János Antal, olasz festő gazdag milanói családból, született 1467. Miután Foppa és Civerchio régi milánói festőknél tanult, a 90-es évek kezdetén testtel-lélekkel Leonardo da Vinci tanítványa lett, kit legjobb műveiben a mintázás szabatosságában, fényhatások finomságában és a fölfogás nemességében meg is közelített. Valószinüleg tőle való a budapesti orsz. képtárban levő Madonna (52. sz.), mely költői felfogásával, gyöngéd szinezésével és megható kedvességével e gyüjteménynek egyik legszebb gyöngye.
a boltozatnak egy-egy fele, melyeket a gerincvonalon keresztül fektetett függélyes sik választ el egymástól. L. Boltozat.
boltláb, a boltozat és gyámfal érintkező sikja. L. Boltozat.
boltváll, boltszék (Impost), igy nevezik egy boltiv alatt levő gyámfalnak azt a részét, melyen a bolitv közvetlenül nyugszik. Ha a B. egy drb faragott kőből van készítve, akkor vállkő a neve. A vállkövet, mint a boltiv nyomására és a gyámfal ellentállásának kitüntetésére sokszor, többé-kevésbbé gazdagon, tagozni is szokták, mely tagozatok összességét vállpárkánynak nevezik.
Ágoston Konstantin, német nyelvtudós, szül. Boroszlóban 1819 szept. 26. Jelenleg Darmstadtban él. Munkái. Orosz nyelvtan Robertson-féle módszer szerint, ezenkivül angol, francia, olasz és spanyol nyelvtanok. Athanasios Christopulos, a hellén Mirza-Schaffy dalai; Land und Leute in Nord-Euböa; Die hellen, oder neugreich. Sprache stb.
Lajos, német fizikus, szül. 1844. Jelenleg Münchenben egyetemi tanár. Számos értekezést irt az elméleti fizika és a differenciál-egyenletek elméletének köréből, melyek nagyrészt a bécsi akadémia Sitzungesberichte-iben jelentek meg. Vorlesungen über Maxwells Theorie des Elektricität und des Liches (Lipcse 1891).
(lat.). a. m. agyag. B. alba, fehér agyag, a magyar gyógyszerkönyvben hivatalos; olyan pirulák készítéséhez használják, amelyek maró fémsókat tartalmaznak, p. higanykloridot, ezüstnitrátot, rézszulfátot. B. armena a. m. örmény agyag. Lomnosz szigetéről való agyagféleség, mely bőven tartalmaz ferrioxidot, amitől vörös színü Régebben ez volt hivatalos és egyik alkotó része az u. n. sérvellenes tapasznak (emplastrum ad rubturas). B. rubra a. m. vörös agyag. - B.-t (Bissen) magyarul «falat»-nak nevezik. A pilulánál nagyobb és lágyabb golyó- vagy tojásalaku gyógyszeralak. Ritkán rendelik a gyógyszert ez alakban, mivel bevenni kellemetlen. Sok esetben előnyösen helyettesíthető oly zselatin tokokkal, melyek az illető gyógyszert tartalmazzák.
B. ásványi szempontból (bol, lemnoszi főld, szfragid, pecsétföld), az olyan többé-kevésbbé zsiros tapintatu és zsirfényü, barnás, kagylós törésü agyag, mely a vizben sustorgás közben szögletes darabokra esik szét, azután pedig finoman földes, képlékeny anyaggá. Égetve megvörösödik; ha mangánt is tartalmaz, sötét barnává lesz (ciprusi umbra). K. 1-2; fjs. 2.2-2.5. Anyaga vasoxid tartalmu kovasavban gazdag aluminium-szilkát. Százalékos összetétele: kovasav 42%, timföld 20-25%, vasoxid 10-12%, viz 24-25%, néha kevés mangánoxidot, kaliumoxidot, magnéziát s mészföldet tartalmaz. Eruptiv kőzetek, különösen pedig a bazalt-tufák, prfir meg fonolit hasadékaiban találni. Előfordul még szerpentinben, csillámpalában, mészkőben és ércfekvőhelyeken is. Nálunk egy kevés van Telkibányán, Tokaj vidékén, Rézbányán, Betléren stb. Sok van Sziléziában (Striegau, Steinhau, Goldberg), Göttinga vidékén, a Habichtswaldban, Szászországban (Seidenberg), a Rhön hegységben, Csehországban, a Kaiserstuhlban. Toszkánában Siena mellett nagyon szép s finom gesztenyebarna szinü B.-t bányásznak (terra di Siena) ugyszintén Kis-Ázsiában (Sinope) s Ciprus szigetén (mangán tartalmu).
kisk. Krassó-Szörény vármegye karánsebesi j.-ban, (1891) 750 oláh lak., barnaszénbányával.
1. Magyar-B., kisk. Baranya vármegye baranyavári j.-ban, (1891) 1375 német, szerb és magyar lak.; van vasuti állomása, posta- és táviróhivatala, és postatakarékpénztára. - 2. Német-B., kisk. Baranya vármegye mohácsi j.-ban (1891) 3032 német lakossal, székhelye a pécs-bolyi esperességnek, van vasuti állomása, posta- és táviróhivatala, postatakarékpénztára, többféle egyesülete. A B.-i uradalmat gr. Batthyány Ádám horvát országi bán, mint a magyar lovasság vezére, az 1685-88. szerzett vitézi érdemeiért I. Lipót királytól adományul nyerte.
(Bell, Bura, Bolya), kisk. Nagy-Küküllő vármegye bólya-berethalmi j.-ban (1891) 1032 oláh, magyar és német lak. Régi kastélya 1324-ben Bólyai Gáspári volt, azután többször gazdát cserélt s 1598. Mihály vajdáé lett. 1629. jan. 5. Bethlen Gábor szalontai Toldy Györgynek adományozta több községgel együtt. A mellette levő rozzant templomban Mihály vajától eredő falfestmények vannak. Itt született 1775 febr. 9. Bólyai Farkas, a nagyhirü matematikus. A B.-völgyben számos prehisztorikus cserepet és ókori kézi malomköveket találtak. Ma kitünő alma terem B.-n.