(ejtsd: bordó), egykor Guyenne és Bordelais, ma Gironde franciaországi département fővárosa, a Garonne partján, 96 km.-re annak torkolatától. Érseki székhely, több vasuti vonal gócpontja, (1891) 89 746 lak., számos iskolával, 180 000 kötetből álló nyilvános könyvtárral, képtárral, természetrajzi és régiséggyüjteménnyel, botanikus kerttel és több tudományos egyesülettel. B. a Garonne bal partján félhold alakban terül el. Régi körfalai a XVIII. sz. II. felében lerontattak; csak nehány kapuja maradt meg (porte de Palais, de l'H(ocircumflex)tel-de-Ville, a XV. sz.-ból stb.). A Garonne jobb partján fekvő Bastide külvárosból gyönyörü kilátás nyilik B.-ra. Láthatók a sok száz hajótól ellepett kikötő, a pompás Bourgogne, de la Douane, de Louis XVIII., des Chartrons és de Bacalan nevü kőpartok, amely utóbbiakat fény szállók és földünk legelső borkereskedőinek raktárai (chais) szegélyezik, a közel 500 m. hosszú kőhíd, végül a nagy vasuti viadukt. A város belseje is szépen épült. A római időkből maradt fenn a Palais Gallien, egy amfiteatrum romja. Mintegy 30 temploma közül jelentékenyebbek: a Saint-Michel szép üvegfestménnyel és kapuin megtekintésre méltó faragványokkal (a XVI. sz.-ból), a Saint-Seurin, a kereszténység behozatalával egyidejű kriptával. Világi épületei közül a kiválóbbak: a prefektura, az igazságügyi palota, a börze, a Grand Théatre, amelyben 1871. a nemzetgyülés tartotta üléseit és a liceum gyönyörü kápolnája, amelyben Montaigne alussza örök álmát. A legszebb terek: a Tourny-tér, a város egykori kormányzójának, Tournynak szobrával, a place vagyis promenade des Quincones, Montaigne és Montesquieu szobrával, a place de la Bourse, szép szökőkúttal, az allées de Tourny, III. Napoleon szobrával. B. nagy jelentőségét különösen tengeri kereskedelmének köszönheti; falai alá a legnagyobb tengeri hajók is eljuthatnak és összeköttetésbe hozzák a várost földünk minden fontosabb kikötőjével; kikötőjét azonban a Gironde eliszaposodása veszéllyel fenyegeti. Kiviteli cikkei elsősorban B.-i borok, (l. o.) a szövetek, papiros, cukor, üveg és porcellán, bútorok, művészeti, fényüzési és divatcikkek; a beviteléi: gyarmatáruk, vas- és egyéb fémtárgyak, pamut és szesz. A főbb iparágak B.-ban: a dohány-, hajó-, gőzgép-, mezőgazdasági gépgyártás, szeszfőzés és finomítás, szappan-, konzervkészítés, kémiai szerek gyártása, pamut- és gyapjuszövés és a nagy fontosságu porcellán- és fayence-készítés. Hajóforgalma évenkint: 3378, 4 467 981 tonna tartalommal
B. a régi Burdigala, a Bituriges Vibisci fővárosa volt; augusztus 20-ban Kr. e. Aquitania fővárosává tette. Gallienus és Tetricus császárok székhelyökké emelték, iskolái ekkor hiresek voltak. 412. a Ny-i gótok uralma alá kerülvén, ezek királyai is gyakran laktak benne. 507. Klodvig foglalta el. 735. az arabok fölégették. Nagy Károly Aquitania tartomány fővárosává tette. A IX. században gyakran kifosztották a normannok. Később (1154) az angol királyoknak volt sokáig birtokában. 1453. újra francia uralom alá kerülvén, VII. Károly a Hâ (a mai place d'Armes helyén) és a Château-Trompette (des Quincones helyén) erődöket építtetett megfékezésére. XI. Lajos visszaadta kiváltságait. 1548. és 1675. véres fölkeléseknek volt szinhelye. 1789. miként Párisnak, B.-nak is megvolt a maga forradalma; itt a Château-Trompett-et rombolta le a nép. A császárság korában B. a rojalista-pártnak volt híve. 1871. itt tartotta üléseit a nemzetgyülés. B.-ban született a hires fekete herceg (megh. 1376), II. Rikárd angol király (meghalt 1399), Gensonné Ducos, Cabarrus és a hires de Seze ügyvéd (megh. 1828). V. ö.: O'Reilly, Histoirecomplete de B. (Bordeaus); Joanne: B. (Páris 1888) és különösen: B. Aperçu historique etc., Publié par la municipalité bordelaise (Bordeaux 1892).
A leghiresebb francia vörös bor. A B. sötétebb szinü, fanyarabb és kevésbbé savanyu, mint a burgundi. Legkitünőbb B. 1. a Medoc; ettől eltekintve még öt bordeauxi borvidéket különböztetnek meg; 2. a tavak környékét (les palus), 3. a Bordeaux város környékét (les graves), 4 a magaslatokon termő bort (les coteaux), 5. l'entre-dene-Mers, a Garonne jobb partján, 6. a Bordeaux alatti síkokon és dombokon terem, ez utóbbi igen becses fehér borokat is termel. Szőllőfajok: Carbenet Sanvignon, Carbenet Frank, Verdot, Medoc vörös; Sémusson és Sanvignon Blanc fehér fajok. A vörösborkészítés felette egyszerü. A gondosan kiválogatott szőllőt leszemelik s részben lábbal összetiporják s a rendszerint igen nagy erjesztő kádakban kierjesztik. E kádakat kerek táblával födik bee; fűtött erjesztő kamrákat nem használnak, mert rendszerint korán szüretelnek s 6-10 napi erjedés után lefejtik a vörös bort. Azután első évben kora tavasszal, máj. végén és közvetlenül szüret után, tehát három izben fejtik. E borok erjedése erélyes felszinerjedés s a borok gyakran el nem erjedt cukrot is tartalmaznak s azért teli ízüek és savtartalmukat a cukor igen jól ellensúlyozza. A fehérborkészítésnél a szüret hetekig tart s az ollóval csak azokat a szemeket csípik le a fürtről, melyek ráncosodni kezdenek. Elsőrendű bordeauxi vörös borok: Château Lafitte; Château Margaux, Château Latour, Haut-Brion. A B.-t a világ minden részében kiviszik. V. ö. Cocks és Feret: B. et ses vins (4. kiad., németre ford. Wendt P., Stettin 1839).
l. Chambord gróf.
Rézgálicoldat és mésztejkeverék, melyet Millardet talált fel s használt először a Peronospora viticola által okozott szőllőbetegség ellen (l. Szőllőbetegségek). Eredeti keverések 1 hl. vízre 8 kg. rézgálicot és 15 kg égetett meszet számítottak, jelenleg azonban már gyengébb oldatokat alkalmaznak (1 hl. vízre 2-3 kg. rézgálic s ugyannyi égetett mész). Készítésénél előbb külön oldják fel a rézgálicot s külön az égetett mészt (p. 50 l. vízben 2 kg. rézgálic 50 l. vízben 2 kg. égetett mész); ha az oldatok elkészültek, akkor mindig mésztej öntendő - lassankint - a rézgálicoldathoz s nem megfordítva, az utóbbi az előbbihez; a két oldat összekeverése után rézoxidhidrát képződik pelyhes csapadék alakjában. Használat előtt a folyadékot mindig jól fel kell keverni. A B.-et különféle permetező készülékekkel fecskendezik a megvédendő növényekre. Jelenleg a B.-et a burgonyavész s egyéb betegségek ellen is alkalmazzák, még pedig valamennyi vegyi szer között a legjobb sikerrel, minek egyik oka az, hogy a B. nagyon jól tapad a növényekre, azokról az eső nehezen mossa le s így a permetezés védő hatása hosszú időre (3-4 hétre is) kiterjed.
egykoron vidéke alsó-Guyenne-nek Franciaországban, Saintonge, Périgord, Bazadais, Albret, Marensin és az Atlanti-oceán között Bordeaux fővárossal. Ma Gironde département DNy-i és Landes ÉNy-i részei foglalják el. Részei voltak: Bordelais propre, Médoc, landes de Bordeaux, Benauges, az Entre-deux-Mars-rel, Libournais, Bourgeais, Cuzaguais, Blayais, Fronsadais, Castillonais és Vitrezay.
kéjnők lakóhelye; üzlet, vállalat, melynek jövedelmi forrása, árúcikke a női szemérem, a kéjelgés. A prostitució az emberi társadalomnak ősrégi és általános betegsége, melyet egészen megszüntetni sem az állam, sem a társadalom nem volt képe. Az államok tevékenysége odairányul, hogy gátat vessenek a prostitucióból eredő betegségek elharapózásának, az erkölcs és testi egészség veszélyeztetésének. Legtöbb helyütt nem az egyszerü tilalommal lép fel ellen a közhatóság, mert ez a tapasztalat szerint kiirtására nem, csupán ideiglenes elfojtására, titokban üzésére vezet, s ezáltal veszélyes még növekedik, hanem gondoskodik arról, hogy a kéjnők nyilvántartassanak s ezen nyilvántartás segélyében szoros rendőri és orvosi felügyelet alá vétessenek. Egyik főkérdése az erkölcsi és egészségügyi rendészetnek az, hogy a bordélyházak, a kéjnőknek tömeges együtt lakása, kéjnők tartása általi üzlet megengedtessék-e, vagy pedig a prostituáltak külön, magános lakásra kényszeríttessenek. Azon rendszert vagy eljárást, mely szerint a kéjnők csak bordélyokban türetnek, a németek «Kasernirung der Prostitution» névvel nevezik; vele szemben áll a külön lakási rendszer; néhol mindkettőt tűrik (p. hazánkban). A bordélyházi rendszernek mindenesetre előnye, hogy a hatósági ellenőrzést megkönnyíti, de nagy hátránya - mely miatt különösen ellenzik - abban áll, hogy a B.-ba került nők az erkölcsi végleges elsüllyedés veszélyének vannak kitéve; e nőket a bűn fertőjének légköre annyira megmételyezi, hogy szeméremérzetük egésze kivész és a javulásnak útjára való lépésük alig lehetséges. A helyhatósági rendőri szabályrendeletek főfeladata a bordélyok ügyét a helyi viszonyok szerint közelebbről rendszabályozni, különös figyelemmel a kéjlányok és bordélytulajdonos közötti viszonyokra.
(ejtsd: -taun), város New-Jersey É.-amerikai államban, a Delaware balpartján, 48 km.-re Philadelphiától, 5500 lak., jelentékeny vasművekkel.
(franc., ejtsd: bordró), számjegyzékek, számlák, melyek az értékpapírküldeményekhez csatoltatnak vagy az értékpapírok átadásánál szerepelnek. A fizetésre bemutatott szelvények, váltók benyujtási jegyzékeit szintén így hivják. A B. néha több példányban állíttatik ki.
(angolul) a. m. határállamok: így nevezik az amerikai Egyesült Államokban azokat a rabszolgálat tartó államokat, amelyek a rabszolgálat nem tartó államokkal határosak. Különféle szerződések és megállapodások szerint a szabadság és rabszolgaság közt a Pennsylvania és Ohio déli határai képezték az elválasztó vonalat, eszerint B. voltak Delaware, Maryland, Virginia, Kentucky és Missouri. Az 1861. polgárháboru kitörésekor ezek az államok - Virginiát kivéve - az északi államokkal tartottak.
A bornak tizede, melyet a termelő a földbirtokosnak v. papnak stb. természetben kiszolgáltatni tartozott. Később a dézsma alatt nem éppen a bortermelés tizedét (decima), hanem egy természetben kiszolgáltatandó bizonyos részét értették. Az ilyen módon összeszedett bort dézsmabornak nevezték.