Gyula, olasz rézmetsző, szül. Bolognában a XVI. század kezdetén. Marcanton után képezte magát és 1531-74. körül működött, Számos lapja (több mint 354) nem éppen rendszeres rézmetsző-művek, gyakran fölületesek és szabálytalonok, a festői fölfogasról tanuskodnak és jelentékeny hatással voltak a metszés továbbfejlesztésére.
(lat.). l. Bölény.
Ferenc, olasz bölcsész, szül. Iseóban 1830. Már 10 éves korában magántanár volt, 1861. a filozofia tanára a bolognai egyetemen, 1867 óta pedig Pádovában. Filozofiájában Rosmini irányához tartozik, de jól ismeri az ujabb német bölcsészeknek, Lozte, Herbart, Trendelenburg stb. műveit is. Főművei: Pensiero e conoscenza (Bologna 1869); La filosofia dell' inconscio esposta ed esaminata (Róma 1876); La filosofia e la sua stória (1877); La coscienza (Padova 2891) stb.
(lat.) a. m. uratlan dolgok.
hittudós, a Szt. Ferenc-rend kiváló disze, szül. Bagnoreaban 1221., megh. 1274 jul. 15: családi neve: Fidenza János. 22 éves korában az assisi Szt. Ferenc által alapított Szt. Ferenc-rendbe lépett. Tanulmányait Párisban, a középkori tudományosság e középpontjában, a nagyhirü Halesi Sándor, szinten Szt. Ferenc-rendi szerzetes vezetése mellett oly sikeresen végezte, hogy 1253. a párisi egyetemen (Aquinói Szt. Tamással egy napon) tanszéket nyert. Rendtársai 1256. rendjök generálisává választották. X. Gergely pápa 1273. albanói biboros püspökké nevezte ki. Mint Ilyen tevékeny részt vett a II. lyoni közzsinatön 1274., melynek főtárgyát tudvalevően a görögöknek a nyugati egyházzal valóegyesülése (unio) tette. Főképen az ő fáradozásainak volt a gyümölcse, hogy a görögök elfogadták a római kat. hitvallást. Ez unió ugyan nem volt tartós, de fölbomlását B. már meg nem élte, mert kilenc hétre a zsinat megnyilta után meghalt. IV. Sixtus pápa 1482. a szentek közé iktatta és körülbelül egy évszázaddal későbben V. Sixtus pápa «Doctor Seraphicus» cimmel az egyház hatodik nagy tanítójának jelentette ki. Művei, amelyekben épp oly nagy skolasztikusnak. mint misztikusnak bizonyul, az 1588. évi római kiadás szerint 8 folio-kötetre rugnak. Kisebb iratai közt legismeretesebbek: Vita S. Francisci: Breviarium (a teologia rövid foglalatja); Itinerarium mentis ad Deum. (V. ö. Wadding. Annales min. Tom. III., IV.). Összes műveit kiadják a quarachi (Firenze mellett) B.-rend tagjai. (1893-ig megj. 3 köt.)
francia elnevezése a cukor-szeleteknek, melyek csemege gyanánt szolgálnak s következőkép készülnek: A vizzel olvasztott cukrot bizonyos sűrüségig forralva, csokoládé, kávé, citrom, narancs v. más gyümölcsből készített kivonattal, esetleg illó olajokkal keverik és mandola-olajjal bekent bádoglemezre öntik. E tömeget még melegen kocka-alakra darabolják mandola-olajjal kent késsel. - Bonbonniére, a cukorkákat tartalmazó dobozok elnevezése.
a japániaknál 1750 óta a buddhistapapi osztályba tartozók neve.
(ejtsd: bonsam)Károly Menyhért Artur marquis, vendée-i csapatvezér, szül. a jouverteil-i kastélyban (Anjou) 1759 máj. 10. Küzdött É.-America szabadságáért s mint kapitány tért vissza Franciaországba. A francia forradalom alatt visszavonultan élt, mignem XVI. Lajos kivégeztetése után az anjou-i felkelők vezérökké választották. La Rochejacquelin-nel és Cathelinauval együtt hősiesen és gyakran szerencsésen küzdött a köztársaságiak ellen. A Loire mellett Choletnél vivott ütközetben 1793 akt. 17. halálos sebet kapott, de még haldokolva is megmentett 5000 köztársasági foglyot, kiket felbőszült hivei lemészárolni akartak. Emlékét St.-Florentinben egy David által készített szobor őrzi.
kisközség Kolozs vármegye kolozsvári j.-ban, (1891) 1942 oláh és magyar lak., vasuti állomással és táviróhivatallal, a Bánffyak kastelyával. I. Apafi fejedelem idejében Bánffy Dénes, kit a fejedelem elfogatni rendelt, az őt üldöző székelyek elől az itteni kastélyba menekült. 1705. II. Rákóczy Ferenc itt verte meg a császári sereget. A pompás kastély és óriási kertje ma gr. Bánffy György tulajdona, kinek itt angol félvérménese van.
(sectio) alatt az emberi s állati tetemnek metszőeszközökkel való és művi szabályok szerint véghezvitt szétbontását értik. Az orvostanhallgatók a B.-kor gyakorlataikat (anatómia practica) külön e célra szolgáló termekben végzik a tanár és segédek vezetése mellett. A B.-nál követendő eljárásnak nagy irodalma van.