarékpénztárral. Határában a József-Rezső-Anna-táróban a kincstár III. Károly óta nagy erővel dolgozott s keresztvágataival uj teléreket tárt fel; 1827. a Moldván-család kezére jutott s attól fogva boicai Rezső néven bérlők rablóbányászata vette kezdetét. 1884. Klein Henrik vette meg, ki a tárókat kitisztítá, sineket vezetett be s egy kaliforniai zúzóművet állított fel s 1889-től az Első erdélyi aranybánya részvénytársulat vette meg. Legtöbb telér kvarcporfir és melafir érintkezési határán vonul végig s mészpát, kvarc, antimonát, pirit, galenit, kalkopirit, vörös ezüstérc, fakóérc és ritkán termésarány képezik a tölteléket. Ezek az Anna-táró szintjéig sőt részben ezen alul még 40 m. le vannak fejtve. 1884. Karácsonyfalvából egy uj altárót kezdtek hajtani. Munkások sz. 265. 1888. termelés-értéke 42.786 forint. A termelt aranyat és ezüstöt Berlinben és Freibergben váltják be. Aranybányászata a rómaiak a rómaiak idejéig vezethető fel. A Szfregyel (fort) és Kornyet (Sanos) hegyek közt elnyuló nyergen találta meg ahunyadm. tört. régészeti társ. küldöttje Téglás G. 1881. a római gyarmat nyomát, honnan érctörő mozsarak, őrlőkövek, üvegnemüek mellett egy MVRRI bélyeggel ellátott lámát szállított dévára. Az Anna-táró 140 m. h. keresztvágata s a beomlott tárószájak, aknamélyedések is római eredetüek. B.-tól a Maros felé 3 km.-re regényes sziklaszoros huzódik. Annak jobb- és balparti falában barlangok vannak A boicai Magurában 3 lépcsőben feltáruló «csür» nevü barlang nyilik. A legfelső b. Eötvös Lórántnak, a középső Sólyom Fekete Ferenc, a tört. régészeti társulat alelnökének, az alsó Kuun Géza akad. tiszteletbeli tag s e társulat elnökének nevét viseli. A felső egyfolytában bemélyedő csarnoknak végső részében szép cseppkövesedés látszik; a középső 3 nyilásu hatalmas csarnok; az alsónál a főüregből mellékág szolgál. Mindannyit lakta az ősember. Ezeken felül még egy kis üreg van. A Magura tetején is prehisztorikus cserepeket találtak. Benn B. Mellett egy kis üreget tolvajok barlangjának neveznek. Albert király 1444. Brankovics Györgynek adományozta Kisbánya neven s midőn 1451. Hunyadi Jánost a világosi uradalommal az aradi káptalan beiktatta, Kisbánya alio nomine Medvepatakának irták. 1525. Körösbánya, Abrudbánya, Zalatna bányapolgáraival Kisbánya megbizottai Abrudbányán bányatörvényszéket ültek. Csak a mult század óta vették használatba az oláh Bociát mely Kisbányát jelent.
2. B., nagyközség Szeben vmegye nagyszebeni j.-ában, 1476 oláh lak., postahivatallal és postatakarékpénztárral. B. az Olt folyó jobb partján a Verestoronyi szoros É-i bejáratánál fekszik; közvetlenül a község felett emelkedik az u. n. Verestorony. A Verestoronyi határvámtelep B.-hoz tartozik. L. Verestoronyi szoros.
Lázár, tábori lelkész, szül. Dobanovecban, Szlavoniában; tanult Karlócán és a pesti egyetemen 1815-ben; azután plébános lett szülővárosában és később Radosevic báró ezredében tábori lelkész volt. Munkája: Pamjatnik muzem u slovensko-serbskom knizestvu slavnim (Pest 1815). (A szláv-szerb irodalom hires férfiainak emlékei.)
Ferenc Adorján, francia epera-szerző, szül. Rouenban 1775 dec. 15., meghalt Jareyban 1834 okt. 8. 1798. Zoraime és Zulnare c. szerzeménye határozott tetszést aratott, hasonlóképen a Calife de Bagdad (először adták 1801 szept. 16.). Időközben B.-t kinevezték a konzervatórium zenetanárává; 1803. Mafleuroy Clotilde táncosnővel kötött szerencsétlen házassága következtében kénytelen volt elfogadni az orosz cári zenekar karmesteri állását és Pétervárra ment, de már 1810. visszatért Párisba s a következő szerzeményekkel lépett fel: Jena de Paris (1812), Le nouveau Seigneur du village (1813), azután a Cherubinival, Catellal és Isouarddal együtt szerzett Bayard a Mézieres alkalmi darab, majd a Kreutzerrel együtt szerzett Béarnais Angéla (1815) stb. La fete du village voisin (1816), Le petit Chaperon-rouge (1818), La dame blanche (mely B. világra szóló hirét megalapította); Les deux nuits (1829). B. 1821 Compositeur de la musique de la duchesse du Berry lett s első felesége halála után (1826) Phillis nevü szinésznővel második házasságra lépett. Rouen városa 1839. emléket állított neki, Páris városa pedig egy utcáját ő róla nevezte el. V. ö. Pougin, B. (Páris 1875). fia, Adorján, szül. Párisban 1816 nov. 3., megh. u. o. 1838 jul., szintén zeneszerző volt s a következő operákat írta: Marguerite, L'aieule, La bouquet de l'Infante, La butte des moulins.
Péter Proszper, francia matematikus, szül. Metzben 1811 febr. 19. Munkái: Infroduction a l'étude de la mécanique pratique, Traité de la nature des eaux courantes, du Expériences, observations et méthodes concernant les lois des vitesses, le jaugeage (ez főmunkája), Notions nouvelles d'hydraulique concernant les tuyaux de conduit, les canaux et les rivieres stb.
Miklós, francia költő és kritikus, szül. Párisban 1636 nov. 1. megh. u. o. 1711 márc. 13. Kezedetben jogot, majd teologiát tanult, de ezt is abban hagyta, hogy egészen a szépművészeteknek élhessen. Hamar hiressé lett Satires Páris (1660) munkájával s XIV. Lajos, kinek udvaránál, dacára szatirikus iratainak, egész 1687-ig nagy szerepet játszott, őt 1667. udvari történetiróvá nevezteki. Munkái: (12) Satires, melyek közül a 8-ik (Sur l'homme) s a 9-ik (A son esprit) a legjobbak (Páris 1660-1705); 12 Épitres (u. o. 1669-95); Odes, chansons, sonets, épigrames etc.; Réflexions critiques sur Longin (u. o. 1693); De l'art poétique (u. o. 1669-74); Le lutrin (furcsa éposz, u. o. 1672-83); Les héros de roman (u. o. 1664-65), Lettres. Mint kiritkusnak rendkivül nagy befolyása volt kortársaira s a költészetre egész a romantikusok koráig. Sikeresen küzdött az álnagyságok ellen (Chapelain, Calprenede, Sculdéry, Cotin, Benserade, Méssage, Coletet), gúnyolta azok modorosságát (Concetti), szentimentalizmusát, dagályosságát, ajánlotta a régiek példáját s rámutatott az utánzandókra (Racine, Moliére) és Art poétique-jában összeállította a jó izlés kódexét, mely a francia irodalomban igen sokáig volt irányadó (Le législateur de Parnasse),de néminemüt ártott is túlságos józanságával, negativ jellegü, minden lendületet és fantáziát megtámadó kritikával (Le poete du bon sens), valamint azzal, hogy a költészetet csak bizonyos tárgyakra és formákra szorította (Mots nobles, Enjambement stb.). Munkáit legteljesebb gyüjteményben Laverdet adta ki (Páris 1858, két kötet). Magyarban megjelent A költészetről. Tanköltemény 4 énekben. Ford. Erdélyi János (Budapest 1885, Olcsó könyvt. 184.) V. ö. Sainte-Beuve, Port Royal V. 320. és Causeries du lundi (VI.). B. Par Lanson. Páris 1892). Bornemann, B. im Urteil seiner Zeitgenossen (Heilbronn,1883). Kaulen F., Poetik B.-s. (Lipcse 1882). Deschanel, Le romantisme des classiques. (4. soroz. Páris 1888).
Lajos Lipót, francia festő és kőrajzoló, szül. La Basséeben (Nord) 1761 jul. 5., megh. Párisban 1845 jan. 5. Egy faképfaragónak fia volt, saját szorgalmából képezte magát és kisebb arcképeket és genreképeket festegetett Douaiban és Arrasban. Huszonöt éves korában Párisba ment, ahol csakhamar tekintélyre tett szert a mindennapi élet köréből vett képeivel, noha ellentétben állott az uralkodó művészeti irányzattal Főművei: Marad diadala (lillei muzeum), Isabey műterme, Egy gyorskocsinak megérkezése a posta udvarán.
a bászk sipka, a karlista katonák ismertetőjele Spanyolországban.
valószinüleg nem tulajdonnév, hanem a Felső-Olaszországban megtelepedett boiok választott hadvezérének cime, a. m. Boiok királya.