(növ.), bozontka, birkafarkfű Balaton vidéken, locsagaz Diószegiéknél, de talán tócsagaz akart lenni, Ceratophyllum L., a róla nevezett család egyetlen génusza 10 fajjal a mérsékelt tartományokban. Vízi növények, örves, két-kétáguan hasogatott, merev, borzasan szétálló törékeny levelekkel, úgy hogy a borz v. birka farkához hasonlítható. Aquariumban célszerü, de állítólag a piócatenyésztésre is hasznos. Hazánkban 5 faja van s a Magyar Növénytani Lapok-nak 1881., 1884. és 1885. évfolyamaiban Haynald és Borbás ismertették (C. pentacanthum Hayn., C. Haynaldianum Borb.).
(növ., Ceratophylleae), kétszikü növénycsalád, de a szisztematikai helyzete kétes, noha termetre nézve több vízi növénycsaláddal (Characeae Hippurideae, Callitrichineae Halorageae a Myriophyllum-mal) megegyeznek. Vízi füvek; virágjok apró és egylaki, örves levelek tövében fejlődik, leple 6-12-levelü. A hím virágban 10-20 hím, a termő virágban egy magrejtő van. A bibeszál mint tőr a gyümölcsön is fenmarad. V. ö. Baillon, Histoire des plantes. 3 köt. Egyetlen neme a Ceratophyllum L.
(növ.), l. Ördögbocskor.
az az érzés, mely beáll, ha hátunkat hideg vizzel leöntjük, v. ha tányéron késünk vágás közben elcsúszik. Ez érzés tehát a tapintási érzést közvetítő végkészülék izgatására épp úgy áll be, mint beáll akkor is, ha fülünket vm. sértő hang éri. E kellemetlen érzés tehát a középponti idegrendszer érző részeinek különböző módon való ingerlése által jő létre s mi azt a bőrön lokalizáljuk. Külön idegek, melyek a B.-t okoznák, nincsenek.
A B. kóros is lehet (hidegrázás), ekkor a fázásnak nagyobb foka, amidőn egyes izomcsoportokban remegésszerü görcsök támadnak. Ezen izomgörcsök kétfélék: részint az akarattól független u. n. síma izmokban mint állandó összehúzódások jelentkeznek, és pedig a legkisebb verőerek izomrostjain, és a hajtüszők mellett a bőrben levő apró izmocskákban (errectores pilorum: azaz hajszálfelegyenesítő izmok) (az előbbiből származik a bőrnek elkékülése, hideg tapintata, az utóbbiból az u. n. lúdbőr); részint pedig mint remegés a törzs és végtagok akaratlagos izomzatában nyilatkoznak első sorban a rágóizmokban, mi azután a fogfacogást okozza. A B. beáll akkor, ha a bőr hőmérséke tetemesen alacsonyabb, mint a belső szerveknek melege, így p. akkor, ha a külső hőmérsék igen alacsony, de akkor is, ha a belső részek hőmérséke láz folytán hirtelen felemelkedik. Ilyenkor a nagy mértékben fázó, borzongó beteg hőmérséke már igen emelkedett, 39-41° C. A jelzett hőkülönbözet azután az idegrendszer közvetítésével hozza létre a borzongást, s ily alapon hőbehatás nélkül is támadhat ismeretlen, de előreérzett veszedelem, általában nagyobb kedélyi felindulások alkalmával.
(növ., Lasiagrostis Link; borz-ondó Brass. és Kov., lippan Sadl., szőrtippan Hazsl.), csinos pázsit némelyek az árvalányhaj génuszával (Stipa L.) mint algénuszt egyesítik (St Calamagrostis Wahlenb.), de a szálkája rövid, nem pelyhes, nem a borzas toklász csúcsáról, hanem a csúcsa alól ered, térdelt, de nem izelt, mint az árvalányhajé. Európa délibb részeinek havasalji vidékein, hazánk DK-i részén is, egy faja, a L. Calamagrostis terem.
Endre, ref. lelkész, szül. Monoron 1844 ápr. 22. Középiskoláit Kecskeméten, a teologiát Budapesten végezte. 1872. lelkész lett Gyöngyösön, honnan 1873. Szegzárdra ment. Munkái: Gyász- és sírbeszédek. Szegzárd 1877-1885. (két köt. Az I. köt. 2. kiad. U. o. 1879); Papszentelési beszéd. Budapest 1879; Víg versek. Szegzárd 1880-1885. (két füz.); Ujabb gyász- és sírbeszédek. Budapest 1886.
A szüret alkalmával sok helyen még a bunkóval megzúzott szőllőt zsákba teszik és úgy lábbal kitiporják; e zsákot nevezik B.-nak. Ma már legtöbb helyen felhagytak a lábbal való taposással s a B. helyét a prés foglalta el.
A házi tyúk egy fajtája, melyet feltünően rövid lábak jellegeznek. Több változata van, úgy a fekete skóciai mászó tyúk (Bakies), a német B. (Krüper), a francia courtes-pattes s a dániai rövidlábu. Valamennyien meglehetősen jó gazdasági tyúkoknak mondhatók.
L., tulok, a páros csülküek (Artiodactyla) rendjében a kérődzők (Ruminantia) alrendjébe s a tulokfélék (Bovina) családjába tartozó emlős állatnem. A Linnétől felállított nemet újabb rendszerezők több nemre, mások alnemre osztják s ezek a következők: Bos L. (s. str.), tulok (l. o.), Bubalus H. lm. bivaly (l. o.), Bison Sund., bölény (l. o.), Pooephagus A. Wagn., jak (l. o.), Ovibos Blainv., pézsmatulok (l. o.)
(ejtsd: boza), kikötő város Szardinia Ny-i részében, Cagliari tartományban, a Temo torkolata közelében, maláriás vidéken; püspöki székhely, 6700 lak., korallhalászattal, szőllő- és olajfatermeléssel.