kis város Porto Maurizio ol. tartományban, a Földközi-tenger partján, a Riviera di Ponente Ny-i végében, 2560 lak., szép villákkal és kertekkel. Gyönyörű fekvésévénél, pompás pálmaligeteinél, enyhe éghajlatánál fogva (télen átlag 11-12° C.) sokan választják téli lakóhelyül.
l. Okenit.
1. Páris, festő a velencei iskolából, szül. Trevisóban 1500 körül, megh. Velencében 1570. Tizián vezetése alatt festővé képezte magát és nemsokára rendkívüli tehetségével tünt fel. Legfőbb érdeme a gyengéd rózsaszín előállításában áll; nő-alakjai érzéki szépségükkel tünnek ki. Szent jelenetek ábrázolásában nem igen kiváló; ő alkotta kora legszebb velencei képeinek egyikét: amint egy halász, előkelő társaságnak közepette, átnyujtja a velencei dogenak a gyűrűt, melyet szt. Márktól kapott. E képét a velencei akadémiában őrzik.
2. B. Toussaint József, francia tábornok, szül. Avignonban 1821 nov. 1. Montpellierben orvosi tanulmányokat folytatott s azután mint orvos francia tengerészeti szolgálatba lépett. Garibaldival megismerkedvén, 1860. résztvett a sziciliai és nápolyi hadjáratban. 1870. rábirta Garibaldit, hogy szolgálatait a francia köztársaságnak felajánlja. Bár B. katonai ismeretekkel éppen nem dicsekedhetett, tábornokká és a szervezendő vogezi hadsereg táborkari főnökévé neveztetett ki. Ügyetlensége és hiányos fegyelmező képessége által maga ellen bőszítette a francia tiszteket és hatóságokat, kik a háboru után több pert indítottak ellene, melyekből kitünt, hogy B. már háromszor volt csalás miatt fogva. Saját védelmére és a garibaldisták dicsőítésére irta: Garibaldi et l'armée des Vosges. Recit officiel de la campagne (4-ik kiad. Páris 1874) c. munkáját. Megirta Garibaldi életrajzát is. (U. o. 1878.)
(fr. Bourdon, ol. Bordone v. elferdítve Borduen, Perduna, Portune), az orgonánál előforduló 16 lábas síprendszernek a neve. A bordonus szó már a XIII. században előforduló mint a viola (viella) fogólapja mellett fekvő basszushúroknak neve. Az organistrum fogólapja mellett levő s mindig együttdongó húrokat szintén B.-nek nevezték, s ezektől vitetett át valószinüleg e szó a duda basszusötödére is; lehetséges tehát, hogy a B. szó az ol. «bordo»-ból eredet, ami valaminek a szélét jelenti.
(franc., ejtsd: bordür) a. m. szegély, szegélyezés.
(ang., a hindu basz szóból képezve) a. m. csapó árhullám, Kelet-Indiában a megtörő dagály-hullámok elnevezése: l. Árapály.
l. Boreásfiak.
(a Boreásból képezve) a. m. északi.
(gör., a. m. a [tráciai] hegyek felől fuvó szél), a görögöknél az É-i szélnek a neve, a rómaiak Aquilója v. Septentriója. A Görögországon és szigetein most is nagy erővel végigfuvó északi szelet a régiek korán szilajlelkü mitoszi alakká személyesítették meg, ki a trák Hémusznak egy hétüregü barlangjában lakik, hol a szelek fölött uralkodik. Astraios és Éós fia, Hesperos (Ény-i szél) és Zephyros (Ny-i szél) bátyja. Felesége Óreithyia (annyi mint a kerekedő szellő), Erechtheus athéni király leánya, kit a monda egyik verziója szerint B. mikor a lány az Ilissos folyócska partján nőtestvérei társaságában táncolt v. virágot szedett, másik verziója szerint pedig, mikor az Akropoliszra ment, hogy Athéné Poliasnak a (városvédő A.-nek) áldozatot mutasson be, rabolt el. Vele Zétés-t és Kalais-t, a Boreásfiakat (l. o.) nemzé. Tisztelték több helyen áldozatok bemutatásával és imádságokkal s kivált Athénben, hol az Illissos partján oltárt állítottak fel neki hála fejében a segítéségért, melyet a hozzá könyörgő athéniek hajóhadának hozott avval, hogy Xerxés hajóit Chalkisznál tönkretette. Megalopoliszban is volt szentélye, mert megmentette a várost az Ágis spártai király által való elfoglalástól, amennyiben meghiusította az ostromművek szabatos működését. Athénben még ünnepét is ülték, a Boreasmoi ünnepét, lakomázással. A művészet szárnyas, szakállas, vadtekintetű férfiunak mutatja be, helyenkint, mint janust, kettős ábrázattal a szélvész ama kettős tulajdonságának jelölésére, hogy egyaránt borus időt és derült napokat hozhat. Olimpiának hires Kypselos-ládáján kigyó-farokkal helyettesítették lábait, miáltal párhuzamba állították a kigyólábu Typhónnal (l. o.) a legkártékonyabb szeleknek s a harpiáknak atyjával.
(Boreadai), Boreás gyermekei (Zétés, Kalais, Kleopatra, Chioné), e néven főként Zétés, és Kalais. Tráciában születtek s atyjuk barlangjában nevelkedtek fel. Résztvettek az Argonauták (l. o.) menetén, melynek egyik epizódjaként van említve Phineusnak megszabadítása a harpiáktól a B. által. Héraklés ölte meg őket Ténosz szigetén, mert ellenezték azt, hogy a tovaevezett Argonauták a hajóról lemaradt Héraklészért visszatérjenek. Emlékökre Héraklés két síroszlopot emelt, melyek közül az egyik a monda szerint a Boreás fuvásakor megmozdult.