Árva vmegye és Galicia határán, Jablonkától D-re és Chizsnétől K-re elterülő terjedelmes zsombékos mocsár terület melyből a Fekete Dunajec és a Fehér Árva több mellékvize ered. Az itteni hullámzatos fensíkon, melynek tenger f. magassága 686 m., számos külön álló tőzegtelepet találunk, melyek teknő-alaku medencéket töltenek be, sőt a viz szine fölé emelkedve, igen alacsony és szelidhajlásu halmokat alkotnak. E terület tőzegképződés alkalmával erdővel volt borítva, miért is a tőzegben sok fa van eltemetve. A tőzegtelepeket bor-nak vagy puscsiznának nevezik, legjelentékenyebb a Lisi bor, Pusti bor, Jasovszki puscsiszna és Pekelnicki bor; a tőzegtelepek mélysége 2-3 m., vágása igen primitiv módon történik. Ujabban Bethlen András földmivelésügyi miniszter e telepekre fordította figyelmét. V. ö. Jablonszky Flóris A jablonkai tőzegekről (Földtani Közlöny. XVI évf. 1886. 314-320.).
i. v. Bogoris bolgár fejedelem, uralkodott 852-888. Uralkodása különösen azért nevezetes, hogy a bolgár nép ekkor (864) tért a kereszténységre és magát B.-t is szt. Metod. megkeresztelte. B. harcolt a frankok, a morvai birodalom és a bizanci császárság ellen. 36 évig tartó uralkodás után kolostorba vonult vissza, hol mint szerzetes 907 jan. 2. meghalt.
B. II., bolgár cár, Péter cár fia, 969-971. Már uralkodása kezdetén Szvjatoszláv orosz fejedelem fogságába esett. Ebből ugyan 971-ben Zimisces bizanci császár kiszabadította, de egyszersmind trónjától is megfosztotta; igy Bolgárország bizanci fenhatóság alá került. L. Bolgárország.
olyan egyén, ki izlelés v. analizis folytán a borok birálatában és megismerésében jártasságra tett szert. A B. azonnal megkülönbözteti az óbort az ujbortól, észrevesz minden borhibát, sőt a borfajtát és a borvidéket is izlelés utján többkevesebb ügyességgel meghatározni képes.
a. m. borivó.
kerületi székhely Tambov orosz kormányzóságban, a Vorona bal partján, 13000 lak., gyapjuszövőkkel és vasolvasztókkal; élénk kereskedéssel a Voronán.
kerületi székhely Minszk orosz kormányzóságban, a Szaka és Berezina összefolyásánál, 17740 lak., nagy bőrcserzőkkel: 19 km.-re tőle Sztudjanka falunál kelt át a Berezinán 1812. a francia hadsereg.
kisváros (szloboda) az Orosz Kurszk kormányzóság Grajvoroni kerületében, a Vorszkla és Gosztenka mellett, (1885) 16288 lak., négy templommal, két iskolával, földmiveléssel, bőrgyártással, kereskedéssel és nagy vásárokkal.
vm. fűzött könyvnek, rendesen színes, vastagabb papirra nyomtatott cimlapja. A B. mintegy köntöse a könyvnek, rendesen féltünő modorban, diszes betükkel s néha több szinben nyomatják. A könyvkereskedők nagy sulyt fektetnek kiadványaik diszes borítékára, s manapság költséget nem kimélve, drága nyomdakiállításu könyvborítékkal iparkodnak a könyv kelendőségét előmozdítani - B. a neve a levél takarójának is, melyet a köznyelv kópertának nevezett el a francia couvert szó után, mi eredetileg teritéket jelent. Ezt a francia szót a bécsiek félreértették, s utánok nálunk is hibásan használják a B. helyett.
Fűzfavesszőből ritkásan font, kúpalaku kosár, mely arra való, hogy a kis csibék eleségétől a tyukot elzárjuk. Néhány napig ugyan a csibék eledelében szokás az anyát is részesíteni, de mert ez eleség drága, később az anyát a csibék etetése alkalmával a B.-val fedik le. - B. a halászoknál, épp olyan fűzfavesszőből font fenék nélkül való kosár, mint a baromfiborító, s a tapogató halászat szerszámát képezi; a halász sekély vizekben a B.val majd itt, majd ott keríti be a vizet, s a B. tetején benyulva kutatja át a bekerített helyet.
l. Bélésfal.