Nagybányához tartozó telep Szatmár vmegyében, kis arany és ezüstbányával, melyben (1888) 481 kg. ezüstérczet bányásztak.
lásd pince.
l. Prés.
a skand. mitológiában Ódin főisten atyja, Bur fia.
vagy borrágó félék (növ.), l. Érdeslevelüek.
(növ.) burecs, dinnyeszagu fű, dinnyeillat, báránnyelv fű, uborkaszagu fű, kerti ökörnyelv, kerti atracél, Borrago Tourn., a régiek igy irták, tehát hamarább az olasz borra-ból (nyirott gyapju), mint a bora (étel) szóból származik, az érdeslevelüek egy v. többnyári, keményszőrü füve, 3 fajjal a mediterrán vidéken. A Borrago officinalis L. egynyári; levele fordított tojásdad, virága többnyire égszinü, ritkán halvány rózsaszin v. fehér, kerékalaku. Hazája Aleppo környéke, de Európa déli részén, a magyar tengerparton is gyakran elvadulva vagy csaknem vadon nő. Fiatal levelét és virágát apróra vagdalják s uborka ize miatt salátául használják. Nálunk nem igen, Németországban gyakrabban termesztik. Régebben gazdag salétromsavas kálitartalma miatt hüsítő gyógyszerül használták gyuladás ellen. Virága az ecetet kékre festi; borszesszel szép kék festék lesz belőle.
[ÁBRA] Borrágó vagy báránnyelvfű.
Odoardo, olasz festő, szül. Pisában 1834., tanult Firenzében. Munkái: Lorenzo il Magnifico a dóm sekrestyéjébe menekül; Jacopo Pazzi halála; Michelangelo Firenzét megerősíti; A Sta. Monica-templom belseje; Az apácza; Stuart Mária stb.
kisebb összegü jutalom, melyet szolgálattételekért a rendes fizetésen felül különösen pincéreknek, cselédeknek, kocsisoknak stb. szokás adni. Eredetileg bizonyosan az elnevezésében meghatározott célra adták, de most a pincéreknek egyik fő-keresetforrása,innen van az, hogy némely szolgálattevők bizonyos helyeken még bérletet is fizetnek azért a szolgálati helyért, amelyben rendesen jó B.-kra van kilátás. A politikai világban B.-nak nevezik azt is, mikor valaki magát megfizetteti bizonyos szolgálatért. Ujabb időben többször megpróbáltak mozgalmat indítani a B. osztogatásának szokása ellen, de eredménytelenül.
Vilmos Frigyes Ottó gróf, hannoverai államférfiu, szül. Dorumban-ban 1802 jul. 30., megh. Cellé-ben 1883. máj. 14. 1851 nov. a Schelekabinet belügyminiszterének kinevezte. 1852. ápr. ugyan leköszönt, de 1855 jul. ismét belépett a Kielmannsegg miniszteriumába. Mint belügyminiszter a reakciónak volt éltető lelke. A német egységnek is esküdt ellensége volt és a második kamarában 1860 máj. 1. azt merte hangoztatni, hogy nemcsak a fejedelmeket, hanem még a külföldi hatalmakat is fel kellene a német egység megakadályozására szólítani. Ez a nyilatkozat egész Németországban nagy vihart keltett, György király mindazonáltal miniszterét grófi rangra emelte, ki különben az ortodox káté behozatala miatt támadt zavar következtében nemsokára (1862 aug-) megbukott. Mindazonáltal az első kamara tagjának választották (1863), 1865. pedig a király az államtanács elnökévé nevezte ki. Hannoverának Poroszországba való bekebelezése után a porosz urakházába hivatott (1867), ahol Hannovera autonom állásának fentartása érdekében néhányszor felszólalt.
kisközség Zemplén vmegye, homonnai j.-ban (1891) 376 rutén lak., trachit-kőbányával.