(ol.), vámbárca; innen bolleták, Ausztria- Magyarország s Bajorországban az áruknak a vámilletéki törvények szerint kitöltött utlevelei.
Pompejus (Sándor), ném. kémikus. Szül. Heidelbergában 1812 máj. 7., megh. Zürichben 1870 aug. 3. Természettudományi tanulmányait Heidelbergában végezte. 1838. Aarauban a kémia tanára lett a kanton iskolájában; 1855-tői a zürichi politechnikumon az ipari kémia tanára. A Schweizerisches Gewerbeblatt szerkesztője volt 1841-54., ujabban (Kronauer társaságában) a Schweizerische politechnische Zeitschrift-el szerkeszti. Kézikönyve Handbuch der chemisch-technischen Untersuchungen nagyon elterjedt és 6 kiadást ért. Ebből az első 3 kiadást ő maga rendezte sajtó alá, a többi kiadás csak halála után jelent meg; az utolsó kiadás 1888. Megkezdte továbbá egy nagyobb kémiai technologiai kézikönyv kiadását (8 köt.) s e munka kidolgozásában számos szaktudós támogatta őt. Halála után Birnbaum Károly folytatta a munka szerkesztését. Különösen a festő anyagok tanulmányozásával foglalkozott és e téren első szaktekintélynek tartották.
county Misszuri É-amerikai államban, 1440 km2 területtel, Marble Hill székhellyel.
Ottó, német orvostanár szül. Altenkirchenben (Rheinpfalz) 1843. Tanult Münchenben, Bécsben, Berlinben; tanítványa volt Buhlnak, a híres müncheni kórboncolástan-tanárnak. Foglalkozott az általános és összehasonlító kórboncolástannal és állatgyógyászattal. 1874. a kórboncolás tanárává neveztetett ki a müncheni állatorvosi tanintézethez és az összehasonlító kórboncolástan rendkivüli tanárának az ottani egyetemen. 1880 óta u. o. rendes tanára az általános kórtannak és kórboncolástannak. Munkái: Zur Pathologie des Milzbrandes; Infektionen durch thierische Gifte; Über Vererbung von Krankheiten, stb.
iparos város Chester angolországi grófságban, 5 km.-re Macclesfieldtől, 5040 lak., szénbányákkal, selyem- és pamutszövőkkel.
(ol., többesben: bollitori), apró iszapvulkán.
kisk. Baranyavm. baranyavárij.-ban, (1881) 1837 szerb, német és magyar lak., postahivatallal és postatakarékpénztárral.
182 km2 területü tó Svédországban Jönköping és Kronoberg tartományokban (län). Középső részét a Bolmsö nevü sziget foglalja el. Lefolyása D-en a Langa-éval egyesül.
1. tartomány Olaszországban Ferrara, Ravenna, Firenze és Modena közt; területe: 3603 km2, 457.474 lak., fele a Pó-siksághoz tartozik, felét az Apenninek takarják; a Reno, Savena, Siliaro gyakran meg-megáradó folyók öntözik. Sík részé igen termékeny; főtermékei: buza és kender; ásványvizforrásokban gazdag; vannak réz- és szénbányai. B., Imola és Vergato kerületékre oszlik. 2. B. tartomány fővárosa; a Reno közelében, termékeny sikságon (innen ered neve: la Grassa). (1890) 143.607 lak. A falakkal kerített városnak csaknem közzéppontját foglalja el a székesegyház; innen sugárzanak ki a gyakran szűk és kanyargós utcák, amelyeket nagyobbára arkádokkal ellátott házak szegélyeznek. Helyzete, számos fontos út keresztező pontján, fontos sztrategiai hellyé teszi, amiért is ujabban nagyon megerősítették. Főterei a Piazza Vittorio Emmannele, Viktor Emánuel lovas szobrával, a vele összefüggő Piazza Nettuno, Giovanni da B.-tól készített gyönyörü Neptunus-szobrával, a Piazza Cavour és Piazza Rossini. A legszebb templomok a Vittorio Emmanuele-tér É-i oldalán levő 1390-1659 közt épült székesegyház; ugyanott a San Petronio, továbbá a dominikánusok temploma, Enzio síremlékével és szt. Domokos szarkofágjával, amelyet Pisano és Michelangelo faragványa, ékesítenek. A középületek és magánpaloták közt a kiválóbbak: a Palazzo Publico és benne a gyönyörü freskókkal ékesített Farnese-terem, a Palazzo Albergati, Aldrovandi stb. Különösen leköti az utazók figyelmét a két ferde torony, a 83 m. magas degli Asinelli (1 m. elhajlással) és a 42 magas Garisenda (2.5 m. elhajlással). A XIII. Kelemen pápa által alapított accademia delle Belle Arti palotája különösen olasz mesterektől (Guido Reni, Domenichino, Caracci) számos festményt tartalmaz; legnagyobb kincse Raffael szt. Ceciliája; a magánosok műgyüjteményei közt jelentékenyebbek a Marescalchi-, Lambertini-, Bacciocchi-félék. Tudományegyeteme, amelyet állítólag 425. Theodosius császár alapított, Olaszország legrégibb egyeteme; hallgatóinak száma 10-12.000 is volt; könyvtára közel 200.000 kötetből és 6000 kéziratból áll; régiségtárában sok az etruszk régiség. Geologiai muzeuma, botanikus kertje, csillagvizsgálója, több tudományos egyesülete és szinháza szintén a műveltség előmozdítására szolgálnak. A városon kivül a Certosa-temető Olaszország legszebb Campo santoja. Ipara és kereskedelme is virágzó, különösen len- és selyemszövői, kötélgyárai, kristályüvegkészítő, szalmafonó műhelyei, bőr-, gép- és dohánygyárai jelentékenyek; szalámija, mortadellája mindenfelé nagy hirnek örvend. Az osztrák-magyar monarkiának is van benne konzula. B.-ben szül Domenichino (megh. 1841), Guido Reni (megh. 1642), XIV. Benedek pápa (megh. 1758). Mezzofanti (megh. 1849), Galvani (megh. 1798). B. az etruszkok Felsinája, a boji gallosok Bononiája, mely 193. Kr. e. a rómaiak hatalmába került. A keleti gótok uralmának megdőlése után az exarkátushoz tartozott, azután a longobardok foglalták el. A középkorban a velfek pártján állott. 1506. végleg a pápai birtokokhoz csatoltatott. 1796. Augereau a franciák számára hódította meg; mint francia birtok a cispadán, majd a cisalpin köztársasághoz és végül az olasz királysághoz tartozott. 1815. ujra pápai birtokká lett. 1813. és 1832. köztársasági mozgalmaknak volt szinhelye, 1849-59. osztrák csapatok tartották megszállva. 1860. Szárdinia királysághoz csatlakozott.
(ejtsd: bolonnya) Giovanni (a franciáknál Jean de Boulogne, az olaszok Giovanni Fiammingo néven ismerik) flandriai szobrász és építész, szül. Douaiban, Flandriában 1524., meghalt Firenzében 1608. Hazájában van Breuck Jakabnál tanult, de 1551. Olaszországba ment, hol különösen Michelangelót vette mintául, B. a XVI. század legtermékenyebb és legjobb mesterei közé tartozik s teljesen ment kortársai minden modorosságától és túlhajtásától. Művei élénk és merész volta Michelangelóra emlékeztet, emellett azonban műveiben tisztább esztétikai érzék nyilvánul. Nagyobbrészt Firenzében dolgozott, hol a nagyherceg szolgálatában állt. 1563. IV. Pius pápa Bolognábá hozta s 1567-ig itt dolgozott főművén, a Neptunus szobrával ékesített szökőkoton. Egyéb nevezetes művei: a szabin nők elraboltatása, márványból, a firenzei loggiában; a hites Mercurius a firenzei Uffizi gyüjteményében; I. Medici Cosimo lovasszobra, melyet B. halála után tanítványa Tacca Péter fejezett be stb. V. ö. Desjardins: La vie el l' oeuvre de J. B. (Páris 1884).