(ejtsd: bombe), 1. egyik presidency (kormányzóság) Brit-Indiában, amely magában foglalja a Denkan Ny-i részét miként Madrasz a keletit. Területe: 181.290 km2. A föld alakulata szerint 3 zónára osztható 1. a keskeny partvidék a Ghats és a tenger közt, amelyet Konkan-nak hivnak, 2. a Ghats-on túl fekvő 7-800 méter átlagos magasságu fensík és 3. a rendkivül forró és sík környéke a Kambay-i öbölnek. Lakóinak száma (1891) 15.957.950, akik közt legtöbb a hindu, azután a mohammedánus, a dsain, a keresztény és a parszi. Legtöbben mahratti nyelven beszélnek. A presidency élén egy kormányzó áll; aki mellé a végrehajtó tanácsot a korona, ő maga pedig a törvény szabó tanácsot nevezi ki tetszés szerint angolokból és benszülöttekből. 3 divizióra oszlik fel: Dekanra, Konkanra és Gudseratra, amelyek a következő disztriktusokat foglalják magukban: Ahmednagar, Tamah, B., Kolaba, Pancs Mehal, Bharocs, Szurata, Kaira, Naszik, Kandes (Dulia), Ahmedabad, Belgaom, Darvar, Kaladgi, É.-Kanara, Punah, Ratnagiri, Szattara és Solapur.
2. B., az ugyanily nevü presidency fővárosa, Elő-India Ny-i partjánál, keskeny, 16 km. hosszu, ugyanily nevü szigeten, oly kikötő mellett, amely B., Salsette, Trombay szigetek és Elő-India közt, mind biztosságánál mind természeti szépségénél fogva Ázsia egyik legkiválóbb kikötője. Az 1661. alapított város az E.-amerikai rabszolga-háboru idejében és a Szuezi-csatorna megnyitása óta rendkivül gyorsan fejlődött; lakóinak száma (1891) 804.470, akik közt legnagyobb számmal vannak hinduk (65%), mohammedánusok, parszik és benszülött keresztények; az európaiak száma túlhaladja a 10.000-et. A város, amely ma már egyike Ázsia legegészségesebb nagy városainak, több, egymástól részben elkülönített részből áll: 1. a sziget DK-i végében levő Fort, a legrégibb rész, nagyobbára csak üzleti helyiségekből áll; tőle E-ra van 2. a Black Town, a benszülöttek szűk és gyakran piszkos utcákból álló, de festői városrésze, a melyben a legtöbb házon faragott fapilléreket, festett balkónokat, köztük pálmaberkekből kikandikáló tiarás pagodákat láthatni; 3. a Forttól ÉNy-ra, a Back-bay által elválasztva terül el Malabar-hill a gazdag europai és parszi kereskedők villáival; e városrész D-i végében állanak a «Halgatás tornyai», hol a parszik halottaikat a körösleg ólálkodó madarak által etetik meg. A Black-bay É-i alacsony partjain pedig a hinduk szokták halottaikat elégetni. 4. Bycullah, a Black Towntól É-ra, ahol a klubbok és hotelek vannak. 5. Coloba, kaszárnyákkal, kórházakkal és 6. Mazagon, a portugál korcsok városrésze. A gazdag európai és parszi kereskedők palotaszerü épületein kivül jelentékenyek: a kormányzói lak, a könyvtár, néhány bank stb. Nagy kórházakban nincs hiány. Legjelentékenyebb tudományos intézet a Royal Asiatic Society B.-i ága. Kereskedelmi forgalma a legnagyobb Indiában: 1889-90-ben 99.696 hajó (5 millió tonna tartalommal) fordult meg kikötőjében; a főkiviteli cikkek: nyers pamut, buza és ópium; a bevitélé: európai iparcikkek és szén. Forgalmát előmozdítják a vasuti vonal, amely Salsette szigeten keresztül Elő-lndiával. a különböző hajózási társaságok, a többi közt az osztrák Lloyd, amelyek Európával és a kábelek, amelyek a világ minden nagyobb városával kötik össze. Pamutipara virágzó; gépgyárai jelentékenyek. Az osztrák-magyar monarkiának benne konzulátusa van. V. ö. Hunter: B. 1885 to 1890. Study of indian administration (London 1892).
(növ.), 1. Arékapálma.
(növ.) a. m. Gambo-kender.
1. Ferenc Henrik gróf, osztrák katona és diplomata, szül. Versaillesban 1789 jun. 26., megh. 1850 márc. 31. 1805-ben az osztrák hadseregbe lépett, harcolt Olaszországban és résztvett mint százados a lipcsei ütközetben. Később, mint követ Pétervárt, Lissabonban és Torinóban működött. 1836-ban átvette a mostani királynak, I. Ferenc Józsefnek és testvéreinek nevelését s a bécsi forradalom alatt 1848 májusban Innsbruckba kisérte őket. Az udvarnál állítólag klerikális szellemben érvényesítette befolyását.
2. B. Károly gróf, osztrák-magyar altengernagy, szül. Torinóban 1832., megh. Kaltenleutgebenben 1890. Katonai pályáját 1849. az 5-ik huszárezrednél mint hadapród kezdte meg és 1850-ben már huszárfőhadnagy volt. 1861-ben mint főhadnagy a teng. gyalogsághoz osztatott be és csak 1854. neveztetett ki sorhajózászlóssá. 1861. a fregattakapitányi, 1869-ben a sorhajókapitányi rangot nyerte. Mint sorhajókapitány ideiglenesen nyugalomba vonult, de rövid idő mulva ismét tettlegesíttetett. 1879. altengernagy lett és egy évre rá Károly Ferenc főherceghez mint szolgálattevő kamarás osztatott be, mig 1877. Rudolf trónörökös főherceg udvarmesterének neveztetett ki. Ez állásában nyerte el az altengernagyi rangot és a valóságos belső titkos tanácsosi méltóságot.
3. B. Lajos Fülöp gróf, osztrák diplomata, szül. Regensburgban 1780 jul. 1., megh. Bécsben 1843 jul. 7. Előbb az osztrák, majd a nápolyi hadseregben szolgált, a nápolyi forradalom után visszatért Ausztriába s Metternich mellett a berlini osztrák követségnél kapott alkalmazást. Később ügyvivő lett a porosz udvarnál s 1813-ban azt a megbizatást kapta, hogy a dán királyt a francia szövetségtől elvonja. Az első párisi béke után kopenhágai, majd drezdai követté neveztetett ki s a karlsbadi kongresszus után a Bécsből kapott utasításokat kiméletlen szigorral hajtotta végre. Ezután még a firenzei, modenai, luccai és torinói udvaroknál, 1837. óta pedig Bernben működött követ minőségében.
a borostyánkővel rokon ásvány; három hajlású. Toszkánában (Castenuovo) lignitben lelik.
görög agyagedény, melynek teste hasonlít a selyemhernyó gubójához, egy füle van, nyaka karcsu, nyilása oly szűk, hogy a benne tartott folyadék, rendesen illatos olaj, csak csöppenként folyik ki. Néha talpa van, néha pedig legömbölyitett fenekü, szája kisebb vagy nagyobb karimáju.
(állat), tűzhasu béka, v. unka, a Pelobatidák családjába tartozó békanem, melyet a hazánkban élő többi békák között dobhártyájának s fültőmirigyének hiánya, továbbá szemölcsös bőre jellemez. Hátoldala barnás iszap szinü, hasoldala sárga (B. pachypus Bonap.) v. naracs- vörös (B. igneus Laur.) kékes fekete márványszerü tarkázattal. Mocsarainkban az említett két faja él. V. ö. Méhely L. A magyar fauna B.-jai Mat. t. tud. Közl. Kiadja a M. T. A. XXIV. köt. 1891.
ógörög fuvóhangszer, a pásztorsípok legrégibb neme, már Aristotelés előtt használatban volt és eredetileg nádból készült; innen a név: B. calamus. A. B. igen hosszu volt, s nagyon nehezen fújható. Később a franciák átvették e hangszert, a calmus nevet chalumeau-re változtatva.
rumból, szerecsendióból és cukorból készült É.-amerikai fűszeres szeszesital.
l. Fülzugás.