franc. ejtsd boné), sipka, továbbá doktori kalap; B.-s rouges vörössipkások a francia jakobinusok gúnyneve. - B. az erődítésről szóló tanban l. Mellvédsüveg.
I Gyula, francia, iró született Nimesben 1820., meghalt 1892. A Société de l' histoire du protestantisme français ügyvéde és titkára volt Párisban. A reformácio korának történelmére vonatkozó tanulmányai ismeretessé tették nevét. Ezek közül a főbbek: Olympia Morata: épisode ou la renaissance en Italie (1850, 4. kiad. 1865); Antonio Paleario; étude sur la réforme en Italie (1862); Calvin au val d' Aoste (1861); Récits du XVI. siécle (1864); ezekhez még két köt.: Nouveaux récits, 1869, és Deruiers récits, 1875. tov. La famille de Curione (Basel 1876) csatlakozik.
2. B. Jakab, francia pénzügytani iró, szül. Maintenonban 1814 április 22., megh. Luzernben 1866 szept. 25. Számos, a Revue des deux Mondes c. folyóiratban megjeleut cikkén kivül, következő munkáit említjük: Questions économiques et financiéres (1859); La liberté des banques et le taux de l' intérét (1864); Le credit et les finances (1865); L' Enqujelte sur le creéit et la Crise de 1863-64. (1866); Etude sur la monnaie (1870; La question des impôts. (1879) etc.
3. B. Károly, francia természetbuvár és bölcsész, szül. Genfben 1720 márc, 13., megh. Genthod jószágán 1793 máj. 20. Szülei a jogtudományi pályára szánták, emellett azonban természetrajzi tanulmányokkal foglalkozott. A francia és a londoni akadémia tagjául választotta s ez időtől fogva teljesen a természetrajz és bölcsézet tanulmányozásának szentelé erejét. Gyakori szembaja, mely górcsövi vizsgálataiban akadályozta, arra indította, hogy spekulativ kutatásoknak szentelje magát és különösen a kereszténységet és a halál után való létet vonja szemlélődései körébe. B. bölcsészeté empirizmus; Locke-kal s Condillac-val együtt minden képzetét érzéki észlelésekből származtat le, de ugy, hogy az a külső hatásoknak csak lelki visszahatása, miáltal az a közkeletü hasonlat, hogy a lélek «tabula rasa», melyre az érzékek felírják benyomásaikat, lényegesen változott alakot ölt, mert e szerint az idegszálak keltik ugyan a gondolatot, de működésük nem azonos a gondolattal. Minden lelkifunkció az idegszálak rezgése által keletkezik, valamint megfordítva minden innen kiinduló mozgás általuk eszközöltetik. Az eljárás maga, hogy mi módon hat az agy a lélekre vagy ez amarra, titok marad. Minthogy pedig a lélek habár maga anyagnélküli, is összeköttetés nélkül egy (bármily finom) szerves testtel nem képzelhető, B. azt következtette, hogy a lélek csak egy uj testtel való összeköttetesben marad fenn, s erre vonatkozó kissé fantasztikus nézeteit Leibnitz ama gondolata szellemében, hogy a természetben nincsen «ugrás», Palingénésie philosophique c. müvében fejtegette. Főbb művei: Traité d' insectologie Páris 1745, 2 köt.); Recherches sur l' usage des teuilles dans les plantes (Göttinga s Leida 1754); Essai de psychologie, ou considerations sur les opérations de l' âme (London 1755): Essai analytique sur les facultés de l' âme (Kopenhága 1759, 3. kiad.) 1775; Considérations sur les corps organisés (Genf 1762); Contemplation de la nature (1764); B. maga adta ki összegyüjtött munkáit e címen: Oeuvres d' histoire naturelle et de philosophie) Neufchâtel 1779-83. 18 köt. V. ö. Lemoine: Ch. B. de Genéve philosophe et naturaliste, Páris 1850.
4. B. Péter Osszián, francia matematikus, szül. 1819., megh. 1892 jun. 29. Tanulmányait az École polytechnique-en végezte, hol azután repetito, majd igazgató lett, végre a Sorbonne tanárává. 1862 óta a párisi tudományos akadémiának tagja volt. Dolgozatai az algebrára, az elméleti mekánikára, a mat. fizikára, a csillagászatra, de főleg a geometriára, még pedig a felületek elméletére vonatkoznak s többnyire a Journal de mathématiquesben jelentek meg. Legnevezetesebb dolgozata: Mémoire sur l' emploi d' un nouveau systeme de coordonnées dans l' étude des propriétés des surfaces courbes (id. h. 1860).
(ejtsd: bonnétabl), jár. székhely Sarthe franciaországi départementban a Tripotin partján, (1892) 4294 lak., XV. sz.-ból való érdekes gót izlésü kastéllyal, pamutkelme-készítéssel és bőrgyártással.
(franc., ejtsd: bontjé) a. m. süvegkészítő v. kereskedő; harisnyakötőt is jelent; bonneterie, harisnyakötő-áruk.
(ejtsd: bonaval), járási székhely Eureet-Loire francia départementban, a Loire és Ozanne egybeszakadásánál, (1891) 3789 lak. a XII. századból való érdekes gót izlésü templommal, pamutszövéssel.
Kolozs Sándor gróf, később Achmed pasa, a legkiválóbb kalandorok egyike, szül. Coussac-ban (Limousin) 1675 jul. 14., megh. Konstantinápolyban 1747 márc. 27. Már 13 éves korában tengerésznek állott be s néhány évvel később testőrhadnagy lett. Kitünt 1701. az olasz s később a németalföldi badjáratban is, de elkövetett zsarolásai miatt nem léptették elő s midőn ezért Chamillon hadügyminisztert megsértette, halálra itéltek. B. ekkor Németországba menekült s Savoyai Jenő herceg ajánlatára mint vezérőrnagy a császári hadseregben kapott alkalmazást és 1710-1712. Franciaország ellen küzdött. 1714. a rastatti béke alkalmával a francia kormány Jenő herceg közbenjárására a B. ellen indított pört beszüntette. VI. Károly császár tábornokká, majd tábornaggyá léptette elő s mint ilyen az 1716. török hadjáratban Jenő herceg oldalán, Temesvár ostromában, valamint a péterváradi ütközetben vitézül résztvett, sőt ez utóbbi csatában sulyosan megsebesült. A passzarovici békekötés után egy ideig Bécsben élt, de Jenő herceg, kinek magánügyeibe szeretett avatkozni, 1723. hogy tőle megszabaduljon, Németalföldre küldötte táborszernagyi minőségben. Brüsszelben de Prie marquis kormányzóval csakhamar oly viszályba keveredett, hogy az udvari hadi tanács halálra itélte, mely büntetést a császár egy évi várfogságra változtatta. Egy év mulva visszanyerte szabadságát oly föltétellel hogy Németországból örökre távozik. B. ekkor Konstantinápolyba ment. 1730. áttért az iszlámra s mint Achmed basa európai módra szervezte a török tüzérséget. Később győzelmesen harcolt az oroszok és Thamasp Kuli khán, persa trónbitorló ellen. A szultán jutalmul Chiosz kormányzójává nevezte ki, de nemsokára kegyvesztes lett s a Fekete-tenger mellékére számüzetett. Éppen Európába visszatérni készült, midőn meghalt. A neve alatt megjelent emlékiratok hamisak. V. ö. Leben und Begebenheiten des Grafen von B. (Frankfurt és Lipcse 1738, 4. köt.). továbbá Vandal Albert, Le Pacha B. (Páris 1887); U. a., Une ambassade française in Orient sous Louis XV. (Páris 1887) és Grande Encycl. VII. 344.
(ejtsd: bonvill), egykor Faucigny fővárosa, most járási székhely Haute-Savoiefrancia départementban, az Arve partján, a Móle hegy lábánál, (1891) 2213 lak., órakészítéssel, Károly Félix király emlékszobrával.
a Niger-torkolat egyik ága; l. Niger.
Vilmos Ferenc Róbert, francia iró, szül. Párisban 1850 ápr. 7., Hirlapirással foglalkozik s Janus álnév alatt a Figaro dolgozótársa. Munkái: Contes de fées (versek); Les Monach, Le Baiser de Mojelna Jeanne Avril, Le petit Margemont regények s egy csomó tanulmány Mémoires d' aujourdhui cimen.
(ejtsd: -vár) Ferenc, kinek nevét Byron: The prisonner of Chillon c. költemény e tetté halhatatlanná, genfi államférfiu volt. Szül. Genfben 1496., megh. 1570. Genf függetlenségét védte a savoyai hercegek ellen. 1519. III. Károly herceg parancsára elfogták s két évig börtönben tartották, mikor pápai közbenjárásra kiszabadult; de 1530. ujra elfogták s a chilloni vár földalatti börtönében tartották. 1536. a berniek bevették Chillont, B.-t kiszabadították,. kit aztán diadallal vittek haza Genfbe, hol a várostól nyugdíjat kapott. Művei: Les chroniques de Genéve, megjelent 1831.; De l' ancienne et nouvelle police de Genéve, megjelent 1845.