(növ.) a. m. Satureia. L. Borsika.
Ferenc báró, szül. 1725., megh. 1792. Már fiatal korában Mária Terézia hadseregébe lépett és mint a Baranyi-féle huszárezred tisztje kitünt a felső-ausztriai és bajor téli hadjáratban. Részt vett a hétéves háboruban és különösen a Lobositz és Prága mellett vivott ütközetekben tanusított vitézségeért ezredessé neveztetett ki és bárói rangot nyert.
(növ., borsfű, szádorja, szátorja, kerti méhfű, bécsi rozmaring Satureia L.), az ajakosaknak nagyon zamatos füve v. félcserjéje 14 fajjal, közüle 13 a Földközi-tenger körül fekvő területeken terem. Legismeretesebb a D.-Európából származó és kerteinkben konyha-fűszerül termesztett kerti B. (S. hortensis L.) ugy 30 cm. magas, elágazó szárral, lándzsás, épszélü mirigyes levelekkel, ezek tövéből kiemelkedő álernyővel, lilapirosas v. kékes fehér virágokkal. Hazánkban az Al-Dunánál a S Kitaibelii Wierzb. nevezetes, Fiume körül azonban még több faja terem.
II. Rákóczy Ferenc szülőháza, Zemplén vmegyében Sátoralja-Ujhelytől K-nek félmérföldnyire, a Bodrog partján. A Borsi magyar falu mellett fekvő ódon várkastély egy emeletes épület, melyben ma is mutatják azt a tágas termet, ahol II. Rákóczy Ferenc 1676. született. Jelenleg a-báró Vay-család tulajdona.
asszir. Barsib v. Barsip, város Babiloniában, Hillahtól D. felé 12 km.-nyire, jelenleg Birs-Nimrud név alatt ismert rom. A talmudisták ezt tartották a bábeli nyelvzavar helyének. A név etimologiája még eddig homályban maradt. Barsib helyett a régebbi irásokban Badsib is fordul elő, ami a régi asszirban «Második Bábel»-t jelentett. Borsippa helyi istene Nebo volt. B., mint Plinius mondja, a tudománynak helye volt és benne sok ékirást találtak az Achaimendik korából. A borsippai tudósok leginkább csillagászattal foglalkoztak.
(növ.), l. Bételbors.
(növ.) a. m. borsos ménta; l. Ménta.
(Klastrom, Kloster-Marienberg), kisközség Sopron vármegye felső-pulyai járásában, (1891) 726 német lak. A hegyen fekvő cisztercita apátságot a Bors nemzetségbeli Domonkos bán alapítá 1195. gazdag javadalmazással, 1224. II. Endre, 1270. V. István és 1317. I. Károly ada nekik kiváltságokat. Később a pápák és királyok hosszu időn át különös védelemben részesítették az apátságot. A törökök 1529. földig lerombolták. Ferdinánd király ekkor a birtokot ideiglenesen Majláth Gábornak adta, később Kanizsai Orsolya, Nádasdy Tamás nádor özvegye nyerte adományul s végre Esterházy Pál herceg, aki az apátságot a lilienfeldi cisztercitáknak adta. B. látogatott bucsujáróhely. Határában szép gesztenye terem és savanyuforrás fakad. V. ö. Wittinger Antal: Kőszeg városa és vidéke. (Kőszeg 1890).
(növ.), eredetileg a hárslevelü borsfa (Piper [seu Artanthe] tiliaefolium Miq.) vesszeje; belőle ernyőnyél és sétapálca készül; ennek szára tömött. A kereskedésben B.-nak gyakrabban a bambusznád hajtásait nevezik (bambuszpálca). Ez barna, belül csöves, nagyon könnyü, mégis erős; mint a nádszál v. a buza szalmája bütykös és cikkekre osztott; erősebb végén gumósan vastagodott K.-lndiából szállítják, diszbutor, asztalka-lábat, pipaszárat, ernyőnyelet és sétabotot csinálnak belőle.
(növ.), l. Borsfélék