1. Boetius van, németalföldi rézmetsző. szül. Bolswertben 1580 táján, megh. Brüsszelben 1638. Kezdetben Hollandiában tartózkodott, de 1619. Antwerpenbe ment, hol 1620. mester lett. B. Antwerpenben Rubens befolyása alatt határozott és tiszta rajzokat készített.
2. B. Schelte van, németalföldi rézmetsző, az előbbinek öccse, szül. 1586 táján, megh. Antwerpenben 1659 decemberében. 1625-1626. belépett az antwerpeni céhbe s Rnbens vezetése mellett a flamand iskola legnagyobb rézmetszőjévé fejlődött. Rubens festői erejét, merészségét és nagyságát épp oly kitünően visszaadta metszeteiben mint a van Dyck képeinek báját és gyöngédségét. Rendkivüli virtuozitással tudta előállítani a fény és árnyék fokozatait s ez a kiváló tulajdonsága nagy előnye tájkép-másolatainak. V. ö. Hymans, Histoire de la gravure dans l' école de Rubens (Brüsszel 1879).
az épület földszintjén az utcára vagy egy diszesebb átjáróra nyiló helyiség kereskedések számára, mely tűzbiztonság végett rendesen boltozva van. Már az ó-görögök és rómaiak házainak földszintje B.-helyiségeknek volt fentartva, melyek rendesen egy-egy nagyobb íven át (mely csak esténkint volt fa-táblákkal elzárva) az utcával egyenes közlekedésben állottak. A középkor városaiban a házak földszintjét szintén boltok foglalják el s eleintén ezek is csak fa-táblázattal valának elzárhatók, később azonban már ólomba rakott üvegablakokkal vannak ellátva (l. ábrát a köv. lapon), kovácsoltvas betétekkel, faragványokkal diszitve, melyek fölött diszes kovácsoltvas tartón cégtábla lógott. Most, hogy a B.-ok minél világosabbak legyenek s az utcán járó-kelő közönség figyelmét minél inkább magukra vonják, nemcsak a gazdag kirakatok, de a B. belsejének fölszerelése által is népesebb utcákban igen gyakran a házak földszintjét egészen vasoszlopokból vagy pillérekből szerkesztik, hogy minél nagyobb lehessen a B.-ok ajtóinak és ablakainak erős belga vagy tükörüvegekkel elzárt nyilása.
Régi magyar személynév melyet 1278-1312 közt az Ajkai-családból való Pál ispán fia viselt. A Bicsak, Csákán nevek tanusága szerint a «balta» szónak felel meg.
l. Bolthomlok.
(extrados), a boltozat külső felülete. L. Boltozat.
boltpajzs, boltbütü, a boltozat szabad vége. L. Boltozat.
boltöv: kisebb vagy nagyobb nyilásoknak bizonyos görbe vonalban való áthidalása, ha ezt az áthidalást faragott vagy termésköveknek avagy tégláknak összeépítéséből szerkesztjük. A B.-ek rendesen falnyilásokat födnek, vagy nagyobb boltozatoknak szolgálnak ellenzőkül. Görbületük tetszés szerinti, lehetnek félkörivesek, körszeletivesek, magasak és laposak (u. n. romanatívek), csucsívesek, kosár- és kerülékívesek végre hattyunyak-alakuak. (A többi ívezetek alakját, szerkezetet stb. l. Iv.) A B.-ek alakzó-ívek segélyével készülnek, sugaras hézagolással. Ha vastagságuk nem birná el a rájuk nehezedő terhet, ugy azokat föléjük alkalmazott gyűrüs- és teherhárító-ivek (l. o.) segélyével erősebbekké tehetjük. A faragott kőből való B.-ek szintén páratlan számu boltköveknek sugaras összeépítéséből szerkesztetnek.
[ÁBRA] Középkori bolthomlokzat.
a bolthajtást alkotó kődarabok egyike; ide tartozik a vállkő és zárókő is (l. Boltozat). A könyökös v. kroszettás B.-ek azok, melyek belenyulnak a falazat vizszintes hézagaiba.
boltozatkötővas. A boltozatok oldalnyomását elhárítani hivatott kötővasak. L. Kötővas.
l. Bolt-talp.