Borló-Gyil hegység

a Vihorlat-Gutin trachitláncolat tagja, Bereg s kis részben Máramaros vmegyében, a Latorca és Borsova völgyei közt terül el D. felé az Alföldre ereszkedik alá, mig É-on a Dusina patak völgye a K-i Beszkidekhez tartozó Szolyvai havasoktól választja el, melyekkel 596 m. nyereg által függ össze. A B. hegység főgerince ÉNy-ról DK. felé vonuló összefüggő hegylánc, melyet a tövisfalvi nyereg (612 m.) két részre oszt; a Ny-iban a Bombuska (1022 m.), a K-iben a Buzora (1086 m.) és Szinyák (1040 m.) a legmagasabb csucs; e gerinc É. felé (a Dusina völgyébe) csak rövid ágakat bocsát, D. felé ellenben egymással párhuzamos hosszu ágak ereszkednek az Ilosva, illetőleg a Borsova völgye felé. Az Ilosva völgyének felső része jelentékeny hosszanti völgy, melyet a Buzorából kiinduló s a főgerinccel párhuzamos gerinc határol D. felől. E kettős gerincüség a B. egyik jellemző sajátsága; másfelől az Ilosva völgyébe ereszkedő D-i oldalágak elé az Erdőhegyhát vagy Hosszuhát (437 m.) hosszu gerince nyomul, s a B. DNy-i peremét képezi. A B. hazánk legnagyobb tuffhegysége, mely tisztán trachit-tuffból áll; a tuffrétegek vastagsága a 300 métert meghaladja. A Háthegység a tuff-felsíknak széles, csatornaforma mélyedményében rakódott le, és csupa kavicsból és hömpölyből, leginkább a kárpáti homokkőképlet töredékeiből áll, melyet a K-i Beszkidek vizei hoztak le; ezek bizonyára a Háthegység által elfoglalt eme csatornán folytak le mielőtt Szt.-Miklósnál és Podheringnél a magas tuff-zátonyokat áttörték és maguknak a tuff-felsikban csatornát vájtak. A hegység fővizei az Ilosva, s a belé ömlő Szinyanka. A B. leginkább erdős; alacsonyabb részeiben, különösen a D-i völgyekben számos község fekszik. Jelentékenyebb közlekedési út nem érinti.

Borlopó

l. Borszívó.

Borlova

kisközség Krassó-Szörény vármegye karánsebesi j.-ban (1891) 1466 oláh lak., kiterjedt erdőségekkel és gőzfürésszel.

Borlovény

1. Ó-B., kisközség Krassó-Szörény vmegye bozovicsi j.-ban, (1891) 1030 oláh lak. - 2. Uj-B. (Brazova), kisközség, (1891) 591 oláh lak.

Bormann

1. Edvin, német költő, szül. Lipcsében 1851 ápr. 14. Jelenleg is ott lakik. Több humoreszket irt a Fliegende Blätterbe. Humorisztikus versei Lipcsében 1879. jelentek meg, ezenkivül megjelentek még tőle: Schelmenlieder (1883); Das Büchlein von der schwarzen Kunst (1886); Liederhort in Sang und Klang (1888).

Bormelegítés

(Pasteurözés). Hogy a romlott borokat a végleges elromlástól meg lehessen menteni, vagy hogy az egészséges bor hamarabb megérjen, s végre, hogy gyenge borok is szállíthatók legyenek, a bormelegítést, pasteurözést alkalmazzák. E célra alkalmas a Babo-féle pasteuröző, mely három részből áll, és pedig a melegítendő bort magában foglaló kádból, mely egy magasabb állványon van elhelyezve és egy előmelegítővel közlekedik. Az előmelegítő egy fenekére állított hordó és ebben lesz a bor, mely egy forró vizzel telt üstben lévő kigyócsőben felmelegedett 60-70°C.-ra, ismét lehűtve. A melegítendő bor utja a következő: a hideg bor a tartányból egy csövön át az előmelegítőbe jön, ebből egy közlekedő csövön át forró vizzel telt üstbe kerül, melyben a közlekedő cső kigyócsővé van hajlítva; ezen átmenve visszajön az előmelegítőbe, hol ismét kigyócsövekbe futva lehül s egy csapon át kibocsátható.

Bormérő

(Oinométer). Teljesen hibás és fölösleges eszköz, mely a bornak fajsulyából, vagyis abból, hogy a sűrüségmérő milyen mélyen sülyed le a borba, akarja a bor szesztartalmát meghatározni. Hibás eszköz, mert mig a bort a maga szesztartalma higabbá teszi, a benne levő vonadékanyagok ellenben sűrübbé teszik s igy az a bor, mely sok szesztartalom mellett aránylag több vonadékanyagot tartalmaz, a B.-vel mérve kevesebb szeszt tüntethet fel, mint az olyan gyengébb bor, melynek aránylag kevesebb extrakt-tartalma van.

Bormida

a Tengeri Alpokon, két forráspatakból eredő folyó Piemontban; az Orba fölvétele után a 146 km. hosszu folyó Alessandriánál a Tanaroba torkollik. Partjain a XVIII. században több csatát vivtak.

Bormio

(németül Worms), kis város Sondrio É.-olasz tartományban, 1225 m. magasságban, az Adda partján, a Val Furva nyilásánál 1800 lak. több düledező toronnyal. 1.1/2 km.-re ÉNy-nak a várostól vannak a Bagni nuovi (1335 m.) és ennek közelében a Bagni vecchi (1450 m.) fürdőhelyek, amelyeket 34-39°C. meleg, indifferens termájuk miatt látogatnak és amelyek közül különösen az első kényelmesen van berendezve; e fürdőket főleg reumatizmus és köszvény ellen használják. B. a wormsi grófságnak volt egykoron székhelye; e grófság a középkor végén szünt meg: 1859 óta az olasz királysághoz tartozik.

Born

Ignác lovag, mineralogus és geologus, született Gyulafehérvárott 1742 december 26., meghalt Bécsben 1791 jul. 24-én. 1770-ben ülnökké lett a prágai pénzverő és bányászati hivatalban. Ebben a minőségében többször beutazta tudományos buvárlatok céljából Magyarországot, Erdélyt és Krajnát. Ez utazás tudományos eredménye: Briefe über mineralogische Gegenstände auf seiner Reise durch den Temeswarer Banat, Siebenbürgen, Ober- und Nieder-Ungarn. Frankfurt és Lipcse 1774. (Ugyanez angolul, ford. Raspe, London 1777., fránciául ford. Moncet, Páris 1780. és ol., Velence 1778.) 1775. adta ki Poda Miklós jezsuita ily cimü munkáját: Beschreibung der bei dem Bergbau zu Schemnitz in Nieder-Ungarn errichteten Maschinen és irta a következő cimüt: Lythophylacium Bornianum sive Index fossilium, quae collegit, in classes et ordines digessit Ign. de Born, Prága 1772-75, 2 k. rézmetszetekkel. A stockholmi, sienai, pádovai és londoni akadémiák már ekkor tagjukká választották. Mária Terézia 1776. meghivta Bécsbe, hol átvette a cs. kir. természetrajzi gyüjtemény rendezését. E működésének eredménye: Index rerum naturalium musei Caes. Vindob. P. J. Testacea cimü nagy műve (Bécs 1778) latin s német szöveggel. Ezt 1780-ban Testacea Musei Caes. Vindob., quae jussu Mariae Theresiae disposuit et descr. Ign. Born cimen ujra kinyomatták. 1779-ben valóságos udvari tanácsossá lett a pénzverő és bányászati udvari kamarában. Azonban B. nem egyedül saját szakmájában, hanem általában a tudományban, humanitása s nemes szabadelvüsége tekintetében is páratlanul áll. Magához vonzotta valamennyi tudóst és igy keletkezett a Physikalische Arbeiten der einträchtigen Freunde cimü időszaki folyóirat (1783-91), melyben tőle is vannak értekezések. A bányászat körül B. mindenekelőtt a foncsororozási módszer javítása által szerzett érdemeket; erről irta Ueber das Anquicken der gold-und silberhältigen Erze, Rohsteine, Schwarzkupfer und Hüttenspeise cimü művét (1786, 21 rézmetszettel), melyet francia nyelvre is lefordítottak. II. József császár e módszert azonnal összes államaiban alkalmaztatta. Ekkor irta Trebra F. W.-vel együtt Bergbaukunde cimü kétkötetes munkáját (Lipcse 1789-90); Catalogue methodique et raisonné de la collection des fossiles de Mlle Eleonore Raab (Bécs 1790, németül is megjelent); Bestätigte Reduction der alkalischen Erden (Crell, Chem, Ann. 1790); Ueber eine neue Steinart, den Pyrophan (u. o. 1791); Miner. Nachrichten (u. o. 1791); Relatio de aurilegio Daciae transalpinae (N. Act. Acad. Nat. Cur. VIII.); Freimüthige Briefe über den Holzmangel in den österr. Staaten, u. die Mittel ihm abzuhelfen (Bécs 1797); Lettre á M. le prof. Crell, ou observation sur le catalogue méth. et raisonné de la collection des fossiles de Mlle E. Raab (Braunschweig 1799); Seconde lettre á M. le prof. Crell etc. (u. o. 1799). 1783. a következő mű jelent meg tőle: Joannis Physiophili specimen Monachologiae, methodo Linnaeana, tabulis tribus aeneis illustratum stb., mely mű a polgári osztály összes köreiben nagy feltünést, azon körökben pedig, melyek ellen intézve volt, roppant boszankodást keltett. Migazzi bibornok mindent elkövetett e könyv elnyomására és e célból József császárhoz is fordult. A következő évben bővített kiadásban megjelentek tőle Jo. Physiophili opera. Continent. Monachologiam, accusationem Physiophili, anatomiam monachis. Ugyancsak tőle való az 1772. Bécsben megjelent Die Staats Perücke, Eine Erzählung.


Kezdőlap

˙