(növ.), Baumgarten szerint a. m. Menyanthes L.; 1. Vidrafű.
Károly, az elmebetegek budapesti orsz. intézetének főorvosa, egyetemi magántanár, szül. Kis-Kun-Szent-Miklóson 1832. Orvosi tanulmányait a pesti egyetemen végezve, 1856. avattatott doktorrá. 1857-63-ig Schwartzer magánelmegyógyintézetében működött mint segédorvos; 1863-1865-ig, elnyerve a Bene-féle száz aranyos ösztöndijat, meglátogatta Európa minden hírnevesebb elmegyógyintézetét, s szakba vágó tanulmányokat tett. 1866. az elmegyógyászat magántanára lett, 1866-68-ig a Rókuskórház tébolydai osztályán mint rendelőorvos működött s 1868. a lipótmezői orsz. tébolyda főorvosává neveztetvén ki, ezen állásában ma is működik. 1882 óta az orsz. közegészségügyi tanácsnak rendkivüli tagja. Az elmebetegségeket tudományos és társadalmi szempontokból tárgyaló dolgozatai hazai szaklapokban jelentek meg.
kisközség Borsod vm. ózdi j.-ban, (1891) 1003 magyar lak.
grófi család, mely két ágra oszlik: 1. az idősb katolikus ágra, melynek Mária Terézia adományozta az osztrák lovagi rangot (1752). Ennek jelenlegi szeniora B. Gyula gr., szül. Karlsbadban 1828.; 2. az ifjabb, protestáns ágra, mely 1790. kapta a bárói, 1808. pedig a grófi rangot. Ebből az ágból származott B. Péter tábornok, kit az 1792. országgyülés honfiusított. Péter fia, József. m. k. kamarás szül. 1780., megh. 1862; Péter unokája pedig Antal, szül. 1808. Ez ágnak Békés vm.-ben vannak birtokai, Szarvason pedig kastélya. Cimere három vizszintes vonal által három udvarra oszlik; a legfelső osztályban koronás kétfejü sas ül, a középső osztályban fekete pénzes-erszény függ; az alsóban három rézsutos csík vonul. A pajzs tetején grófi korona és azon öt nyitott koronás sisak, a pajzst pedig két páncélos lovag veszi körül, kik kezükben zászlót tartanak.
Bernát, német filozofus és teologus, szül. Prágában 1781 okt. 5., megh. u. o. 1848 dec. 18. Tanár volt a prágai főiskolában, de mint szabadelvü embert 1820. állásától megfosztották s azóta az irodalomnak élt. Munkái: Wissenschaftslehre, Versuch einer ausführlichen und grösstenteilss neuen Darstellung der Logik (1837); Abhandlung der Ästhetik (1843); Was ist Philosophie ? (1849); Athanasia oder Gründe für die Unsterblichkeit der Seele (1838); Mein Glaube (1850) stb.
a Kongo-államnak fővárosa, és fontos kereskedelmi állomás az alsó Kongó jobb partján, ahová a tengeri hajók is akadálytalanul eljuthatnak. Néhány kert közt fekvő lakóházon kivül csak árutárakból és négerkunyhókból áll.
1. tengerszoros pontaland és Vardö szigetek közt. 2. Orosz erőd pontaland K-i partján. amelyet 1854. a szövetséges angol és francia haderő lerombolt.
rövid lövegből - mozsárból - hajított, robbantó s esetleg gyujtószerekkel töltött üreges lövedék (l. Lövedék), amely nagy szög alatt kilőve, igen magasra repül fel s onnan zuhan le az összezúzandó tárgyra, mely alkalommal befuródik és szétrobban s ekként zúzó erővel és aknaszerüen hat. A sima csövü lövegek használatának korszakában a bombák vasból öntött, belül üres golyók voltak, amelyek a gyujtónyiláson át töltettek meg; a gyujtónyiláson át továbbá a fából készített gyulékony anyaggal megtöltött s tetszésszerü hosszuságra szabható gyutacs merült be a töltés közé; elsütéskor a B. körül kicsapó lángok meggyujtották a gyutacs cafrangjait és ezek a gyutacsot, amely oly hosszura volt szabva, hogy tüze csak akkor érte el a töltést, amikor a B. már az összerombolandó tárgyra esett. A gyujtó bombákban a robbantó anyagon kivül még 5-10 percig erős lánggal égő gyujtószer is volt, amely a bomba falaiban hagyott 4-6 nyitáson át lángolt ki a B.-ból. Hogy a B.-kat könnyebben lehessen vinni s a lövegbe illeszteni, a gyujtónyilás mindkét oldalán 2 kis fül van alkalmazva, melyekbe két 25-30 cm. hosszu kötél által összekötött S alaku vashorgot - a B.-horgot - akasztanak; a B.-nak egyik helyről a másikra való hordozásakor a B.-t a B.-horognál fogva a B.-dorongra akasztják. A B.-kat azon súly szerint nevezték el, amellyel a B.-val egyenlő átmérőjü gránitgolyó birt. A 7 fontnyi gránitgolyó átmérőjénél kisebb átmérővel biró B.-t gránátnak nevezték (l. o.) s nem mozsárból hajították, hanem haubicból (tarack) lőtték gyenge töltéssel s nagy emelékszöggel (elevációval). A B.-kat ólommal is öntötték tele s igy lőtték nagy öblü bombaágyukból (l. o.) romba döntendő várfalakra stb. Jelenleg vontcsővü mozsarakból csúcs B.-kat hajítanak; ezekre vonatkozólag l. Löveg. Malateata, riminii fejedelem 1433-ban használt először B.-kat, amelyeket igen gyorsan mindenütt utánoztak.
v. feltalálójuk szerint elnevezve Paixhans (ejtsd: péjhan) ágyúk, igen nagy kaliberü, (23-28 cm.) középhosszuságu (10 kaliber), elültöltő ágyúk, amelyek fenekén csonka kúp alaku tölténykamra van; ezekből erős töltettel csekély emelékkel, v. ólommal, vagy robbantó szerekkel megtöltött, igen erős falazatu bombák lövettek várfalakra, hajóoldalakra stb. A vontcsövü ágyúk általános elfogadása óta a B.-kat már nem alkalmazzák.
(növ.), a mályvafélék alcsaládja, l. Gyapjufanemüek.