Borago

l. Borragofű.

Borák

(ar., a. m. villog), a mohammedán monda szerint gyorsröptü szárnyas ló, melynek hátán Mohammed Jeruzsálemből a hét egekbe szállt fel. E csodás égbeszállást Mi'ráds-nak nevezik.

Boralja

a. m. borseprő borüledék. A fejtés alatt levő bornak a hordó v. palack fenekén maradó zavaros része.

Bórany

l. Bór.

Borárulás

Az állami italmérési jövedékről szóló 1888: XXXV. t.-c. szabályozza. Bort mérni csak az illetékes pénzügyi hatóság engedélye mel lett szabad. E végből irásbeli folyamodással kell a pénzügyigazgatósághoz fordulni.

Boras

(ejtsd: borósz), város Elfsborg svédországi tartományban (län), a Viska partján, (1890) 8106 lak., pamut-, vászonszövéssel és fehérítőkkel; ásványvizforrással.

Borassus

L. (nov.), l. Borpálma.

Borászat

a bor előállításának, kezelésének tudományos alapon való gyarkorlása. Borász, aki a bor képződését és kezelését ismeri, vele tudományosan foglalkozik.

Borászati kormánybiztos

a borászati ügyek ellátására, főképen a filloxera és más szőllőbetegségek ellensulyozására, kiirtására és az uj szőllőtelepítésre tett intézkedések ég az alkalmazott szakerők főfelügyeletére kiküdött kormányközeg.

Borátok

ásványtani szempontból a termés állapotban található bórsavas sók. Kevéssé elterjedt ásványok. Ilyenek: a boracit, rodicit, ludwigit, borax (tinkal), melyek mind viztartalom nélkül valók; viztartalmuak: borokalcit, bechilit, boronatrokalcit (ulexit, tinkalcit, hay esinj, kriptomorfit, franklandit howlit, pandermit (pricoit), colemanit, hidroboracit, pinnoit, szájbélyit: sussexit, lagonit, larderellit.


Kezdőlap

˙