(németül: Breslau, lengyelül: Wrocław), az ugyanily nevü közigazgatási kerületnek (területe: 13479 km2, 1599322 lak.) és Szilézia porosz tartománynak fővárosa, püspöki székhely a hajózható Oder mindkét partján, az Ohlau összefolyásánál, 112 m. magasságban. Lakóinak száma (1890) 335186, akik közt 190761 luteránus, 125483 róm. kat. és 17754 izraelita. Az Oderen, Stadtgrabenen keresztül az egyes városrészekbe és az Oder szigeteire számos hid vezet át. A belváros nagyobbára szük utcákból és régies külsejü házakból áll. A külvárosok, különösen a Schweidnitzi- és az Oderkülváros modern külsejü. A belvárost egykoron körülfogó és 1813 után lerombolt erődítmények helyén csinos ültetvények és sétahelyek vannak; legszebb részök a DK-en levő Liebichshöhe, renaissance izlésben épült belvedere környéke. A belváros legkiválóbb terei: a Ring, amelynek közepén a városháza, néhány magánház, Ny-i és D-i oldalán pedig N. Frigyes és III. Frigyes Vilmos ércből öntött lovagszobrai állanak; a Blücher-tér Blüchernek Rauchtól készített szobrával, a Neumarkt szökőkuttal és az Auguszta császárnéról elnevezett tér, az 1870-71. elesett katonáknak emelt gót izlésü hadi emlékkel. A város jelentékeny épületei: a szt. Erzsébetről elnevezett 1253-57. épitett és 1856 -57. restaurált prot. templom, 102 m. magas toronnyal, néhány szép kőemlékkel és 1455. való szép tabernakulummal; a XIV. században befejezett, háromhajóju székesegyház, belsejében néhány figyelemreméltó műtárggyal, amelyek közt a legjelentékenyebbek Cranach hires madonnája és Roth († 1506) püspök sirjának márványlapja: a XIII. századból való Mária Magdolna-templom, régi korból való képekkel és üvegfestményekkel; a régi városháza (XIV. századból), amelynek legszebb része az egy pilléren nyugvó Fürstensaal, amelyben a XV. századtól kezdve a sziléziai rendek gyüléseiket tartották; az uj városháza; az uj szt. Mihály-templom gót épület és a Ring-téren azon ház, amelyben a cseh királyok szoktak volt megszállani; végül a püspöki palota nagy kerttel és az 1892-ben elkészült Luther-templom. Kulturális intézmények: az egyetem 4 fakultással, botanikus kerttel, csillagvizsgálóval, gazdag könyvtárral (több mint 26000 kötet, 2500 inkunábulum, 7000 kézirat); a városi könyvtár; a sziléziai tartományi muzeum, különböző tudományos egyesület; 6 középiskola, tanitóképzők stb. Ipara és kereskedelme is Németország egyik legkiválóbb helyévé teszik. A gép- és waggongyártás, a szeszégetés és sörgyártás nagyon virágzó; jelentékeny a kereskedelme; hiresek gyapju-, kender- és gépvásárai. Az osztr.-m. monarkiának főkonzulátusa van benne. A város közigazgatása élén egy főpolgármester, egy polgármester, 23 városi tanácstag és 102 városi képviselő áll.
Az Árpádkorban divatozó magyaros formája a szláv Breszláv, Bretiszláv személynévnek.
(Brusznó), kisk. Zólyom vmegye breznóbányai j.-ban; (1891) 609 tót lak., vasuti megállóval; kis elhanyagolt fürdője 392 m. magasságban fekszik, hideg kénes meszes vize sok glaubersót tartalmaz.
acélkés, melynek keskeny és erősen homoru, éles pengéje van; az angol B. pengéje vékony lemezből készül és a fok helyére két erős acélszalagot erősítenek.
(ejtsd: börro; régibb angolszász szóalakban byrig, borge, borg v. borhoe, azonos a német burg szóval) eredetileg ellenséges támadással szemben erősitett helyet, erődöt, menedékhelyet jelentett. Az angolszász korszakban igy nevezték azon helységeket, melyeknek községi jogaik voltak, kivált azokat, melyeknek élén egy választott byrig-geręfa vagy portgeręfa (a. m. burggraf, várgróf) állott. A normann hódítás a hűbéri rendszert Angliába is bevitte s megfosztotta a B.-kat municipális önállóságuktól. Csak lassankint történt azután, hogy némely város a királynak fizetett adó fejében ugyancsak a királytól szabadságleveleket (charters) nyert. E városok viselték a B. nevet; közvetetlenül a királynak voltak alárendelve s követeket tartoztak küldeni az országos gyülésekre, melyekből idővel a parlament fejlődött. Mivel azonban a képviseltetést igen gyakran költséges tehernek tekintették, számos város lemondott a követküldés jogáról. Némelyek később ismét visszanyerték azt, és a királyok - legutolszor II. Károly - elég gyakran ajándékoztak meg községeket B.-kiváltságokkal. Idő folytán sok régi B. hiréből kiesett és pusztulásnak indult. Ily bukófélben levő mezővároskákban (rottenboroughs) a követválasztás rendesen az odavaló előkelő földbirtokos család tetszésétől függött. Más községek ellenben a gyáripar felvirágzása által népes és gazdag városokká fejlődtek (mint Manchester, Birmingham, Leeds, Sheffield stb.), anélkül, hogy az alsóházban képviseltettek volna. Ez igazságtalanság oly szembetünővé vált, hogy ki nem kerülhette a parlament figyelmét. Az 1832-ki reformbill valami 30 elszegényedett és elpusztuló helységnek követválasztási jogát eltörölte s megadta e jogot a nagyobb, eddig nem képviselt városoknak, ugy hogy Angliában 184 város 319, Walesben pedig 57 város 14 követet küldött a parlamentbe.
Hasonlóan történt Skóciában és Irországban. Municipális szervezetüket ellenben a rottenboroughs megtartották, úgy hogy 1832 óta «Municipal boroughs» és «Parliamentary boroughs»-okat szokás megkülönböztetni, aszerint, amint a követválasztási jogot elvesztették avagy megtartották.
angol bagatellügyi biróságok.
(ang.) v. Postremogenitura, némely ang. bérleményeken divó s ugy látszik szász eredetü szokás, mely szerint, ha több fiugyermekkel biró apa végrendelet nélkül halt el, az ingatlant a legfiatalabb fiugyermek örökli. Néhol az ily bérleményeknél az a szokás, hogy a férj ingatlanát az özvegy kapja özvegyi örökségkép s végrendelkezési joggal, hogy fiatalabb gyermekeiről, kinek gondozásával meg van bizva, jobban gondoskodhassék.
község Verőce vmegye verőcei j.-ban, (1891) 1247 horvát, szerb és német lak.
Zólyomhoz tartozó primitiv fürdő Zólyom vmegyében, 30° C. meleg földes forrással.
1. Nagy-B. (Velko-B.), kisközség Liptó vmegye olaszi j.-ban, (1891) 541 tót lak: - 2. Kis-B. (Male-B.), kisk. u. o. (1891) 542 tót lak.; mindkettő lakói üvegesek és rostafonók, kik áruikkal messze elvándorolnak.