Bossuet

(ejtsd: boszoé; Jakab Bénigne. Egyike nemcsak Franciaország, hanem a három utolsó századbeli kat. püspökök legjelesbjeinek. Kitünő hittudós. Ős és nagytekintélyü burgund család ivadéka, szül. Dijonban 1627 szept. 27., megh. 1704 ápr. 12. 1652. a párisi főtankodában hittudorrá avattatván, a missziókban alkalmazták Metzben, hol sikeresen működött a protestánsok megtérítésén. Nagy szónoki híre miatt gyakran a francia fővárosba hívták, hol 1669-ig többször hirdette isten igéjét. Ez évben condomi püspökké neveztetett ki, de e méltóságról lemondott, midőn őt a király a trónörökös nevelésére meghivta. Mint ilyen irta Discours sur l'histoire universelle c. hires és örökbecsü világtörténelmi művét, melyet neveltjének alánlott. Ez időtájra esik: Politique tirée de l'Ecriture sainte c. műve, melyben a fejedelmeket mérsekletre, a népeket engedelmességre inti, mindannyijokat pedig az isteni akarat iránt való hódolatra. A trónörökös nevelésének befejezése után meauxi püspök lett, mely hivatásában apostoli buzgósággal működött, jeles kátét szerkesztvén megyéje számára, missziókat tartván és páratlan ékesszólással, fáradhatatlanul hirdetvén isten igéit. 1668. jelent meg Exposition de la doctrine catholique címü műve, melyben főkép a protestánsok által eltorzított kat. tant tüntette elő egész tisztaságában és valódiságában. A mű, mindamellett, hogy semminemü támadást nem foglalt magában, mégis nagy mozgalmat idézett elő a protestánsok között. Legelterjedtebb és legkiválóbb műve: Histoire de variations, melyben a vitakérdéseket mesteri módon világítja meg és a reformáció történelmét, a dogmatikai fejlődés szempontjából a XVII. századig követi. A jansenistákkal szemközt kiméletet tanusított és kedvező véleményt látszott felőlük táplálni, de élete vége felé kijelenté, hogy minden hivő az egyháznak dogmatikai tények körül való itéletét teljes és feltétlenül benső hódolattal tartozik fogadni. Az 1682-iki párisi gyülekezeten B. ugyan az u. n. gallikanizmus híve és védelmezője volt, de mérsékletével nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a négy pontu nyilatkozat élesebb kifejezést nem nyert. B. az egyházi szónoklatot Franciaországban nagy lendületbe hozta. Gyászszónoklatai mindazt felülmulják, amit e téren a francia irodalom felmutathat. Kortársai bámulták, mert szellemi nagyságával nyájasságot és szelidséget párosított. Magyarul megjelent tőle: A katholika hit tudomány pörben forgó czikkelyeinek előadása. Fordította néhány jegyzetekkel Döme Károly (Nagy-Szombatban 1793. Az universitás bet.). A katholikus hit tudománya azon ágazatának, melyekről visszavonások vagynak kifele. Fordíttatott Bogyai Mihály által (Vác 1793. nyom. M. Gottlieb Antalnál). V. ö. Bausset-Feder, Das Leben B.-s (3. köt.); Rebelliau, B. historien du protestantisme (Páris 1891); Lauson, B. (Páris 1891).

Bossut

(ejtsd: bosszű) Károly, francia matematikus, szül. Tartarasban (Lyon mellett) 1730 aug. 11., megh. Párisban 1814 jan. 14. Eleinte teologiát tanult és az abbé címet nyerte. Más pálya felé irányuló hajlamai Párisba vezették, hol Clairaut és d'Alembert hathatósan támogatták tanulmányaiban. 1752. Mezieresben a matematika tanára lett, mely állását azonban a forradalom alatt elvesztette. A császárság idejében műegyetemi tanár lett s az Institut tagja. Legtöbb érdemet a kisérleti hidrodinamika térén szerzett, különösen Recherches sur la construction la plus avantageuse ales digues címü művével (Páris 1764). Mint Pascal tisztelője, annak munkáit kiadta (1779, 5 kötet); ezt Discours sur la vie et les oeuvres de Pascal címü munkája követte.

Bosszu

Szilaj indulat, mely képzelt v. valódi sérelmeknek megtorlását célozza. Alapjában az embernél is az állati ösztön nyilvánulása, mely ellenségével szemben könyörületet nem ismer. Akin a B. érzete hatalmat vesz, az nem latolgatja a vele történt sérelem nagyságát, hanem ellenfelét megsemmisíteni törekszik. Az ember önzése ilyenkor mintegy vérengző mámorba esik, melyből csak a megtorlás után ocsudik ki. A B. ösztönszerű nyilvánulását legjobban a vadérzésü, művetetlen emberen észlelhetni. De még szörnyűbb a B., ha szolgálatában az ész és a külszines műveltség fegyverei állanak. A renaissance emberei e tekintetben a B.-nak is mesterei voltak. Mai rendezettebb társadalmi viszonyaink között, a külső korrektség máza alatt a bosszu érzete az egoisztikus ember lelkében mint szivárgó méreg lappang; tartogatja, amig lehet, s megvárja az alkalmas időt, amikor kitöltheti.

B. (eszt.), egyike a legszokásosabb kedélybeli motivumoknak a költészet minden ágában. A szerelmi B.-t lihegi a lira, B.-ról énekelnek a balladák, A B. egyik főtárgya, főcsomópontja az eposznak a nagy néphőskölteménynek, mely nemzetek és vezérek harcát és vetélkedését énekli meg. A B. sok dráma alapeszméjét is képezi. A bosszuvágy mely haragból, sértésből, vetélkedésből, hiuságból ered, egyike a legérdekesebb indulatoknak, mely szenvedéllyé is fajulhat és egy egész életnek tartalmát teheti. A B.-vágy majdnem olyan, mint a testi szomjuság, csillapítani csak az ellenség vérével v. könnyeivel lehet. A B.-vágy. mely a vendettában (l. o.) egész néptörzsök örökös bűnévé fajult, mesterileg van rajzolva Homéros Iliászában, Sophoklés Aiásában, Shakespeare Velencei kalmárában, Lessing Emilia Galottijában, Hebbel Nibelungjaiban stb. «Bosszut és pezsgőt hidegen kell élvezni» mondja az olasz.

Bosszuság

a lélek ingerlékenysége, mikor véletlen apró bajok, kellemetlen körülmények hatása alól nem tud szabadulni. Dongó méh, rosszul elhelyezett butor, kellemetlen arc, csekély nesz mind oka lehet a B.-nak. A mindennapi élet apró kellemetlenségei, melyeket máskor észre sem veszünk, ilyenkor megelevenülnek s körül zsibongják az embert. A B.-nak oka lehet idegesség, fáradság, rossz kedv: néha testi bajoknak is előjele v. következménye. Ha nem csak futó érzés, hanem tartósan befészkeli magát a lélekbe, beteges állapot jele s az egészséges lelki egyensuly hiányát bizonyítja.

Boston

(ejtsd: bosztn) 1. kikötőváros Lincoln angol grófságban, a Witham mindkét partján, 10 km.-nyire a Washba való torkolatától 14932 lak., XII. századból való nagy templommal, vasöntőkkel, gazdasági gép- és hajógyártással. A Witham medre eliszaposodván, a jelen században végrehajtott nagy kotrási munkálatok dacára csak 400 tonnás hajók jöhetnek falai alá. Évi forgalma mintegy 500000 tonna. 2. Massachusetts állam fővárosa az északamerikai Egyesült-Allamokban az Atlanti óceán partján, a Charles folyónak a B.-i öbölbe való torkolatánál; az egykori Old-, South-, East-B.-ból álló városhoz 1873. Charlestont, Brightont és Boxburyt is hozzácsatolták: összes lakossága (1890) 448477 főre rug. B. határába esnek, de külön községek: Cambridge (70028 lak.), Somerville (40150 lak.) Chelsea (27909 lak.), Newton (24379 lak.), Malden (23031 lak.), Waltham (18707 lak.), Brookline (12105 lak.), Medford (11079 lak.). B. egyes részeit az öböl ágai egymástól elválasztják. A Shawmut-félszigeten álló Old-B. tele van üzleti helyiségekkel; szűk utcákból épült; egyéb részei, miként az amerikai városok, egyenes utcákból állanak. Old-B.-ban áll az arany kupolás State House (az állam háza), körülötte terül el a 20 ha.-t elfoglaló Common, egy park, amelyen B. történetének főbb eseményei játszódtak le, aminek emlékeit szobrok és faragványok örökítik meg. Ugyanitt, vagy a legközelebbi szomszédságban van a City Hall (városház), a Faneuil Hall, az amerikai szabadság bölcsője. Charlestownban van a Bunkershill 67 m. magas obeliszkje, az angoloknak 1775-ki támadásának emlékére. Legélénkebb tere a Haymarket Place, ahol 1600 omnibusz megy el naponkint. B. tudományos intézeteinek Amerikában nagy a hire, nagy különösen a Harvard University-nak Cambridge-ban (l. o.), érte nevezik B.-t Hub-nak (tengelynek), Cambridget pedig the Hud of the Hub-nak; 1869 óta áll fenn a Rich-University, 1861 óta a technologiai Boylston-Institute 1863 óta a B. College. Public Library-je (1890) 540000 kötetből és 300000 füzetből áll. Tudományos társulatai az amerikai Athén nevét vivták ki számára. Iparágai: cukorfinomítás, vasöntés, bőr- és gépgyártás, gummitárgyak és butorok készitése és élelmi cikkek előállítása. Kereskedelme iparánál fontosabb. B. New-York után a legnagyobb beviteli kikötő. 1890. 10,818 hajó fordult meg kikötőjében 3777854 tonna tartalommal; áruforgalma pedig kitett 692770000 frankot. Monarkiánknak konzula van benne. A Charlestown folyó balpartján vannak az Uniónak nagy hadihajó-gyárai. B. Franklinnak és Poe Edgarnak szülőhelye. 1623. telepedett le Shawmut félszigeten az első fehér ember. 1632. már kis helység keletkezett, amelyet Trimountainnak v. Tremontnak neveztek; később a B. nevet vette fel. Az észak-amerikai szabadságharc innen indult ki; James Otis itt emelte fel szavát az angol kormányzó ellen; 1773. itt dobták a tearakományokat a tengerbe; 1775 jun. 17. itt vivták a bunkershilli csatát. 1893. B. egy részét óriási tűzvész pusztította el. V. ö. Drake G., History and antiquities of B.; B.illustrated (1880).

Boston

társas kártyajáték 4 személy közt. Francia kártyával játszák.

Bostonit

(ásv.), l. Azbeszt.

Bostrichus

(állat), szú, a Bostrichidák családjába tartozó bogár. L. Szú.

Boström

Christopher Jakab, svéd bölcsész szül. Piteában, É.-i Svédországban 1797., megh. 1866. Upsalában tanult, s ott 1827. magántanár lett; 1833: a királyi hercegek nevelője, 1838 rendkivüli tanár 1843. rendes tanár lett. 1863. nyugalomba vonult. Legkiválóbb gondolkodója a svédeknek, egy filozofiai iskola megalapitója. Keveset irt, de annál nagyobb hatást tett élő szóval mint tanár és a vele való személyes érintkezés által. 1859-ben kiadta: A filozofiai államtan alapvonalai c. munkáját. Közreműködésével jelent meg a svéd biogr. lexikonban terjedelmes cikk s külön is Ch. d. Boström és filozofiája, 1859. Rendszere, melyet maga racionális realizmusnak nevezett, a svéd egyetemeken még ma is uralkodik. V. ö. e rendszer vázlatára nézve Ueberweg, Grundriss der Geschichte der Phil. cimű munka 536. lapját; Mätzner, Phil. Monatshefte (1869).

Bosut

(Boszut), folyó Szerém vmegyében, mely Stitáron alul a Szávából kiszakad s az ottani mocsarakon átkanyarodva Bosut községnél ismét a Szávába ömlik. Hossza 130 km. Stitárnál már nem közlekedik a Szávával s vizét inkább a Bics folyóból veszi.


Kezdőlap

˙